A magyarok közül szeretnének a legtöbben területeket visszakapni a szomszédoktól

A NATO-ról készített nagyszabású közvéleménykutatás keretében a Pew Research Center felmérte azt is, hogy egyes országokban (nem csak NATO-tagállamokban) a lakosság hány százaléka ért egyet azzal, hogy a szomszédos országok bizonyos részei valójában hozzájuk kellene hogy tartozzanak. 

Azt nem neveznénk meglepőnek, hogy Magyarország az első helyen végzett ebben a rangsorban, hiszen az ország száz évvel ezelőtt rekordméretű területi veszteséget szenvedett el a trianoni békeszerződés aláírásával. Érdekes egybeesés, hogy a mérés szerint a magyar válaszadók 67 százaléka értett egyet azzal, hogy a szomszédok egyes területei minket illetnének – ez az arány éppen megegyezik az 1920-ban elcsatolt részek arányával (bár Horvátországot is számítva ez felszökik 71 százalékra). A 67 százalékból 40 egyébként erőteljesen egyetért az állítással, a maradék simán csak egyetért. 

Az adatok között van jó néhány, ami a jelen nézőpontjából is könnyen érthető a napjainkban forrongó területi viták, adott esetben fegyveres konfliktusok okán (pl. görög, török, orosz, ukrán számok). Néhány másik adat azonban meglepően nagynak tűnik. Ezek túlnyomó részére valószínűleg szintén

Felmerül a kérdés, mit foglalna el például szíve szerint az olaszok 36 százaléka még 2020-ban is, esetleg Korzikát vagy a horvát tengerpartot annektálnák, amiket a háborúk nyomán buktak el? A németek 30 százaléka még mindig nem tudja túltenni magát Elzász elvesztésén, netán Ausztriát csatolnák magukhoz Hitler után szabadon? Vagy az egykori keleti - ma lengyel/orosz - területeikre tartanak a mai napig igényt? És a szlovákok 46 százaléka vajon Csehország, Ausztria, Lengyelország, Ukrajna (az egykor Csehszlovákiához tartozó Kárpátalja) felé terjeszkedne inkább, vagy esetleg Magyarországból hasítanának ki még egy darabot? Melyik területre tűzé ki a nemzeti lobogót a kanadaiak 25 százaléka, talán az 1,3 négyzetkilométeres Hans-sziget fennhatóságát nem bírják elengedni? 

A legalacsonyabb értéket a grafikon szerint Svédország produkálta, a svédeknek csak 13 százaléka szerint nem igazságosak a jelenlegi országhatáraik. A NATO-országokra vonatkoztatott mediánérték egyébként elég meredek: ha sorrendbe állítjuk a területi revízióra nyitottak illetve az országuk aktuális mértével elégedettek arányát, akkor 35 illetve 45 százalékos középértékeket kapunk. Vagyis csak 10 százalékkal vannak többen azok, akik nem örülnének, ha a szomszédoktól lecsippenthetnének még egy-két régiót, ami arra utal, hogy Európában a mai napig nem lehet nagyon mellélőni a területi revízió húrjait megpendítő nacionalista politizálással.