Hella
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Skandinávos nyugalommal készül Svédország a krízisre

2020-03-26T135243Z 1841815228 RC2PRF9LA3KU RTRMADP 3 HEALTH-CORO
2020.04.03. 17:38
Minek szigorítani, az emberek vannak annyira felelősségteljesek, hogy betartják az alapvető védekezési szabályokat, a pánik pedig csak rontana a helyzeten – nagyjából így lehetne összefoglalni, hogy miben bízik a járványügyi hatóság Svédországban, ahol a többi európai állammal szemben nem hoztak szigorú intézkedéseket, de az egészségügyben dolgozókra nagyon odafigyelnek. Csakhogy az északi országok közül már Svédországban van a legtöbb fertőzött, és ott is halnak meg a legtöbben.

 Stockholmban élek és totálisan el vagyok képedve azon, ahogy nyomják minden médiában azt, hogy márpedig az immunitás megszerzése a legfontosabb. Az általános iskolákat még mindig nyitva tartják és azt szajkózzák, hogy a gyerekek nem betegednek meg, és nem terjesztik a vírust, aki tünetmentes, az nem fertőz. Ezek az állítások már mind meg lettek cáfolva a világ más országaiban. Féligazságokra építenek érveléseket, miközben nem győzik hangoztatni, hogy a tényekhez kell ragaszkodni. Úgy érzem magam, mintha valami párhuzamos univerzumban élnék

– még több mint egy héttel ezelőtt kaptuk ezt a levelet az egyik olvasónktól, és az azóta eltelt időszakban sem változtatott Svédország a koronavírus elleni stratégiáján. Miközben a legtöbb európai államban egyre szigorúbb intézkedésekkel próbálják lassítani a vírus terjedését, így próbálva elejét venni annak, hogy egyik pillanatról a másikra drámaian megugorjon a fertőzöttek száma (és ezáltal összeomoljon az egészségügyi ellátórendszer), addig a svédeknél nyoma sincs annak a mértékű szigornak. Az iskolák nyitva vannak, ahogy a vendéglátóhelyek is, és olyan rendezvényeket is simán meg lehet tartani, ahol akár több százan is jelen lehetnek egyszerre, csak az 500 fő feletti rendezvényeket tiltják. (Frissítés: ez most már megváltozott, már az 50 fő feletti rendezvényeket is tiltják. Április elsején pedig szigorítottak az egészségeseknek szóló ajánlásokon is, fokozottabb távolságtartást előírva. Ez ajánlás, amihez büntetőjogi felelősség nem társul, de a svédek ezt azért elég komolyan veszik.)

Svédország sokak szerint Hollandiához hasonlóan arra játszik, hogy a fertőzések növekedésével minél előbb kialakuljon a nyájimmunitás, de közben azt is szeretné, hogy a veszélyeztetett csoportok (idősek, betegek) védve legyenek.

Egy olyan kísérlet ez, aminek a sikerességében a járványügyi szakértők egy jelentős része nem hisz, de legalábbis erősen szkeptikus. Ám ítéletet még korai mondani. Mindenesetre ha csak egy pillanatképet készítünk a helyzetről, akkor nincs ok az örömre:

FOLYAMATOSAN NŐ AZ IGAZOLT FERTŐZÉSEK SZÁMA, ÉS A SKANDINÁV ORSZÁGOK KÖZÜL SVÉDORSZÁGBAN HALTAK MEG EDDIG A LEGTÖBBEN (358 EMBER) A VÍRUSBAN.

Még Norvégiában is kevesebb áldozatot szedett a koronavírus, mint Svédországban, pedig az északi országok közül egy ideig ott volt a legtöbb igazolt eset. Már Svédország ebben is megelőzte Norvégiát. Svédországban jelenleg 5568, Norvégiában pedig 5218 igazolt esetet tartanak nyilván, 51 halálos áldozat mellett. (Persze az összehasonlításhoz hozzá kell tenni, hogy Svédországban több mint 10 millióan élnek, addig Norvégiában csak 5,3 millióan, Dániában pedig 5,6 millióan.)

Halálozásban Svédország egyébként egy ideig Ausztriával hasonló statisztikát mutatott, de aztán meredekebben emelkedett a svéd halálos áldozatok száma, jelenleg 358. Az  osztrákoknál ugyan jóval magasabb, több mint 11 000 az igazolt fertőzöttek száma, de a halottak száma 158. Ugyanakkor Ausztriában 12000 tesztet csinálnak hetente, 20 százalékkal többet, mint korábban.

Svédországban az első fertőzöttet januárban regisztrálták, a gócpont jelenleg Stockholm. Csütörtökön már 621 új igazolt fertőzöttet jelentettek.

Korábban tömegesen tesztelték az embereket, mára már felhagytak ezzel.

A tömeges tesztelés azt jelentette, hogy azt is tesztelték, aki tünetmentes volt ugyan, de fertőzött régióból jött, vagy nem onnan, de enyhe tünetei voltak, és ezért gyanakodott. Ma már csak a kórházba került betegeket vagy a velük szoros kapcsolatba került embereket tesztelik. A svéd járványügyi hatóság ezt azzal indokolta, hogy már annyi a fertőzött, hogy felesleges a kontaktkutatás/tesztelés.

Annyi különbséggel, hogy szúrópróbaszerű teszteket is végeznek, és vannak olyan helyek, ahol az egészségügyi dolgozókat is tesztelik automatikusan. Tehát míg Magyarországon szigorításokkal (például kijárási korlátozás) harcolnak a járvány ellen, a svédek egy ideig a tömeges tesztelésekben hittek, majd átálltak a veszélyeztetett csoportok „védelmére”. 

Az egészségügyi dolgozókat trenírozzák

A veszélyeztetett csoportnak számító betegek védelmében a svéd egészségügyi intézményekben látogatási tilalom van, miközben a védőfelszerelésből ők is kezdenek kifogyni. Ennek ellenére az állam igyekszik nyugalomra inteni az embereket.

Minden állami és privát egészségügyi munkáltató megőrzi a nyugalmát, és nekünk, dolgozóknak is azt sugalljak, hogy nyugi

– így jellemezte nemrég a hangulatot egy Uppsalában élő, és ott egy akadémiai kórházban ápolóként dolgozó olvasónk. Ő egyébként – a cikkünk elején megszólaltatott olvasónkkal ellentétben – inkább pozitívan, mintsem negatívan látja a svéd hatóságok hozzáállását a világjárványhoz. Elmondása szerint mindennap van egy úgynevezett korona-megbeszélés, ahol a legfrissebb statisztikákról, majd a helyi, azaz osztályonként, ambulanciánként, kórházanként eltérő megoldásokról beszélgetnek a dolgozók. Az uppsalai egyetemi kórházban például megoldásként képzelhető el, hogy a tervezett műtétek egytől egyig elmaradnak, és csak a sürgős eseteket operálják.

Egy stockholmi rendezvényközpontban kialakított karanténkórház 2020. március 30-án.
Egy stockholmi rendezvényközpontban kialakított karanténkórház 2020. március 30-án.
Fotó: Jonas Ekstromer / TT News Agency / Reuters

Olvasónk beszámolója szerint az ápolóknak igény szerint dolgozniuk kell a sürgősségin, ahova a koronás betegek jönnek, illetve a fertőző osztályon, ahová a fertőzött betegeket fektetik. „Nálunk minden ápolónak és egészségügyi dolgozónak el kellett végeznie egy gyors kurzust a koronavírusról, de azt hiszem, ez az egész országban így van. A kurzus főleg arról szólt hogy hogyan használjuk helyesen a védőfelszerelést és milyen típusú védőfelszerelések vannak, mert az sem mindegy, hova dobjuk őket, hogyan szelektáljuk” – mesélte a magyar ápoló. Arra is felkészítették őket, hogy mi történik akkor, ha tömegével jönnek majd a betegek a sürgősségire, erre hogyan reagáljanak. 

Jó skandinávos nyugalommal készül az ország a nagyobb krízisre. Az egészségügy mindenképp

– fogalmazott olvasónk, aki azt is pozitív intézkedésként éli meg, hogy a svéd ápolók szakszervezete és a svédországi önkormányzatok és régiók között tárgyalások folynak arról, hogy a járvány ideje alatt az összes egészségügyi dolgozónak 220 százalékkal emelik a bérét.

Azt, hogy a svédek mennyire nyugodtak, nem tudni, a legutolsó felmérés, amit találtunk, március 3-án zárult és akkor még csak 13 igazolt fertőzöttről lehetett tudni, a vírus pedig akkor még nem követelt halálos áldozatot. Mindenesetre abban az időszakban a svédek többsége nem aggódott amiatt, hogy megfertőződik, ez pedig betudható a médiának, ami a nyájimmunitást sulykolta folyamatosan. 

A felelősség szabadsága

Az is igaz ugyanakkor, hogy a svéd társadalom egészen más, mint például a spanyol vagy az olasz, de még a magyarhoz sem hasonlítható. Ahogy a BBC egyik cikke felhívta rá a figyelmet, a svédek eleve távolságtartóbbak. Általában jellemző rájuk, hogy a tömegközlekedési eszközökön nem lihegnek egymás nyakába és tartják a távolságot, és nem szoktak vadidegenek szóba elegyedni egymással boltokban, kávézókban sem.

Ráadásul az európai államok közül Svédországban nagyon sokan eleve egyedül élnek, köztük a fiatalok is.

Tehát nem olyan családi környezetben, mint az olaszok, ahol akár több generáció is együtt él, vagy például a magyarok, ahol sokszor egzisztenciális okok miatt élnek a fiatalok a szüleikkel.

Önmagában persze ez nem állítja meg a vírust, és az sem biztos, hogy nagyon lassítaná, máskülönben nem nőnének folyamatosan az esetszámok, márpedig azok nőnek. Abban a svéd járványügyi szakértők is egyetértenek, hogy a vírusgörbét laposítani kell. A különbség abban van, hogy ki mivel laposítaná el.

A svéd járványügyi hatóság szerint elegendő ehhez az, ha az emberek – szigorú intézkedések bevezetése nélkül – egyszerűen csak követik azokat a szabályokat, amelyekkel egyénileg is védekezhetnek (ilyen például a kézmosás vagy az, hogy az idősek otthon maradnak, illetve mindenki otthon marad, aki beteg). Tehát nem arról van szó, hogy bátorítanák az embereket a bulizásra, inkább egyfajta bizalomról: bíznak abban, hogy az emberek pánikolás nélkül, a szabályokat betartva viselkednek, és így elkerülhető lesz a katasztrófa.  

De ez a nyugis hozzáállás elég megosztó.

A többi európai államéhoz képest laza svéd járványpolitika egyik arcává, valóságos médiasztárrá vált Anders Tegnell, a svéd közegészségügyi hatóság járványügyi vezetője, akiért egyesek valósággal rajonganak, mások hevesen támadják. A 63 éves Tegnell korábban arról beszélt, hogy a járvány valószínűleg nem érinti majd Svédországot (tévedett), az Alpokban biztonságosan síelhet mindenki (tévedett), később pedig a tévedéseit azzal magyarázta ki, hogy alig tudunk valamit az új koronavírusról, előrevetítve a jövőbeni tévedéseinek a magyarázatát is. Érdekes egyébként, hogy Tegnell az iskolabezárások ellen azzal érvelt, amivel korábban a magyar kormány is próbálkozott: ha a gyerek nem az iskolában van, akkor másokat fertőz, úgyhogy inkább maradjon a suliban. De abban Tegnellnek kétségkívül igaza van, hogy a vírusról nem tudunk eleget. 

Ám Anders Tegnellel szemben bőven akadnak olyan svéd járványügyi szakértők, akik úgy látják, hogy igenis szükség lenne korlátozásokra-szigorításokra, mert azok hiányában az állam orosz rulettet játszik az emberekkel. A Svéd Orvosi Szövetség pedig azért szólalt fel, mert úgy érzik, hogy Svédországban a vírussal kapcsolatban nem megfelelően tájékoztatják azokat, akik ott élnek ugyan, de nem beszélnek svédül. A bírálat azután hangzott el, hogy kiderült: a halálos áldozatok egy része az ott élő szomáliai közösség tagjaiból került ki.

Emberek fényképezik a virágzó cseresznyefákat Stockholmban 2020 március 28-án.
Emberek fényképezik a virágzó cseresznyefákat Stockholmban 2020 március 28-án.
Fotó: Jonathan Nackstrand / AFP

Kölcsönös bizalom

A hatóságok az egyéni felelősségben bíznak. Az ötszáz fő feletti rendezvényeket ugyan tiltják, de az ennél alacsonyabb részvétellel zajló bulik elhalasztását csak javasolják, abban bízva, hogy az emberek szót fogadnak.

Az állam és a polgárok közötti bizalom kölcsönös. A svédek többsége elhiszi, hogy az állam képes lesz menedzselni a krízist. És úgy tűnik, a hatósági javaslatok sem csak süket fülekre találnak.

A tömegközlekedési eszközök használata a felére csökkent, és felmérések szerint a svédek háromnegyede betartja a javasolt másfél méteres távolságot. Stockholmban pedig, ahol a legtöbb igazolt fertőzöttet tartják nyilván, az emberek harmada otthonról dolgozik, bár a főváros üzleti élete nem állt le. 

Persze önmagában ez nem lassítja a járványt, hiszen az a bizonyos görbe meredeken emelkedik. Arról nem is beszélve, hogy a dánokat sem lehet latinos mentalitással vádolni, márpedig Dániában – Svédországgal ellentétben – szigorú intézkedéseket vezettek be, bezárták az iskolákat, éttermeket, kávézókat. Pedig Dániában kevesebb az igazolt fertőzöttek száma (több mint 3600), és a halálos áldozatok száma is (123), mint a svédeknél. Abban, hogy a svédek „lazábbak”, szerepet játszhat az is, hogy

a járványügyi intézkedéseket nem politikai alapon hozzák, hanem a kormánytól független intézményként a járványügyi hivatal.

(Ez a többi európai országra nem igaz, és több állam, köztük Magyarország példája is azt mutatja, nem minden esetben járványügyi, sokszor politikai vagy éppen gazdasági okok miatt hoznak vagy nem hoznak intézkedéseket, követik vagy nem követik az Egészségügyi Világszervezet ajánlásait.)

És miközben Európa más országaiból nézve lesajnálóan vagy szörnyülködve nézünk a svédekre (bízva abban, hogy tényleg nekik lesz igazuk, és nem a saját sírjukat ássák meg a lazaságukkal), az együttműködési képességük, a rugalmasságuk irigylésre méltó. Az SAS légitársaság munka nélkül maradt személyzetének egy részét ápolókká képzik át, a Scania teherautó összeszerelői orvosi eszközöket kezdtek gyártani, az állás nélkül maradt hoteldolgozók pedig szupermarketekben tudtak elhelyezkedni. 

(Borítókép:  A svéd hadsereg karanténkórházat alakít ki egy stockholmi rendezvényközpontban 2020 március 26-án. -  fotó:  Jonas Ekstromer / TT News Agency / Reuters)

Durva influenza vagy veszélyes világjárvány?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!