Az iraki miniszter álnéven vehette fel a svéd segélyeket
További Külföld cikkek
- Baljós jelentés látott napvilágot, mutálódott a rettegett influenza
- Hosszú évek után végre pont kerülhet a 28 évvel ezelőtt megölt JonBené Ramsay ügyének végére
- Dél-Koreában tetőfokára hágott a belpolitikai krízis, a megbízott elnököt is felelősségre vonják
- A szemünk előtt hullik darabokra Irán szövetségi rendszere
- Ketten meghaltak a tradicionális ausztrál vitorlásversenyen
Állami támogatások jogtalan felhasználása miatt nyomoznak a svéd hatóságok az iraki védelmi miniszter, Nadzsáh as-Sammari ellen. A svéd szál nem véletlen, az ötvenkét éves politikus ugyanis évekig kettős állampolgárként élt Svédországban a családjával, ahol sorban vették fel a járulékokat.
A vád szerint viszont ez a jó szokása azután is megmaradt, hogy idén júniustól már védelmi miniszterként újfent Irakban folytatta karrierjét.
Időközben aztán az is kiderült, kiskorúak fenyegetése és bántalmazása miatt már korábban is meggyűlt a baja a svéd hatóságokkal.
Az Irakban két hónapja kitört kormányellenes tiltakozásokban több mint 400 száz tüntető meghalt, és a végül pénteken az iraki miniszterelnök lemondásához vezető hatósági túlkapásokért is többen as-Sammarit tartják felelősnek. Svédországban emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával eljárás indult egy iraki miniszter ellen, és a svéd lapok szerint ebben az esetben is as-Sammariról van szó.
Évekig segélyeken élt
A svéd Expressen lap szerint Nadzsáh as-Sammari tábornokként szolgált az iraki hadseregben Szaddám Huszein uralma alatt. Évekkel később, 2009-ben emigrált Svédországba, ahol 2011-ben tartózkodási engedélyt kapott Szaddám as-Adeli néven, a következő évben felesége és hat gyerekük is követte őt Stockholm külvárosába. Alig telt el négy év, as-Sammari meg is kapta a svéd állampolgárságot.
Papíron viszont nem sokat dolgozott az évek alatt, 2011-2012 között, valamint 2014-től semmilyen bevétele nem volt, ehelyett betegállományban volt,
amit ő maga úgy magyarázott, hogy a memóriaproblémái akadályozzák a munkában.
A nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint a család segélyből tartotta el magát.
2016 márciusában aztán a rendőrség saját lakásában tartóztatta le a férfit, a vád szerint ugyanis az évek alatt több embert is megfenyegetett, egy kiskorú fiút például azzal, hogy kidobja az ablakon, két nőt pedig több alkalommal is megrugdosott, és fojtogatott, írta az Expressen. As-Sammari tagadta a vádakat, utóbbi esetben például egészen furcsán érvelt, miért vannak zúzódások az egyik nő arcán:
azt állította, az irakiaknál szokás, hogy ha valaki szomorú, akkor saját magát csapja arcul. Amikor pedig veszekedtek, akkor a nő annyira beleélte magát, hogy megütögette magát.
És bár vádat emeltek ellene, tíz nappal később az ügyészség már ejtette is azt, mert a felperesek hirtelen elálltak az ügytől. Az előzetes nyomozás szerint az egyikük azért vonta vissza a vallomását, mert iraki megtorlásoktól félt. A férfit kiengedték az előzetesből, kapott körülbelül egymillió forintnak megfelelő kártérítést, ezután pedig főképp Svédországon kívül élt.
Hol as-Sammari?
2019 júniusában aztán a memóriaproblémák már nem okoztak gondot, amikor ő lett Irak védelmi minisztere. Mindeközben a svéd állampolgárságát továbbra sem hagyta el. A svéd The Local lap azt írta, hogy november elején a svéd rendőrség egy névtelen bejelentés alapján újra vizsgálódni kezdett as-Sammari és felesége után:
a gyanú szerint ugyanis évek óta nem élnek Svédországban, de álnéven továbbra is be voltak jelentve Stockholmba, és rendszeresen vették fel például a lakhatási- és gyerektámogatást a svédektől.
Svéd radikális jobboldali körökben az terjedt el, hogy ez 280 ezer forintnak megfelelő svéd koronát hoz nekik a konyhára. As-Sammariék állítólag már évek óta Irakban élnek, évente talán egy hétre mennek csak vissza Svédországba, hogy fenntartsák a látszatot. Ha a vád bebizonyosodik, akkor az évek alatt kapott összeget az utolsó koronáig vissza kell fizetniük a svéd kormánynak.
A svéd védelmi miniszter megerősítette a sajtónak, hogy as-Sammari még mindig svéd állampolgár, ezt az iraki kormány eddig tagadta. Annak ugyanis, aki Irakban valamilyen felsőbb miniszteri posztra jut, vissza kéne adnia a más országban szerzett állampolgárságát. A svéd törvényeket is megsértik ezzel, aszerint ugyanis ott kell nyilvántartásba venni az embert, ahol él, írja a The New York Times.
Két hónap alatt több száz halott
A védelmi miniszternek ezeknél nagyobb váddal is szembe kell néznie. A The Local szerint hétfőn a svéd ügyészség megerősítette, hogy megindult a vizsgálat emberiesség elleni bűnök gyanújával egy iraki miniszter ellen, a svéd média szerint pedig as-Sammariról van szó. Október eleje óta tartanak a kormányellenes tüntetések Irakban. A tüntetők munkát, jobb közellátást és a korrupció felszámolását követelik. A demonstrációk súlyos összecsapásokba torkolltak a biztonsági erőkkel,
a közel két hónap alatt 400-nál is több ember halt meg, 15 ezren megsebesültek, többségében tüntetők.
A rendőrök gumilövedéket, könnygázt és éles lőszert is bevetettek a demonstrálók ellen, több esetben pedig mesterlövészek is célba vették a tüntetőket a bagdadi épületek tetejéről. A biztonsági erők túlkapásaiért többen a védelmi minisztert tartják a felelősnek.
Az Expressen szerint volt olyan európai parlamenti képviselő is, aki szerint az ügyet nem elég Svédországban tárgyalni, hanem az egészet a a hágai Nemzetközi Bíróság elé kéne vinni. As-Sammarit viszont csak akkor állíthatják bíróság elé, ha önként megy vissza Svédországba, a két ország között ugyanis nincs kiadatás.
Az ügyben még a miniszterelnök lemondása előtt az iraki védelmi minisztérium is megszólalt. A Facebookra kiírták, hogy a vádak „gyenge kísérletek arra, hogy a minisztert lejárassák". Hozzátették, a miniszter „a bátorságáról, rendíthetetlenségéről híres", és mindig követi a hadsereg vezetőjének, egyben az iraki miniszterelnöknek utasításait abban, hogy a tüntetőket ne tegyék ki semmilyen veszélynek. Emellett pedig támogatja a véleménynyilvánításukat és a tüntetéshez való jogukat. A közleményben végül azt is írták, hogy jogi lépéseket tesznek a sajtóorgánumok ellen, amik ezeket az általuk hamisnak vélt vádakat terjesztik.
A svédországi csalásgyanúról és törvénysértésről viszont egy szó sem esik ebben a közleményben.
(Borítókép: Az amerikai védelmi minisztérium titkárával Mark Esper-rel Bagdadban 2019 október 23-án / Fotó: Iraki Védelmi Minisztérium / AFP)