Megint felbukkantak helyi fertőzések Kínában
További Külföld cikkek
- Továbbra sincs nyugalom Georgiában, elutasították az elnök keresetét a választással kapcsolatban
- Alig értek véget a választások, Trump miatt már a kormányalakítással foglalkoznának Írországban
- NATO-főtitkár: A NATO-nak Ukrajna támogatására kell összpontosítania, nem a béketárgyalásokra
- Joe Biden kegyelme Donald Trumpot segítheti
- Puccskísérlet Dél-Koreában: betiltották a pártokat, de a parlament ellenáll
A kínai statisztikai adatok megbízhatósága erősen kérdéses, és sokan úgy gondolják, hogy a kínai diktatúra eltitkolta a külvilág elől a járvány tényleges kiterjedését, de jobb híján mégis muszáj ezekre támaszkodni, hiszen független ellenőrzéseket senki nem végezhet. És egy ideje a leghivatalosabb, a kínai egészségügyi minisztérium által naponta közölt adatok is egy elég aggasztó jelenséget mutatnak.
A járvány kirobbanási helyén, Vuhanban március 19. volt az első olyan nap, amikor nem találtak egyetlen új fertőzöttet sem, és akkor a Hupej tartományban már egy hete nem adtak hírt új megbetegedésről. A járvány elmúlt: március 28-én feloldották a Vuhan felé bevezetett beutazási korlátozásokat, újraindult az élet, április 8-án feloldották a vesztegzárat, 14-én a várost hivatalosan biztonságosnak nyilvánították.
Az országos adatok is nagyon biztatóan alakultak, nemcsak azért, mert napi új fertőzések száma átlagosan néhány tucat főre csökkent, hanem azért is, mert ezek március végén majdnem mind behozott esetek voltak: külföldről hazatért kínai állampolgárok, vagy legfeljebb ezek közvetlen kontaktjai. Március 23-án például a hatóságok 39 új esetről tudtak, ezek kivétel nélkül mind külföldről érkező utazók voltak, főként kínai diákok. Ez a következő napokban is hasonlóan alakult, március 28-ig hét nap alatt összesen 313 új behozott esetet regisztráltak, és alig 6 belföldi eredetű fertőzést. Érthető, hogy a kínai vezetés főként attól tartott, a beutazókkal együtt a már-már leküzdött járvány is visszatérhet, és ezen a napon szigorú beutazási korlátozásokat léptettek életbe, drasztikusan csökkentették a külföldi légi járatok számát, és külföldi állampolgárok többé érvényes vízummal sem léphettek be Kína területére. A saját hazatérő állampolgárait azonban Kína sem rekeszthette ki.
Ha ezek után megnézzük, hogy alakult az elmúlt áprilisban a napi fertőzések száma, akkor elsőre úgy tűnik, ez megnyugtatóan alacsony szinten maradt. Nem véletlen, hogy Kínát mostanában már járványügyi sikertörténetként emlegetik, más távol-keleti sikertörténetek, például Dél-Korea és Tajvan mellett. Igaz, a sikertörténetek sorából Szingapúrt és Japánt törölni kellett, miután ezen a héten a járvány ebben a két országban csúnyán elszabadult, hiába tartották hónapokig alacsony szinten a fertőzéseket.
A kevés számú új eset döntő többsége Kínában továbbra is külföldről behozott volt, csakhogy mellettük nagyon gyér számban, de fel-feltünedeztek elszigeteltnek látszó helyi fertőzések is. Nem Vuhanban, ott mintha tényleg véget ért volna a járvány, hanem más területeken. Készítettem egy összesítést március 29-től kezdve:
- külföldről behozott esetek: 865 (44+30+48+35+35+29+18+25+38+32+59+61+38+42+97+98+86+36+34+15)
- helyi esetek: 72 (ebből Honanban 1, Kanszuban 1, Kantonban 35, Liaoningban 1, Hupejben 1, Santungban 4, Hejlungcsiangban 26, Pekingben 3)
Szinte mindegy is, hogy ezek a közölt számok mennyire valósak, mert utalnak egy olyan trendre, ami minden bizonnyal valós:
növekszik a helyi eredetűként elkönyvelt megfertőződések száma.
Bizonyára sosem volt ez nulla, azokban a napokban sem, amikor nem regisztráltak ilyen fertőzést, és természetesen a behozott esetek csak a statisztikában válnak le ilyen szépen a helyiekről: a Franciaországból hazatért diák, amikor három nappal később fertőzöttként felbukkan, addigra már rengeteg emberrel érintkezett, és azok is rengeteg emberrel érintkeztek.
És az is valós lehet a konkrét számoktól függetlenül, hogy Vuhan helyett kezd kirajzolódni két terület, ahol a vírus terjedni kezdett: a dél-kínai Kanton (Kuangtung), ami az ország egyik legjelentősebb gazdasági és kulturális központja, és a maga 113 milliós lakosságával nagyobb, mint bármelyik nyugat-európai ország, és az északi Hejlungcsiang az orosz határ mellett, Kína egyik legfontosabb ipari régiója. Ezek egymástól jó messze vannak, vagyis nagyon úgy tűnik, hogy most nem egyetlen helyen ütheti fel a fejét a fertőzés, hanem mindjárt két helyen.
Természetesen ezek még rendkívül alacsony számok, egyáltalán nem biztos, hogy Kínában újra járvány lesz. De mégis arra utalnak, hogy a dolognak továbbra sincs vége, és ami még elgondolkodtatóbb: úgy tűnik, mintha lokális erőfeszítésekkel véglegesen nem nagyon lehetne a vírust kiirtani.
(Borítókép: Arcmaszkos emberek munka után a pekingi központi üzleti negyedben 2020. április 17-én. Fotó: Thomas Peter / Reuters)