Miért örülhet az Iszlám Állam Kászim Szulejmáni likvidálásának?

Az utóbbi évek talán legkomolyabb amerikai katonai, stratégiai akciójának, Kászim Szulejmáni iráni kémfőnök likvidálásának egyelőre nem tudni, hány vesztese lesz, de az valószínű, hogy a nagy nyertesei között van az Iszlám Állam, legalábbis ezt állítja a terrorszervezet – írja a BBC.

Az Iszlám Állam olyan isteni közbeavatkozásként értékelte Szulejmáni megölését, ami kifejezetten a dzsihadistáknak kedvez. Arról gondosan hallgatva, hogy a támadást egyébként a terrorszervezet egyik legfőbb ellensége, az USA hajtotta végre.

Elsősorban azért örülhet az Iszlám Állam a fejleményeknek, mert a legelső reakció a likvidálás után az volt, hogy a dzsihadisták ellen harcoló, USA-vezette koalíció bejelentette, hogy felfüggesztik a tevékenységüket Irakban. Az USA és a szövetségesei azt mondták, jelenleg az az elsődleges feladatuk, hogy megvédjék saját magukat.

Irán és az általa támogatott iraki milíciák bosszút fogadtak, ami értelemszerűen veszélyt jelent a térségben állomásozó amerikai katonákra és szövetségeseikre. Azokra a szövetségesekre, amelyeket alapvetően az amerikai és európai országok katonái képeznek ki. Szulejmáni megölése után gyakorlatilag azonnal leálltak a kiképzések és a különféle katonai akciók is.

Ez időt adhat az Iszlám Államnak, hogy rendezze a sorait azután, hogy al-Bagdadi tavalyi halála után némileg szétesett a kalifátus.

Az is jól jön az extremistáknak, hogy az iraki parlament elfogadott egy határozatot, ami az amerikai egységek azonnali kivonását követeli az országból.

A megtépázott Iszlám Állam a mai napig aktív a két fő területén, Irakban és Szíriában, és ugyan jelenleg nem mutatta magát nagyon erősnek, a Szulejmáni halála utáni fejlemények könnyen elősegíthetik azt, hogy újra stabilizálja a helyzetét a két országban.

Az Iszlám Állam elleni harcban mostanában leginkább iraki erők vesznek részt, de a kiképzésen túl rengeteg logisztikai segítséget kaptak az USA katonáitól, akik most viszont kivonják magukat ezekből a feladatokból.

A terrorszervezet azért is üdvözölte Szulejmáni megölését, mert tulajdonképpen azt látta, hogy az egyik legfőbb ellensége megöli a másikat. Amikor az Iszlám Állam szunnita dzsihadistái 2014-ben elfoglalták Irak második legnagyobb városát, Moszult, akkor Ali al-Szisztáni ajatollah harcba hívta a síita fiatalokat.

A felhívásra jelentkező több ezer fiatalból pedig többek között Szulejmáni segítségével lett fegyveres sereg. Olyan sereg, amelyik ádáz módon harcolt az Iszlám Állam ellen.

Mostanra az irániak által támogatott síitákat felszívta az iraki hadsereg, a milíciák legfontosabb vezetőiből pedig politikai vezetők lettek. A 2014 utáni néhány évben a síita milíciáknak és az USA-nak ugyanaz volt az ellensége, most viszont valószínűleg visszatérnek a gyökereikhez, és ahogy Irak 2003-as amerikai lerohanása után, úgy megint az USA ellen fognak harcolni.

A Szulejmáni által támogatott egységek sok amerikai katonát megöltek, ez volt az egyik ok, ami miatt Trump kiadta január elején a parancsot a kémfőnök meggyilkolására.

Amikor Szulejmánival végeztek, akkor meghalt Abu Mahdi al-Muhandisz is, a síita Kataib Hezbollah vezetője, aminek szintén örülhetett az Iszlám Állam, ahogy a terrorszervezet egyik lapjában fogalmaztak, Szulejmánit és al-Muhandiszt a szövetségeseik ölték meg.

Az Iszlám Állam abban bízik, hogy az ellenségei kifárasztják egymást azzal, hogy egymás ellen harcolnak, illetve elvonják róluk a figyelmet.

Ez pedig tényleg kedvezhet a dzsihadistáknak, akik a leginkább akkor tudnak előre törni, ha ki tudják használni, hogy megosztottak az ellenségeik, káosz van és bizonytalanság. Jelenleg pedig leginkább csak ezek vannak az iráni–amerikai konfliktusban.

(Borítókép: Majid Saeedi/Getty Images Hungary)