Nincs pánik Olaszországban, de a vendégmunkások hazaindultak

Dél-Tirol

Bolzano autonóm megyében, ismertebb nevén Dél-Tirolban élő olvasónk azt meséli, hogy egyelőre nincs nagy felhajtás, viszont az összes síterepet, mindent bezártak, és a kelet-európai munkavállalókat elküldték, 

Az emberek az utolsó munkanap után megrohanták a munkaügyi irodákat, hogy intézzék a papírokat, mielőtt hazaindulnának, ugyanis a munkaviszonyuk megszűnésével jár még némi pénz.

 Szerinte nincs szigorú határellenőrzés, a Brenner-hágónál sem, pedig elméletben Ausztria nem fogad már forgalmat Olaszország felől, csak ha valakinek igazolása van róla, hogy nem beteg. Egy kamionos azt mesélte, hogy ma hajnalban még gond nélkül hazajutott ebben az irányban. 

Egész Olaszországban elméletben csak engedéllyel lehet elhagyni a településeket, de dél-tiroli olvasónk délelőtt autóval három falun is áthajtott, és nem látott semmilyen ellenőrzőpontot. Viszont azt mesélte, hogy tömött kocsikkal hordják el az élelmiszert a szupermarketből.

Egy szállítmányozásban dolgozó olvasónk azt meséli, hogy üresek az eddig forgalmas benzinkutak Észak-Olaszországban, Velence felé, hiányoznak a megszokott turistabuszok, pihenő csoportok. Az áruk rakodásánál van, ahol gumikesztyűt kell húzni, de ezt nem mindenhol kérik rigorózusan számon. De azon kívül, hogy a pihenőkről eltűntek a turisták, nem tapasztalt semmit, nem látni katonákat, vagy ellenőrözőpontokat.

Catania (Szicília) 

„Jelenleg március 14-éig Szicília, Catania városában töltöm a napjaimat. Itt semmiféle pánikjelenség nem tapasztalható. Talán a napi piacokon vannak kevesebben. A legnagyobb feszültséget a repülő járatok azonnali leállítása okozza. 

Nincs türelmi idő, azonnal leállítottak minden járatott, annak ellenére, hogy itt semmilyen jele sincs a vírusnak. 

Így nincs esélyünk hazajutni a lezárás előtt, csak esetleg úszva... Talán adhattak volna 24 órás lehetőséget a már kifizetett jeggyel rendelkezők részére a visszautazáshoz. Nagyon elítélem a Wizz Air-t a lelketlen, durva utaskezelés miatt.

Végül is jó itt élni, de úgy gondolom, a következő hetek igen költségesek lesznek, kilátástalan ideig tartó újbóli szállás foglalás, étkezés következtében...

– írta egy olvasónk Cataniából.

Róma

Március 2-án, hétfőn érkeztünk ide turistaként, vissza a holnap esti 17:55-ös Ryanair járattal mennénk – ezt egyelőre még nem törölték

– kezdi levelét olvasónk. Elmondása szerint kifejezetten kellemes volt a múlt hét turistaként Rómában, a népszerű helyeken tömeg helyett csak néhány ember lézengett. Az éttermek is javarészt üresen tátongtak, írja. Azt még nem tudják, hogy haza tudnak-e jönni, mert a hivatalos verzió szerint minden járatot töröltek, de őket még nem értesítették erről. 

A sarki boltnál fegyveres őr felügyeli, hogy egyszerre csak egy ember menjen be, a pénztárosok maszkot és kesztyűt viseltek. Egyelőre a szállásukon várakoznak.

A vírustól továbbra sem félünk, de nagyon szurkolunk, hogy haza tudjunk menni holnap.

Fiatal egyetemista olvasónk, aki jelenleg Rómában tanul, azt meséli, hogy ma már kicsit érezni lehetett, hogy valamilyen változás van, megállítja a rendőr az embereket és megkérdezi, hogy mit az úti céljuk. Üresek az utcák, de a boltokba sokan járnak, sok embert látott nagy cuccokkal mászkálni. Reggel még voltak emberek a parkokban, futnak, kutyát sétáltatnak, viszont most már aggódik, hogy leviheti-e egyáltalán a kutyáját, bár őt még nem állították meg a rendőrök, a lakás tulajdonosát, akinél lakik, már igen.

Az egyetemi szemeszter kezdetét először elhalasztották, de most már úgy néz ki, hogy a Sapienza online fogja megtartani a kurzusokat. Abban reménykedik, hogy valahogy repülővel még haza tud jönni, de ez is bonyolult, mert van egy kutyája. 

Édesanyám jobban aggódik értem, mint én 

– mondja.

Milánó

Az életünk megy tovább, az országon belül közlekedhetünk, ha munka vagy egyéb fontos dolog van

– írja olvasónk Milánóból.

„A lényeg, hogy most nem járunk a plázába, helyette sétálunk a parkban. A postán eddig is sorba álltunk, csak most nem bent a postán, hanem kívül, egymástól egy picit távolabb. A szupermarketban nem a pénztárak előtt állunk hosszú, tömött sorokban, hanem kint a tavaszi levegőn, egy bevásárlókocsinyi távolságra egymástól, és várjuk türelemmel, hogy fokozatosan engedjenek be” – meséli.

Az önkiszolgáló pultnál a zöldséget, gyümölcsöt eddig is a kitett eldobható nejlonkesztyű használatával kellet beletenni a zacskóba, most ezeket a kesztyűket már a bejáratnál el lehet venni, és mellette ki van téve kézfertőtlenítő folyadék is.

Az első napokban tapasztalt riadalom után úgy tűnik, hogy az emberek ebben a milánói elővárosban alkalmazkodnak a helyzethez, és bizakodóak.

Pavia (Lombardia)

„Lombardia tartományban vagyok diák Paviaban, egy kollégiumban élek itt. Az elmúlt napokban olyan szinten nem éreztem pánikot a városban, hogy anyukám telefonhívásából tudtam meg, hogy a határokat lezárták, ami lehet akár az én tájékozatlanságom hibája is” – kezdi a levelét egy olvasó. Szerinte azért nem annyira szembetűnő a változás, mivel ebben a régióban már eddig is szigorúbban vették a járványügyi intézkedéseket, hiszen ez a régió volt az egyik gócpontja Olaszországban a járványnak. A kollégiumban, ahol lakik, bevezettek pár új intézkedést, például elméletben nem szabadna 1 méternél közelebb menni egymáshoz, és a konyhára is csak turnusokban lehetne lemenni, de ezt tapasztalata szerint nem nagyon tartják be az emberek.

Az olaszokra nem jellemző a pánik, bulikat tartanak, viccelődnek, de ugyanakkor nagyon elővigyázatosak, hallgatják a híreket, betartják a legtöbb szabályozást, viszont nagyon nagy nyugalommal kezelik a helyzetet, ami nekem nagyon tetszik.

– írja. – Ilyenkor mindenki csendben marad egy pillanatra, hiszen ameddig távolinak tűnik a probléma, könnyű okosnak lenni, viszont ha valaki, akit ismersz, elkapja, még ha nem is találkoztatok hónapok óta, elgondolkozol, mert egyre jobban érzed, hogy ez nem egy távoli probléma, hanem ebben élsz, nincs mit tenni.”

Hazamenni nem tervez, biztonságban érzi magát, úgy látja, hogy komolyan veszik a dolgot. Viszont ő is elment bevásárolni, nemcsak ételt, hanem fertőtlenítőt, szappant és könyveket is, ugyanis szerinte az unalom is megnehezíti a bezártság elviselését. 

(Borítókép: Valery Hache / AFP)