Zsuzsanna
-2 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

Lemond a Kreml főideológusa

2020.01.25. 13:06

Lemondott elnöki tanácsadói posztjáról Vlagyiszlav Szurkov, akit a putyini rendszer főideológusaként tartanak számon. A csecsen származású politikus – ha kell művésznéven alkotó író, költő – nem először vonul vissza magas posztról, így mostani visszavonulása is sem feltétlenül végleges. Az elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov ezúttal annyit közölt, „egyelőre nincsen elnöki utasítás Szurkov távozásáról”.

Az 55 éves Szurkov 2013 szeptembere óta elnöki tanácsadó. Ez fél évvel azután történt, hogy lemondott a miniszterelnök-helyettesi posztjáról. (A kormányfő 2012-től az elnöki szélet Vlagyimir Putyinnak visszaadó Dmitrij Medvegyev volt. Szurkov kormányfőhelyettes volt a két államfői ciklus közötti négy évet miniszterelnökként kibekkelő Putyin kormányában is.)

Szurkov a kezdetektől Putyin mellett volt: 1999-ben – nem sokkal azelőtt, hogy Borisz Jelcin elnök újévkor váratlanul lemondott és átadta helyét az előtte fél évvel kormányfőnek kinevezett Putyinnak – már az elnöki adminisztráció vezetőjének helyettese volt, és ebben a pozíciójában maradt 2011-ig. Szürke eminenciásként leginkább helyettes posztjai voltak. Hogy milyen átigazolásokra képes Szurkov, azt jelzi, hogy a '90-es években még Mihail Hodorkovszkij cégeinek káderpolitikájáért felelt. Még akkor jött el, amikor Hodorkovszkij az ország legvagyonosabb, legbefolyásosabb embere volt, de jól számított – talán köze is van hozzá –, ugyanis Hodorkovszkij 2003-ban kegyvesztett lett, letartóztatásba, majd bő tíz évre börtönbe került, ahonnan büntetésének vége előtt néhány hónappal elnöki kegyelemmel távozott, Nyugaton telepedett le. (Börtönévei alatt Hodorkovszkij a demokratikus ellenzék szószólójává, a putyini rezsim egyik legfőbb kritikusává vált.)

Szurkovhoz kötődik az irányított, majd később inkább szuverénre átkeresztelt putyini demokrácia rendszerének technikai kialakítása, amelyben az ellenzék – esetenként a parlamenten kívüli ellenzék is – afféle színpadi kellékként, a Kreml befolyása alatt működött.

Lemondása minden bizonnyal összefüggésben áll a Putyin által múlt héten meghirdetett átalakításokkal, amelyek már előkészítik az államfő 2024-ben esedékes távozása utáni berendezkedést. (A távozás azonban bizonyosan nem Putyin teljes kivonulását jelenti a hatalomból a nagy kérdés épp az, hogy a hatalmi jogköröket az elnök, a parlament, a Nemzetbiztonsági Tanács és az Államtanács között újraosztó átalakítások után pontosan hol és milyen jogosítványokkal foglal majd helyet a most 67 éves Putyin.)

Az átalakítás – amelynek első lépéseként már meg is alakult Dmitrij Medvegyev utódjával az új kormány – új ember került a legfőbb ügyész posztjára is. Az az Igor Krasznov került oda, aki előbb a legfőbb ügyészségen, majd 2007-től az arról leválasztott Nyomozati Hatóságnál (SZK) dolgozott és vitt kiemelt ügyeket, a Sztanyiszlav Markelov-gyilkosságtól a Borisz Nyemcov-gyilkosságig. Az előbbiben a végül elítélt nacionalista elkövetők azt állították, hogy közvetítőkön keresztül kapcsolatban álltak a lényegében Szurkov vezette elnöki adminisztrációval. (Ez nagyon is beleillene az irányított demokrácia gyakorlatába.)

Nem sokkal ezután – igaz, nem emiatt, hanem az orosz Szlícium-völgynek megálmodott állami Szkolkovo körüli költségvetési pénzek elszivárgását vizsgáló nyomozás miatt – Szurkov erősen kritizálta az SZK-t, amely szerinte elhamarkodott nyilatkozatokat tesz. Sokan ezt úgy értelmezték, hogy valójában a Krasznov-féle vizsgálatnak is szól. Mindenesetre ezután Szurkov fél évre visszavonult, hogy elnök tanácsadóként térjen vissza, amiről – Krasznov e heti kinevezése után – most lemondott.

Szurkov az utóbbi években Moszkva Ukrajna-politikájáért és az oroszbarát szakadár kelet-ukrán kváziállamokkal való kapcsolatokért felelt. Távozásához annak is köze lehet, hogy változóban Moszkva és Kijev viszonya. Oroszország megegyezett a stockholmi bíróságon zajló perben a Naftohaz Ukraini olajvállalattal arról, hogy kifizeti a Gazprom a követelt kétmilliárd dollárt. Ezután megállapodtak a földgáztranzitról is, biztosítva ezzel, hogy Ukrajnán keresztül is megy orosz gáz Európába, jelentős bevételhez juttatva ezzel a kijevi költségvetést.

Emellett fogolycseréket is végrehajtottak a felek, ami előjele lehet a kapcsolatok normalizásának és talán a kelet-ukrajnai területek későbbi reintegrálásának is. Igaz, ez nem jelenti, hogy hamar végleges megállapodás születhet az egyoldalúan elcsatolt Krím ügyében, sem Szurkovval, sem Szurkov nélkül.