Vesztett az állam az uniós kvótaperben

19
2020.04.02. 10:29

Nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit Lengyelország, Magyarország és Csehország, amikor megtagadta a nemzetközi védelmet kérelmezők áthelyezésére szolgáló ideiglenes mechanizmusnak való megfelelést - közölte az MTI az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróság ítéletét csütörtökön.

Kapcsolódó
A második kvótaperben is vesztésre áll Magyarország

A második kvótaperben is vesztésre áll Magyarország

Magyarország megszegte az uniós jogot, amikor megtagadta a menedékjogot kérelmezők átmeneti áthelyezését - írta az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka.

Októberben Eleanor Sharpston, az Európai Unió Bíróságának Főtanácsadója azt mondta, az nem veszélyeztette volna a magyar emberek jólétét és biztonságát, ha a magyar hatóságok bírálták volna el a terv szerint 1294 áthelyezendő menedékkérő ügyét. A főtanácsadó szerint nem lehet a közrendre és belső biztonságra hivatkozni akkor, ha egy tagállam azért nem hajt végre egy uniós intézkedést, mert nem ért vele egyet. A bírósági ítéletet előkészítő vélemény nem kötelező erejű az európai bírák számára, de az esetek döntő többségében egyet szoktak érteni vele, mint ahogy ez most is történt.

2015 nyarán, a menekültválság legnehezebb időszakában két olyan döntést hozott a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsa, melynek értelmében 40, illetve 120 ezer menedékkérőt osztottak volna el ideiglenes és kötelező jelleggel az uniós tagállamok között annak érdekében, hogy a görög és olasz hatóságokat tehermentesítsék. Magyarország, Csehország és Lengyelország nem volt hajlandó átvenni a mechanizmusban nekik szánt menedékkérőket, így az Európai Bizottság 2017 decemberében kötelezettségszegési eljárást indított az országok ellen.

Kapcsolódó
Az EU bírósága elé került Magyarország az elutasított menekültkvóta miatt

Az EU bírósága elé került Magyarország az elutasított menekültkvóta miatt

Hiába buktuk el a kvótapert, továbbra sem veszünk át menekülteket. A szlovákok és a lengyelek ellen is eljárás indult.

Magyarországnak 1294 személyt kellett volna ideiglenesen befogadnia és a menedékkérelmét elbírálnia. Magyarország egy "kvótapert" már elvesztett, amelyet Szlovákiával közösen indított azért, hogy a Tanács 2015-ös döntéseit megkérdőjelezzék, mivel azokat kétharmados többséggel hozta. A Bíróság a tanácsi döntéshozatalt helyénvalónak találta, a magyar és szlovák fél vesztett.

Az ítélet többek között kimondja, hogy “a tagállamok, azzal a céllal, hogy kivonják magukat az áthelyezési mechanizmus végrehajtása alól, nem hivatkozhatnak sem a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos feladataikra, sem az e mechanizmus állítólagos működésképtelenségére”.

Az Európai Bíróság valamennyi, a magyar fél által is felhozott kifogást, jogi érvet elutasította és alaptalannak találta.

Most a három államnak végre kellene hajtania a belügyminiszterek döntését. Időközben azonban ez lehetetlenné vált, mert a döntések hatálya 2017 őszén lejárt.

Az Európai Bizottságnak most lehetősége van arra, hogy pénzbüntetés kiszabását kérje a jogsértő tagállamokra – egy külön eljárásban.

"Magyarország továbbra sem kér a migránskvótából" - ezzel címmel kommentálta közleményében a magyar kormány a bírósági döntést.  "Bár a történelem bennünket igazolt, mégis Magyarországot citálták bíróság elé. Különösen felháborító ez annak tükrében, hogy a 2015-ös "kvótahatározatokat" szinte egyetlen másik tagállam sem teljesítette maradéktalanul" - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter.  "Az ítéletnek nincs további következménye. Mivel a "kvótahatározatok" már régen hatályukat veszítették, nincs kötelezettségünk arra, hogy menedékkérőket vegyünk át."- hangsúlyozta az Varga Judit. Hozzátette: "Az eljárás csak ártott az Európai Unió menekültügyi rendszerének, hiszen a migrációs krízist továbbra sem a menedékkérők kötelező átvétele oldja meg."

(Borítókép: Menekült Horgosnál 2015. szeptember 15-én. Fotó: Huszti István / Index)