Az iráni kormány soraiba is behatolt a koronavírus

– jelentette be az iráni állami hírügynökség kedden. Azaz Kína után továbbra is Iránban szedte legtöbb áldozatát a járvány.

A tájékoztatás szerint a háromból két ember 80 feletti, évek óta komoly keringési panaszokkal küszködő idős ember volt, ami beleillik abba a trendbe, miszerint a világszerte pánikszerű reakciókat kiváltó koronavírus – más fertőző betegségekhez hasonlóan – leginkább a legyengült idős embereket fenyegeti. A harmadik áldozatról Markazi tartomány hatóságai nem adtak információt.

Hétfőn az iráni egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy 61 fertőzöttet tartanak nyilván az országban, és 900 „gyanús eset”-ről van tudomásuk. Annak ellenére, hogy az országban számos helyen állítottak fel karantént, a hatóságok ezek számáról és méreteiről sem adtak tájékoztatást. Kedd délután hivatalos sajtótájékoztatón jelentették be,

Egy korábbi felvételen látszik, ahogy Iradzs Haricsi izzadva, szédelegve áll egy sajtótájékoztatón. Kedden már ő is karanténba került.

A fertőzés egyik gócpontjának az ország államvallásának számító síita iszlám egyik szent helye, Kum számít, ahol 320 ember fekszik kórházban koronavírus gyanújával, és innen jelentették az első két halálos áldozatot is. Ez a tény azért is tölti el aggodalommal a szakembereket, mivel Kum jelentős zarándokhely, ahonnan a Közel-Kelet minden régiójából érkeznek zarándokok – az iszlám síita irányzata Libanontól Pakisztánig mindenhol elterjedt. Az 1,2 milliós városban ráadásul sok ezer külföldi diák – köztük kínai – tanul, akik szintén kockázatot jelentenek.

Nem hisznek a kormánynak

Mivel a regisztrált fertőzöttek és a halálesetek számának aránya sokszorosa a világátlag 3,37 százaléknak, ezért sokan gyanítják, hogy a teokratikus diktatúra hatóságai igyekeznek eltitkolni a járvány valódi méreteit.A gyanú különösen azután erősödött meg, hogy egy parlamenti képviselő, Ahmad Amirabadi Farahani azt állította, hogy csak Komban, az iráni járvány gócpontjában ötven áldozat van (ezt az adatot gyorsan cáfolták).

A kormányzat iránti bizalom amúgy sem túl nagy, hiszen az elmúlt években rendszeresek voltak a gazdasági helyzet miatt tiltakozók elleni hatósági fellépések, melyek valószínűleg több száz áldozatot követeltek. Tavaly a rezsim titkosszolgálata néhány napra lekapcsolta a teljes internetet, idén pedig a Teherán felett lezuhant ukrán utasszállítóval kapcsolatban akarták eltitkolni azt a nem jelentéktelen részletet, hogy a gépet az iráni légvédelem lőtte le, és a mai napig is folyik a titkolózás az ügyben.

Jellemző, hogy a múlt pénteken tartott iráni választásra való mozgósítás során Hameini nagyajatollah

 A választáson indulni kívánó 14 ezer jelölt felét – többségükben a Haszan Róháni elnök köréhez tartozó mérsékelt és reformista politikusokat – egyébként a legfelsőbb bíróságként működő, iszlám jogtudósokból álló Őrök Tanácsa kizárta, így sokan nem látták értelmét, hogy az urnákhoz járuljanak. A részvételi arány az 1979-es iráni iszlám forradalom óta először süllyedt 50 százalék alá – Teheránban alig 27 százalékos volt a részvétel. Ez annak ellenére óriási presztízsveszteség a rezsim számára, hogy a kiherélt mezőnyben a konzervatív erők elsöprő győzelmet arattak.

A megbetegedések és az iráni hatóságokkal szembeni bizalmatlanságok súlyos csapást jelentenek az amúgy is komoly szankciók alatt nyögő iráni gazdaság számára. Ugyanis a napokban az összes, Iránnal szomszédos ország teljesen vagy részlegesen lezárta a közös határokat, miután kiderült, hogy több közel-keleti országban is iráni közvetítéssel jelent meg a koronavírus. Ezenkívül a nagy iráni emigráns közösségnek otthont adó Kanada, a komoly síita lakossággal rendelkező Libanon, illetve a fontos dubaji légiforgalmi csomópont hazája, az Egyesült Arab Emírségek is bejelentette, nem fogadnak iráni gépeket.