Formálódik a Putyin utáni idők orosz hatalmi berendezkedése
További Külföld cikkek
- Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
- Helikopter ütközött egy kórház épületének Törökországban, négyen meghaltak
- Vádat emeltek a magdeburgi támadás elkövetője ellen
- Irán mostanra már teljesen letérdelt a nyugati szankciók miatt
- Demográfiai, szociális intézkedések és gazdasági modernizáció vitte el Putyin beszédének nagy részét, amelyet a törvényhozáshoz intézett.
- Azonban végére hagyta a legfontosabbat: óvatosan erősítené a parlamentet az elnök rovására – ez újabb kérdéseket vet fel arra vonatkozóan, hol lesz Putyin azután, hogy 2024-ben lejár elnöki mandátuma, de sejthetően nem az államfői székben.
- Láthatóan reagált arra, hogy több mint 20 éves hatalmával szemben egyre erősebb az igény a változásra, aminek ő akar elébe menni, hogy irányítottan bonyolódjon le.
- A társadalmi párbeszéd fontosságáról beszélt, mert „az emberek változást akarnak.”
- A hatalomnak leválthatónak kell lennie, mert „csak a nép érdeke lehet állandó” – mondta.
- Beszélt az egészségügyi intézmények felújításáról, az oktatás infrastruktúrájának fejlesztéséről,
- a gazdaság modernizálásáról, célként kitűzve, hogy a GDP növekedése haladja meg a világátlagot.
- Arról is szólt, hogy a Szovjetunió II. világháborúban betöltött pozitív szerepét nem vitathatja el senki. Az elnök szerint hazugság az ország felelősségét keresni a háború kirobbantásában.
Demográfiával kezdett Putyin
A sok tennivalóval indokolta Putyin, hogy miért tartja beszédét ennyire közel az év elejéhez. (Korábban február végén lépett fel a két ház előtt.)
A polgárokkal közvetlen párbeszéd kell
– mondta az elnök, aki szerint az állam irányításának új szintjére van szükség.
Az emberek változást akarnak, számonkérhetőséget, ők tudják a legjobban, mire van szükségük helyben.
Putyin elmondta: az emberek aktív részvételével van szükség az életminőség javítására.
„Csaknem 147 millió ember él Oroszországban, de most nehéz demográfiai szakaszba lépünk. Egy időre még sikerült a növekedést is elérnünk, ám most lép szülőkorba a 90-es évek generációja” – amelynek tagjai azonban kevesen vannak, így újabb visszaesés várható.
Sok az egyke az akkori időből – mondta Putyin, a második világháborúhoz hasonlítva a demográfiai helyzetet.
Ezután Putyin hosszasan beszélt arról, hogy épp a legszegényebbeknél van több gyerek, így az ő felemelésüket kell segíteni. Ezenkívül a gyermekek után járó kedvezmények növelésének bevezetését jelentette be.
„2006-ban azt mondtam: most a legfontosabbról, a szerelemről: és akkor az anyaságot vállalók támogatásáról szóltam” – mondta Putyin. A lakásvásárlás támogatását jelentő program eredetileg jövő év végén futott volna ki, beszédében az elnök ezt öt évvel meghosszabbította. És újabb szociális támogatást jelentett be a gyermekek után. „De ez is kevés” – mondta Putyin, aki szerint a nehéz demográfiai helyzet nagyon nehéz lesz, így két gyerek után már idéntől 616 ezer rubel támogatás vehető fel lakás vásárlására.
Putyin ígérete szerint ez már azokra is érvényes lesz, akinek egy gyerekük már van. A 450 ezer rubelt töröl az állam a lakásvásárlási hitelből három gyerek esetén. Így egymillió rubel (kb. 4,7 millió forint) segítséget is kaphat az államtól a háromgyerekes család, ez Oroszország kevésbé központi jelentőségű városaiban egy átlagos lakás árának felét teszi ki – mondta Putyin, további támogatást ígérve, beleértve az ingyenes iskolai étkeztetés körének szélesítését, a megfelelő infrastruktúra fejlesztésével.
19 millió iskolás lesz 2020 után, hatmillióval több, mint tíz éve – mondta Putyin. „Ez örömteli”, ám az iskolai infrastruktúra fejlesztését, a férőhelyek bővítését követeli meg. „Ez az önök kötelessége” – figyelmeztette a regionális vezetéseket Putyin, majd az osztályfőnökök juttatásának növelését jelentette be: havi 5000 rubellel, azaz nagyjából 23 ezer forinttal.
Beszélt az ingyenes felsőoktatás fenntartásának és szélesítésének fontosságáról, elsősorban a vidéki felsőoktatási intézményekben, ott, ahol a munkaerőpiacon hiány van tanárokból, orvosokból, vállalkozásokból.
Rendelőket kell tatarozni
73 évre nőtt a születéskor várható élettartam, ez húsz éve csupán 65 év volt – mondta Putyin, dicsérve az egészségügyi ellátás javulását, elismerve, hogy az emberek „nem statisztikából, hanem saját tapasztalatból értékelnek”, és itt van tennivaló: növelni kell a védőnői hálózatot, hatékonyabbá tenni a betegellátási rendszert, a betegek tájékoztatását.
550 milliárd rubelt – 8 milliárd eurót – szán a költségvetés az egész országban a sürgősségi állomások, kórházak, körzeti rendelők felújítására.
A makrogazdaság után jön a mikroszint
A költségvetés többlettel zár, csökkent az ország államadóssága, az infláció 3 százalék volt, az előirányzott 4 helyett. Az infláció tervezhető szinten van, különösen a 2010 körüli idők két számjegyű inflációjával összevetve – mondta Putyin, aki szerint szükség van a gazdaság modernizálására. (Nem említette, de ez egyelőre kevéssé sikerült az elmúlt húsz évben, hiszen továbbra is a nyersanyagexport jelenti az orosz gazdaság motorját, ahogyan a 90-es években is, azzal a különbséggel, hogy akkor a kőolaj és a földgáz ára töredéke volt a jelenleginek.)
A GDP növekedésének meg kell haladnia a világátlagot – közölte az elnök, aki adókedvezményt ígért a beruházások ösztönzésére. Ebbe a közúti hálózattól a turizmusig mindenféle beruházást beleértett Putyin.
Környezetvédelem, runet
Nem maradt ki a levegő tisztaságának biztosítása: az elnök a levegőminőség monitoringozásának fejlesztését ígérte, és a cégek károsanyag-kibocsátásának csökkentését. Fizessen a szennyező – mondta Putyin.
Kitért az internet hozzáférhetőségére: nagyra értékelte, hogy saját keresőrendszerei vannak Oroszországnak. Putyin szerint ingyenes hozzáférés kell a hazai szolgáltatókhoz, anélkül hogy az adatforgalomért fizetni kelljen.
75 éves győzelem
Ahogy várható volt, Putyin beszélt a második világháború értékeléséről is. Putyin szerint tenni kell a terjedő hazugság ellen, ezért az archívumok fejlesztését ígérte. (Nem mondta ki, de ezzel arra utalt, hogy felerősödtek a Szovjetunió felelősségét hangsúlyozó vélemények, kiemelve a Molotov–Ribbentrop-paktum jelentőségét, amely után megindult a második világháború, és a náci Németország a Szovjetunióval együtt lényegében felosztotta Lengyelországot és a Baltikumot.
Erős hadsereg
„Az ország védelme évtizedekre biztosítva van”, olyan fegyverekkel, amelyek hadrendbe állítását „sok ország csupán tervezi” – mondta Putyin, de ezt nem elemezte hosszasan.
Nem lesz új alkotmány, vagy mégis
„25 éve fogadtuk el az alaptörvényt, azóta sok minden változott: nincs észak-kaukázusi konfliktus, nincsenek fegyveres utcai harcok a fővárosban” – mondta Putyin, kijelentve: új alkotmányra nincsen szükség. „De az alkotmánymódosítás ötlete már felmerült” – ezért Putyin indokoltnak tartotta, hogy erről is nyilatkozzon.
„Oroszország csak szuverén országként maradhat Oroszország. Sokat tettünk ezért, helyreállítottuk az ország egységét, Oroszország visszatért a nemzetközi politikába, olyan szereplőként, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. A nemzeti gazdaságot megvédtük a külső nyomástól.”
Putyin szerint alkotmányi szinten megerősítendő, hogy
a törvényhozás tagjai, kormánytagok, regionális vezetők, szövetségi szervek tagjai nem rendelkezhetnek másik ország állampolgárságával, és nem lehet letelepedési engedélyük sem.
Állami szervek és önkormányzatok közötti átlátható kapcsolatra van szükség, az állampolgárok bevonásával.
A minimálbér nem lehet kevesebb a létminimumnál – ez már most törvény, de Putyin szerint alkotmányba is kell foglalni.
Az alkotmánymódosításokhoz Putyin népszavazást javasolt.
Kevésbé elnöki köztársaság?
Az alkotmánymódosítás legfontosabb részét a fejezet végére hagyta: Kijelentette, hogy a törvényhozásnak több beleszólási jogot kell adni a kormány alakítására.
„Ez azonban azt is jelenti, hogy a parlamentnek is nagyobb felelősséget kell vállalnia a kormány által vitt politikáért” – mondta Putyin. A kormányfő kinevezésében a parlament jogköre eddig formális volt, Putyin azonban azt javasolta, hogy ez érdemi megerősítés legyen, valamint a parlamentnek kelljen döntenie a kormányfő által javasolt helyettesek és kormánytagok elfogadásáról. „Az elnök ezek után legyen köteles kinevezni a parlament által megerősített kormányzati képviselőket. Ez nagyon komoly változást jelent” – közölte az elnök, hangsúlyozva, hogy Oroszország ezután is elnöki köztársaság marad, de szükség van a parlament és az elnöki jogkör erőviszonyai közötti arányok változtatására.
A kormány menesztése az elnök jogköre marad és az erőszakszervezetek vezetőinek kinevezése is az ő joga továbbra is, ám utóbbihoz Putyin a jövőben konzultációt javasol a parlamenttel. Az elnök fontosnak tartja az alkotmánybíróság megerősítését is, több lehetőséget adva a törvények felülvizsgálatára.
A több mint húsz éve hatalmon lévő Putyin szerint szükség van a hatalmon lévők leválthatóságára, mert „állandó csak a nép érdeke lehet”.
Putyin nem beszélt 2024-ről, de az átalakítás nyilvánvalóan már arra reagál, hogy az elnök mandátuma akkor lejár, így kérdés, milyen lesz a hatalmi berendezkedés azután Oroszországban. Putyin későbbi szerepe ezzel nem lett tisztább – az elnök akkorra 72 éves lesz –, de úgy tűnik, valóban nem újabb államfői ciklussal kalkulál Putyin.
Arra sem lehet számítani, hogy visszatérne a 2008-2012 közötti trükkhöz, amikor helyet cserélt Dmitrij Medvegyevvel, átülve a kormányfői székbe, Medvegyevnek az elnöki pozíciót adva.
Az viszont kérdés, milyen „rendszer feletti” pozíciót keresne magának. Most már valószínű, hogy nem jöhet létre a belarusz-orosz államszövetségnek az a formája sem, amelyben a csúcson Putyin ülne, a valódi hatalmat oda delegálva. Erre sem idő nem maradt, sem a Belaruszt 25 éve vezető Alekszandr Lukasenko nem bizonyult ebben partnernek.
Hogy Putyin is csak Oroszországban gondolkodik, jelzi beszédének az a része, amelyben javasolta, hogy szigorítsák az elnökjelöltséggel kapcsolatos előírásokat is: eszerint nem indulhat az államfőválasztáson az, akinek életében valaha volt külföldi állampolgársága vagy letelepedési engedélye más országban – ez valójában jelentős korlátozás, nem kevés befolyásos embernek van EU-s, vagy izraeli letelepedési engedélye, vagy akár nem túl nagy dobra vert állampolgársága.
Ennyire még sosem nyomták
Az egyórás beszéd meghallgatására 900 újságíró regisztrált, rajtuk kívül jelen voltak a parlament két házának képviselői, a kormány tagjai, alkotmánybírók, kormányzók, a regionális törvényhozások képviselői.
Új volt az eddigi 15 beszédhez képest, hogy a mostanit mennyire nem lehetett megkerülni az országban:
- utcai kivetítőkön is közvetítették a főváros több pontján,
- közvetítették a vendéglátó helyiségekben,
- a repülőtereken,
- összefoglalók láthatók a metróállomások videófalain
- és a metróvagonokban lévő monitorokon.
Aki nem Moszkvában volt, az sem maradhatott le a beszédről, ha épp nem nézte volna a tévén vagy nem követte volna az orosz – és a külvilágról már teljesen lekapcsolható – interneten.
A Földön kívüliek is hallgatták
Több városban közvetítették a beszédet moziban, iránytaxikban, de látható volt az Elbrusz közelében lévő, 3847 ezer méter feletti sípálya egyik felvonóállomásán is. De százszor ilyen magasan, a nemzetközi űrállomáson sem maradtak le az orosz űrhajósok a beszédről, amelynek közvetítését a Roszkoszmosz orosz űrügynökség szervezte meg – írta a Newsru.com.
Mutatott itt már be fegyvereket is
Tavaly Putyin katonai erőt emlegetve üzent az Egyesült Államoknak, és hangsúlyos volt az ország modernizációjáról szóló rész. Tavalyelőtt meg elvitte a show-t a nukleáris robotrakétákról szóló visszafogott technikai színvonalú bemutató, amely után továbbra is kérdés, mit is tudhatnak ezek a fegyverek, ha rendszerbe állíthatók és használhatók egyáltalán.
Idén az elemzők jól számoltak azzal, hogy ismét a modernizáció és a szociális kérdések taglalását várták és Oroszország történelmi szerepének kiemelését a II. világháború befejezésének közelgő, 75. évfordulója okán, miután Moszkva sértve érzi magát, amiért egyre hangosabbak azok a vélemények, amelyek szerint a Szovjetuniónak is felelőssége van a világháború kirobbanásában a Molotov–Ribbentrop-paktum megkötése miatt. Oroszországban már büntetőjogi felelősségre is vonható az, aki felveti, hogy az ország számára kétségtelenül nagy emberáldozatokkal járó és végül a náci Németország legyőzésében vitathatatlan szerepet játszó Szovjetuniónak is felelőssége van a háború megindulásában.
A jelenlegi hatalmi struktúra alkotmánymódosítással járó változtatását azonban nem tudták előre megjósolni.
(Borítókép: Alexander Nemenov / AFP)