Afrika lehet a járvány új epicentruma
További Külföld cikkek
- 96 éves korában meghalt Ursula Haverbeck, az elítélt holokauszttagadó
- Rosszul lett a WHO vezetője, kórházba kellett vinni egy csúcstalálkozóról
- Videón az orosz rakétatámadás, amelyről az egész világ beszélt – Putyin kísérleti fegyvere hatalmas pusztítást végzett
- Elraboltak egy csecsemőt egy bécsi kórház szülészeti osztályáról
- Pattanásig feszült a hangulat a Külügyi Tanács brüsszeli ülése előtt
Afrika lehet a koronavírus-járvány következő epicentruma a WHO szerint, mivel ezen a héten meredeken emelkedett a földrészen a fertőzések száma. Összességében Afrika még mindig a legkevésbé érintett területek közé tartozik, mivel eddig 18 ezren kapták el a vírust, és közel ezren haltak meg, ami elenyésző a kontinens lakosságának számához képest.
Dr. Matshidiso Moeti, a WHO afrikai igazgatója a BBC-nek azt mondta, a járvány eddig azért kímélhette meg Afrikát, mert az ottani lakosság sokkal kevésbé vett részt a nemzetközi utasforgalomban, de most, hogy a vírus már bejutott az országokba,
számítani kell rá, hogy nagyon gyorsan terjedni fog.
A járvány először a nagyvárosokban ütötte fel a fejét, de a WHO szerint most már az országok belső területeire is átterjedt Dél-Afrikában, Nigériában, Elefántcsontparton, Kamerunban és Ghánában, teljesen pedig már csak két kisebb ország mentes tőle. Az észak-afrikai arab országokat, Egyiptomot, Marokkót és Algériát a többinél hamarabb elérte a fertőzés, az esetszáma itt a legnagyobb, a legtöbben pedig Algériában haltak meg. A másik gócpont a kontinens legfejlettebb és a világ többi részével legintenzívebb kapcsolatot fenntartó Dél-afrikai Köztársaság több mint 2000 esettel.
De miért lenne Afrika a következő epicentrum?
A járvány epicentruma kezdetben Kína volt, de februárban Olaszország lett a világ legsúlyosabban érintett területe, márciusban pedig az Egyesült Államok került ebbe a helyzetbe. Afrika adottságai azonban minden más területnél rosszabbak, ami a fertőzés elleni küzdelmet illeti. A közegészségügyi helyzet az országok többségében eredendően is rossz, nagyon sokan nem jutnak tiszta ivóvízhez, és a városlakók 60%-a slumokban, vagyis
rendkívül zsúfolt, általában csatornázás nélküli, bódékból álló nyomornegyedekben él.
Ezekben a negyedekben a vírus könnyen terjedhet, hiszen rengetegen laknak szűk helyen összezárva, az épületek között sincs elég tér, és az európai, amerikai vagy kínai városokban elrendelt karanténintézkedések a nyomornegyedekben értelmezhetetlenek (ez a probléma természetesen Ázsiában és Dél-Amerikában is sok helyen fennáll, nem véletlen, hogy a fertőzés Brazíliában, Ecuadorban és Peruban is gyorsan terjed, de Afrika esetében még nagyobb tömegekről van szó). Ehhez társul az egészségügyi ellátás fejletlensége, az afrikai kórházakban sokkal kevesebb embernek tudnak magas szintű intenzív ellátást adni, mint a fejlett világban.
Az ENSZ afrikai gazdasági fejlesztésekért felelős bizottsága szerint a koronavírus-járványnak a földrészen 300 ezer áldozata lehet, és 30 millióan süllyedhetnek nyomorba.