Lemondott a teljes orosz kormány

Alig két órával azután, hogy Vlagyimir Putyin államfői  beszédet intézett  a törvényhozáshoz,

A kormányfő Putyinnal találkozva közölte:

„Ezek a változtatások, miután életbe lépnek – és ez minden bizonnyal megvitatásuk után meg is történik –, jelentős változást hoznak nemcsak az alkotmány több cikkelyében, de a hatalmi egyensúly egészében is, tekintettel a végrehajtó, a törvényhozó és a bírói hatalomra is.

E tekintetben nyilvánvaló, hogy nekünk – Oroszország kormányának – kötelességünk lehetőséget adni az elnöknek a szükséges lépések meghozatalára, és a jelen körülmények között, úgy vélem, a leghelyesebb, összhangban az alkotmánnyal, ha a teljes kormány benyújtja lemondását” – idézte Medvegyevet a Kommerszant.

Egyelőre a kormány ügyvezetőként hivatalban marad.

Putyin megköszönte a munkát Medvegyevnek és kormányának. Elégedett volt a kormány tevékenységével, noha „nem sikerült minden, de minden sosem sikerülhet teljes egészében”. Az elnök minden kormánytagot arra kért, lássa el feladatát az új kormány hivatalba lépéséig.

De miért mondott le a kormányfő?

Putyin a hatalmi struktúra átalakítását vázolta fel beszédében, közölve, hogy a jövőben erősebb parlamentre van szükség, amely több beleszólást – és ezzel felelősséget – kap a kormány kialakításában és a kormányzat politikájában. 

Jelenleg a kormány az elnöknek felel. A jövőben a törvényhozás alapvető szerepet kapna a kormányfő és a kormány tagjainak kiválasztásában, a képviselők által megszavazott személyeket az elnök köteles lesz beiktatni.

Putyin szerint az ország alapvetően továbbra is elnöki köztársaság marad, de a hatalmi jogkörök óvatos átalakításával valóban változik a helyzet a még Borisz Jelcin idején kialakítottakhoz képest.

Továbbra is elnöki jogkör marad a kormány vagy egyes tagjainak menesztése, az erőszakszervezetek vezetőinek kiválasztása és kinevezése, és továbbra is ő a hadsereg főparancsnoka.

A Putyin által javasolt módosítások még értelemszerűen nem léptek életbe. Az alkotmánymódosítást igénylő javaslatokra Putyin népszavazást is javasolt. Vagy mégsem egészen – hívta fel a figyelmet a The Bell.

Előbbi konkrétan körül van írva, utóbbi azonban akár jogi kibúvókat is jelenthet, arra vonatkozóan, hogy pontosan milyen tartalommal és milyen formának kell megfelelnie.

„Ezt aztán tényleg senki sem gondolta” – mondták az Indexnek orosz újságírók. Már a Putyin beszédében elhangzott változtatások is váratlanok voltak, az meg végképp, hogy órákkal ezután lemond a kormány.

„Szép lassan csak elértünk a hatalom átadásának megkezdéséhez” – mondta egyikük, utalva arra, hogy Putyin elkezdte kidolgozni a struktúrát, amelyben majd működnie kellene a posztputyini Oroszországnak.

Sokan ezt 2018-ra várták, de Putyin újraválasztása után úgy tűnt, az elnök mégsem dolgozott láthatóan azon, hogy megkezdje lehetséges utódja felépítését. Igaz, állami programok indultak a káderképzésre, de ez a szélesebb apparátusra, nem pedig bizalmi ember kiválasztására vonatkozik.

A kormányból sem tudta senki, hogy Medvegyev lemond – közölték a Kommerszanttal kormányzati források. A parlament alelnöke, Alekszandr Zsukov szerint minderről a kormánytagok Putyin beszéde alatt értesültek.

Több miniszter is elmondta, a helyzet teljesen váratlanul érte.

Hogy Medvegyev mióta tud a tervről, az kérdés, de láthatóan előtte már egyeztetett Putyinnal.

Valójában sürget az idő

Ez most sem látszik, de az új kormány létrehozása – amelynek kinevezésében már nagyobb szerepet fog játszani a parlament – már alkalmas lehet arra, hogy meginduljon az utód felépítése.

Elnökválasztás csak 2024-ben lesz, parlamenti azonban már 2021-ben, márpedig egy évvel a választások előtt már nem lehet népszavazást tartani – magyarázta a sietség okát Jevgenyuij Mincsenko politológus.

Kazah példa?

Elemzők szerint Putyin valamilyen módon a hatalmi struktúrában marad, és mivel a belarusz–orosz szövetségi állam valódi tartalommal való megtöltése kudarcba fulladt, új megoldás után kellett nézni. Ehhez a mintát talán Kazahsztán egykori elnöke adja: Nurszultan Nazarbajev úgy mondott le, hogy különleges, személyére szóló jogköröket tartott meg a „haza atyja” címen, és tagja lett az alkotmányos tanácsnak.

Hogy ez lehet az irány, csak esetleg az orosz Nemzetbiztonsági Tanácson keresztül, azt jelzi, hogy a lemondását benyújtó kormányfő, Dmitrij Medvegyev számára létrehozzák a Nemzetbiztonsági Tanács helyettes vezetői posztját, amelyet miniszterelnöki székből való távozása után vesz fel. A tanács vezetője a mindenkori elnök, azaz jelenleg Putyin.

A tanács titkára 2008 óta Nyikolaj Patrusev, aki előtte a Szövetségi Biztonsági Szolgálatot vezette, amelynek élén közvetlen elődje 1999-ben Vlagyimir Putyin volt. Medvegyev ejtőernyősnek látszó helye tehát nem is annyira ejtőernyős, hiszen nem a titkár Patrusev helyettese lesz, hanem Vlagyimir Putyiné.

A Nemzetbiztonsági Tanács akár alkalmas lehet arra is, hogy Putyinnak adjon helyet 2024 után is, megfelelő átalakítások mellett. A másik lehetőség, hogy az eddig csak afféle konzultációs testületként tartott Államtanács lesz a hatalmi struktúrának az az eleme, amelyben Putyin helyet kaphatna, hogy megőrizze befolyását akkor, ha már nem lesz elnök – feltételezte a The Bell.

Mégis jönne megint a helycsere?

A már idézett Mincsenko szerint azonban az sem kizárt, hogy Putyin mégis a kormányfői posztban gondolkodik a maga számára.

Közvetve már beszélt arról, hogy miniszterelnök lehet, és most már (a változtatások majdani életbe léptetésével, népszavazással megtámogatva) a parlament támogatásával – vélte a politológus, alternatívaként szintén az Államtanácsot felvetve fel. 

Mások szerint Putyin a parlament jogkörének növelésével az alsóház, a duma elnöki pozícióját célozta meg, amelyen keresztül – feltéve, hogy 2021-ben a parlamenti választások után továbbra is az Egységes Oroszországé az abszolút többség, sőt, a kétharmad – továbbra is kontrollálhatja a politikai folyamatokat. 

Van, aki kizárja, de Putyin egyik elejtett nyilatkozata alapján talán nem kizárt, hogy mégis elképzelhető a 2008 és 2012 közötti helyzet, amikor Putyin kormányfőként irányította az országot, az elnök pedig Dmitrij Medvegyev volt.

Ez 2024-től volna aktuális, de akár korábban is azzá válhat, ha esetleg előrehozott elnökválasztásról is döntés születne, amiről most nem volt szó,

Putyin ugyanis a Medvegyev számára létrehozandó Nemzetbiztonsági Tanács elnökhelyettesi posztja kapcsán közölte: Medvegyev itt a haderővel és a védelmi politikával foglalkozhatna, ahogyan ezt már tette elnökként is. El kell különíteni a kormányzati és az elnöki tevékenységi köröket, márpedig – mondta Putyin – a haderő és a védelmi politika az elnök felségterülete.

De addig kinek csinált helyet Putyin azzal, hogy lemondott Medvegyev a kormányfői posztról? Mégis annak, aki 2024 után elnök lenne? – teszi fel a kérdést a Carnegie.ru főszerkesztője. Alekszandr Baunov a Facebook-posztjában arról ír, hogy Medvegyev új helyzete inkább arra utal, hogy a helyette érkező kormányfő lehet a potenciális elnökutód, ám ő is csupán csak egyike lesz a castingnak. Az elemző szerint ha valamiért a majdani kormányfő nem válna be a kiszemelt szerepre, akkor Medvegyev valóban szóba jöhet, hiszen azzal, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottságba került, deklaráltan Putyin legbelsőbb bizalmasai között marad.

(Borítókép: Medvegyev és Putyin a mai kormány tagjaival tartott találkozón Moszkvában. Fotó:  Alexey Nikolsky/Sputnik/ Reuters)