Spanyolország 30 éven belül 100 százalékig átáll a megújuló energiára
További Külföld cikkek
- Vlagyimir Putyin elutasította Donald Trump béketervét, hiába tartaná távol Ukrajnát a NATO-tól
- Kazah légikatasztrófa: ukrán drónok jelenlétéről beszélnek az oroszok
- Hogyan került és maradt hatalmon Szíriában egy megvetett, lenézett kisebbség?
- Meghiúsult ünnepi program, síkideg emberek: több órát vesztegeltek egy vonat utasai a Csalagútban
- Egy új orosz videóban rakétát kap az arcába a Moszkva felett vidáman elhúzó Mikulás
A spanyol kormány szerdán klímavészhelyzeti nyilatkozatot fogadott el, melyben elismeri, hogy sürgős cselekvésre van szükség a globális felmelegedés ellen.
- írta az MTI. Az önmagában jól hangzó, de üres állásfoglaláshoz a kormány ráadásul egy harminc pontból álló intézkedéscsomagot kapcsolt, az első öt javaslat megvalósítását ráadásul száz napon belül ígéri az egy hete megalakult koalíciós baloldali kabinet.
Az ígéretek szerint három hónapon belül benyújtják a törvényhozásnak „a klímaváltozásról és energetikai átmenetről“ szóló törvényjavaslatot. A jogszabály rendelkezik
- az üvegházhatású gázok kibocsátásnak megszűntetéséről harminc éven belül,
- szintén 2050-es határidővel a villamosenergia-termelés 100 százalékban megújuló forrásokra való átállításáról
- a karbonsemlegesség eléréséről szóló „nemzeti terv“ elkészítéséről,
- az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásról,
- az ipari termelés és a szolgáltatói szektor klímaválságnak megfelelő átalakításáról,
- egy civil szervezeteket is magában foglaló „klímaváltozási közgyűlés“ létrehozásáról
A spanyol kormány számításai szerint a uniós célkitűzésekkel összhangban lévő csomag megvalósítása az első tíz évben 200 milliárd eurónyi beruházást igényel.
A spanyol parlament tavaly szeptemberben szólította fel az akkori ügyvezető kormányt egy klímavészhelyzeti nyilatkozat elfogadására tekintettel arra, hogy a dél-európai ország jelentős részét veszélyeztetik az éghajlatváltozás olyan következményei mint az elsivatagosodás, illetve a tengerszint emelkedése.
Hasonló nyilatkozatokat fogadott el tavaly a Kanári-szigetek parlamentje, valamint a madridi és barcelonai önkormányzat is. Budapest új közgyűlése tavaly ősszel a számtalan külföldi példát követve szintén meghirdette a klímavészhelyzetet, amit azonban a magát „zöld elnök“-ként pozícionáló Áder János köztársasági elnök „politikai retorikai fogásnak“ minősített. A magyar parlament előtt már augusztus óta hever a klímavészhelyzet meghirdetéséről szóló, a Párbeszéd által benyújtott törvényjavaslat.
(Borítókép: Philippe Desmazes / AFP)