Hágában tárgyalják a rohingja népirtás ügyét
További Külföld cikkek
- Oroszország azzal támadja az Egyesült Királyságot, hogy Ukrajna oldalán belépett a háborúba
- Vlagyimir Putyin belebukhat, ha meghozza ezt a súlyos döntést
- Megint kitört a hírhedt vulkán, lávafolyam indult a tűzhányóból
- Rosszul lett egy utas a repülőn, Ursula von der Leyen sietett a segítségére
- Elfogatóparancsot adtak ki Benjamin Netanjahu ellen
Az 1990-es évek balkáni háborúi során történt kiűzetések sem számítottak népirtásnak, ezzel védekezett Mianmar államtanácsosa (azaz kormányfője) és külügyminisztere, Aung Szan Szú Kji az ENSZ Nemzetközi Bíróságának szerdai meghallgatásán, írja a Reuters. A hágai testület a mianmari hadsereg rohingják elleni tisztogató akciói miatt indított eljárást.
Mint arról már korábban írtunk, 2017-től kezdve a buddhista többségű Mianmar szisztematikusan üldözni kezdte a muszlim hitű rohingjákat az ország Rakhine tartományában. Falvakat gyújtottak fel, kiskorú lányokat erőszakoltak meg, és tömeges gyilkosságokat hajtottak végre a hadsereg tagjai, akik viszont a hivatalos állami tájékoztatás szerint csak terrorista elemeket akartak felszámolni.
Mára a 1,5 milliós rohingja lakosságból csak félmillióan maradtak Rakhine tartományban, ahol internáló táborokban és zárt falvakban helyezte el őket az állam. Közel egymillióan a szomszédos muszlim Bangladesbe menekültek, ahol mostanra a világ legnagyobb menekültválsága alakult ki.
Mianmar ellen a mostani keresetet a nyugat-afrikai Gambia adta be, az 57 tagot számláló Iszlám Együttműködés Szervezete nevében: szerintük az ország megsértette az ENSZ genocídium-egyezményét a rohingják elleni brutális akciókkal, emiatt pedig „megelőző lépéseket” kértek Hágától.
Aung Szan Szú Kji viszont tagadja a népirtás vádját: a külügyminiszter szerint a keresetet benyújtó Gambia „hiányos és félrevezető képet festett Rakhine valódi helyzetéről”.
A nemzetközi igazságszolgáltatás ellenállt annak a kísértésnek, hogy ezt a jogi besorolást alkalmazza, mivel nem volt konkrét szándék a népcsoport teljes vagy részleges elpusztítására
– mondta Szú Kji, aki szerint Rakhine tartomány évszázadok óta etnikai problémákkal küzd. Bár a korábbi nyilatkozatokhoz képest Szú Kji elismerte, hogy a hadsereg egyes esetekben „aránytalanul nagy erőt” alkalmazott, de szerinte a Rakhine-i konfliktus „komplex, és nem egyszerű felmérni a mélységét”.
Volna népirtási szándék egy olyan állam részéről, amely a szabálytalanságokkal vádolt katonák ellen nyomozást, eljárást indított és meg is büntette őket?
Bár most a katonaság tagjaira fókuszálunk, de biztosíthatom Önöket, hogy a civil elkövetőkkel szemben is lépéseket fogunk tenni, összhangban a most folyó eljárással” – tette hozzá Szú Kji az Al Jazeera beszámolója szerint.
A Mianmar elleni bírósági tárgyalás kedden kezdődött: az eljárás során az országa képviseletét ellátó Szú Kji az előző nap három órán keresztül hallgatta a nemzetközi bíróság ügyvédeit a rohingja muszlimok elleni támadásokról. A demokráciapárti aktivizmusáért 1991-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett kormányfő közömbösen hallgatta végig a nemi erőszakokról, csecsemőgyilkosságokról és felgyújtott falvakról szóló beszámolókat a New York Times riportja szerint.