Szíriában egymillió menekült rekedt a fronton, gyerekek halnak meg a fagyban

A térségben egy 2017-es orosz-iráni-török megállapodás értelmében 12 megfigyelőpontot létesítő török hadsereg Ankara szerint több mint 50 szíriai katonával végzett az Idlíb város közelében két török katona életét kioltó és öt társukat megsebesítő légicsapások megtorlásaként. És ez nem egy elszigetelt incidens, a korábbi esetek alapján úgy tűnik, hogy sok évnyi közvetett támogatás után

Korábban a Szíriában szemben álló feleket támogató Moszkva és Ankara nem tudott olyan kompromisszumos megállapodást találni, amely lehetővé tette volna a közvetlen konfrontáció elkerülését a törökök által támogatott ellenzéki milíciák ellenőrzése alatt álló maradványterületeken, melyek keleti határán több helyen is újabb kormányoffenzíva indult. Sőt, szerdán Recep Tayyip Erdogan török elnök azzal fenyegetett, hogy katonai offenzívát indít a szíriai kormányerők ellen, ha nem vonulnak ki a lázadók kezén lévő területekről. Ez azért is aggasztó, mivel 2015 óta az ellentétes feleket támogató Törökország és Oroszország eddig képes volt az eszkaláció megállítására.

A harcok mellett dúl a „Ki lőtt előbb?“-vita is: Az orosz védelmi tárca közleménye szerint Törökország tüzérségi támogatást nyújtott a lázadóknak, négy szíriai kormánykatonát megsebesítve. Az orosz harci gépek ezután támadtak a lázadókra, akik Idlíb tartományban két helyen áttörték a kormány állásait.

Egy lázadó vezető a Reuters brit hírügynökségnek elmondta, hogy a török hadsereg és a lázadók közösen ostromolták meg Náirab várost, visszaszorították a hadsereget az M4-es autópályáról és a kulcsfontosságú útvonalak közelében fekvő Szarakebnél felszabadítottak öt körülzárt török megfigyelőállást.

Közben azonban évek óta nem látott humanitárius katasztrófa bontakozik ki. Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) szerint

Az OCHA szerint az év eleje óta több mint 300 ember, többségükben nők és gyermekek haltak meg Idlíb és Aleppó tartományokban az ellenségeskedések következtében. A szír és az orosz légierő – a polgárháborúban korábbi frontjaihoz hasonlóan – tudatosan rombolja le a civil infrastruktúrát, kórházakat, iskolákat és más polgári létesítményeket megsemmisítve. Az ENSZ számításai szerint a harcok elől közel egymillióan menekültek a török határ térségébe, de Törökország - ahol már 3,7 millió szíriai menekült él - nem hajlandó több menekültet befogadni. Segélyszervezetek egyre kétségbeesettebb jelentései szerint

 A Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű erők tavaly áprilisban indítottak offenzívát az ország észak-nyugati részén fekvő Idlíb ellen orosz támogatással. Az utolsó ellenzéki kézen lévő terület – mely Idlíb kormányzóságon túl néhány környező régiót is magába foglal - katonai és politikai státusza is igen bonyolult. Idlíb meghatározó ellenzéki frakciója ugyanis az eleinte az Iszlám Állammal, majd anyaszervezetével, az al-Káidával is szakító dzsihadista milícia, a Hajat Tahír as-Sám (leánykori nevén: an-Núszra Front). A Tahír as-Sám mellett Idlíbbe zsúfolódott egy sor különböző ideológiai színezetű ellenzéki milícia, melyeket Törökország egy vazallus ernyőszervezetben, a Nemzeti Felszabadítási Frontban egyesített.