Putyin nem ellenzi, hogy újra induljon

Kicsit megkeverte a kártyákat Vlagyimir Putyin azután, hogy a januárban váratlanul bejelentett átalakítások és a kormány lemondása után mindenki a Putyin utáni időkre kezdett spekulálni. Az orosz elnök mandátuma 2024-ben jár le, a jelenlegi szabályozás szerint egymás után harmadik ciklusba nem kezdhetne bele, kedden azonban

Putyin közölte: támogatja az újabb indulását lehetővé tevő törvénymódosítást,  ha az alkotmánybíróság jóváhagyja.

 A parlament az elnök jelenlétében ennek megfelelően, nulla ellenszavazattal, 44 tartózkodás mellett meg is szavazta második olvasatban az alkotmánymódosítást, de elállt attól, hogy rendkívüli parlamenti választást tartsanak - miután Putyin ezt nem javasolta.  A parlament ötéves ciklusa 2021 szeptemberében jár le.

Az elnök nem feltétlenül indul a 2024-es választáson - az alkotmánybíróság borítékolhatóan megadná a lehetőséget - Putyin számára a lényeg csupán az, hogy senki ne sejthessen biztosat, elkerülendő, hogy az elnök a következő két évre béna kacsává váljon. Végszükségben pedig - ha a különböző erőszárnyak közötti egyensúlyozás miatt indokolt - akár indulhat is az akkor 72 éves Putyin.

Korai még a parlamenti demokrácia

Az elnök a parlament ülésén megjelenve közölte bizonyos benne, hogy „jönnek még újabb demokratikus változások Oroszországban”, és lesz idő, amikor a hatalom „nem kötődik majd ennyire egyetlen személyhez”, mint most. 

De ez még odébb van, nyugtatta meg a hallgatóságot az elnök. 

Mélyen meg vagyok győződve arról, hogy az erős elnöki hatalom országunkban teljességgel nélkülözhetetlen. A mai gazdaság és egyéb helyzet újra és újra erre figyelmeztet bennünket. Erre a hatalomra mindenekelőtt a stabilitás miatt van szükség. Létezik a parlamenti demokrácia, de jelenleg ez nekünk nem megfelelő”  

 - idézte Putyint a Kommerszant. 

Elemzők szerint - beismerve, hogy nem számítottak a januári bejelentésekre - még mindig lehetséges, hogy Putyin a hatalom átadására készül, keresve a lehetőséget, hogy így is legyen befolyása az ország irányítására. Erre leginkább a kazahszáni példa hasonlíthat, ahol Nurszultan Nazarbajev úgy vált meg az elnöki hatalomtól, hogy továbbra is intézhet beszédet a parlamenthez és megmaradt a párt vezetőjének is.

Zsirinovszkij szerint választani se kéne

Az orosz politikai élet fenegyerekének tartott Vlagyimir Zsirinovszkij, aki ez elsőtől kezdve eddig minden orosz elnökválasztáson indult jelöltként közölte: eleve semmi szükség nem lenne elnökválasztásra: 

„Legyen elég abból, hogy hat évente fél évig valaki rázza a csónakot. A választásokon csak fodrászok, manökenek, favágók indulnak. Van nekünk alkotmányos szervezetünk, az állami tanács. Oda kell összeszedni az ország javát: a legjobb tudósokat, képviselőket, minisztereket, kormányzókat. Döntsék el ők, ki legyen az állam feje”

- mondta a Newsru.com szerint az Orosz Liberális Demokrata Párt vezetője, akit sokszor  „a Kreml tudatalattijának” is neveznek, azaz annak, akinek az a dolga, hogy tesztelésképpen kimondja azokat a dolgokat, amelyeken a legfelsőbb vezetés valójában már gondolkodik.