Tíz év, öt halott, rengeteg kaland: vége a nagy kincskeresésnek

Forrest Fenn egy halk szavú, zöld szemű, 183 centis texasi, aki korábban a légierőnél volt, és 328 repülésből kétszer lelőtték Vietnámban.

Önmagában sem egy rossz mondat, de úgy még érdekesebb, ha tudjuk, hogy egy dollármilliomos műkincskereskedőről van szó. Egy helyi újság, a Belleville Telescope írt 1978-ban cikket Forrest Fennről, aki éppen akkor lett a Nyugat, mármint az USA nyugati felének vezető műkincskereskedője.

Ebben a cikkben Fenn azt mondta, az egész azzal kezdődött, hogy 1965-ben szerzett egy indián viaszöntőformát, majd a kansasi egyetemen elolvasta, hogy kell önteni, és bronzöntvényeket kezdett csinálni. Mire leszerelt a légierőtől, saját kis öntödéje volt, ezután bővítette a kínálatot indián kézműves dolgokkal, majd társult egy szintén indián tárgyakkal kereskedő másik üzletemberrel, Rex Arrowsmith-szel. 1972-ben saját, közös galériát nyitottak Santa Fében, majd '73-tól már egyedül vitte a boltot Fenn, miután kivásárolta visszavonuló, pihenni és utazgatni vágyó társát.

Az amerikai (vad)nyugati művészet minden híres alkotójától árult, Remingtontól, Russelltől, O'Keeffe-től, de még a híres festményhamisítótól, Elmyr de Horytól, azaz a magyar Hory Elemértől is kamu Monet-kat, Degas-kat.

Megismerkedett Robert Redforddal, Steven Spielberggel, Ralph Laurennel, Donna Karannal. A biznisz évi dollármilliókban volt mérhető.

Állítólag épp Ralph Lauren járt nála 1996-ban, amikor Fennt veserákkal sugárkezelték és kemózták, és 20 százalékot adtak a túlélésére az orvosok. A divattervezőnek megtetszett egy indián fejdísz, és meg akarta venni. Fenn azt mondta, nem eladó, mert az az egyik kedvence. Ekkor jött a következő párbeszéd:

Nos, nem viheted magaddal (a másvilágra).

Akkor nem megyek.

A látogatás és a beszélgetés valamit elindított Fennben. Elkezdte megírni az életét, ami alatt sorra jutottak eszébe a nagy „műkincsvadászatok”, hogy milyen izgalmas volt darabról darabra felépíteni a gyűjteményt, és hogy milyen kár lenne, ha a halálával mindennek vége szakadna. Úgyhogy vett egy antik bronzládikát, és elkezdte kincsekkel feltölteni. 

• Alaszkában mosott aranyporral,
• aranyérmékkel,
• kis és nagy aranyrögökkel,
• európai hódítás előtti korból származó arany állatfigurákkal,
• két ősi kínai jádeszoborral,
• 17. századi spanyol arannyal, smaragdgyűrűvel, türkizgyöngy karkötővel, amiket a Mesa Verde nemzeti parkban ástak ki 1903-ban.

Mindezt összesen hárommillió dollár értékben. Az volt a terve, hogy a gyűjteményt az önéletrajzi könyvével együtt elrejti a sivatagban, amikor ő is kisétál meghalni. Aztán amikor valaki egyszer megtalálja a csontjait, a kincseket, akkor rájön az illető, ki volt Fenn, és az emléke tovább él.

A rákos sejtek eltűntek, és szerencsére nem is tértek vissza, úgyhogy a műkincsgyűjtő akkor még nem valósította meg az ötletét. Ám amikor 80 éves lett, 2010-ben újra eszébe jutott az egész, és a kincseket immár tényleg elrejtette a hegyekbe. Illetve valamilyen kincseket, mert pontosan nem árulta el, hogy változtatott-e a láda tartalmán, csak annyit, hogy aranyrögökről, ritka érmékről, ékszerekről és drágakövekről van szó. A 12. századi, 25x25x13 centis, 9 kilós bronzládával együtt összesen 19 kiló. Azt mondta, kétszer fordult, mire odavitte az egészet. A sajtó pedig 2 millió dolláros „csomagot” kezdett emlegetni.

Kezdődött a kincsvadászat 

Ezzel egy időben kiadta a The Thrill of the Chase (A hajsza izgalma) című önéletrajzi könyvét is, a bevételt jótékony célokra fordította, hogy ne mondhassák, hogy a kincskereséssel a példányszámot akarja feltornázni. Ebben leírt egy verset is, amiben 9 nyomravezető tippet rejtett el. A 24 soros költeményt keretesben, eredetiben közöljük, mert lényegében lefordíthatatlan, hiszen még maga Fenn is azon elmélkedett egy újságnak, hogy a blaze szó jelenthet ló fején egy fehér jelet, de lehet egy láng vagy egy hasadék egy sziklán. „És mit jelent a magas víz? Mély vizet, vagy a normálisnál magasabbat?” – tette fel a szó szerint költői kérdést.

Bár mindvégig voltak olyan kósza hangok is, hogy csak átverés az egész, a környéket azonnal megszállták a kincskeresők, Fenn több ezer emailt kapott, ezekben volt, aki további segítséget kért, olyan is, aki azt kérdezte, mire jó ez. Más csak meg akarta köszönni, hogy a családját kimozdította a kanapéról, vagy elmesélte, hogy a fiával együtt aludtak egy éjszakát kint a vadonban egy mikrobuszban, végig beszélgetve. Egy chicagói pár 14-szer utazott a környékre, és jókedvű levélben írták meg Fenn-nek, hogy ők elég profik abban, hogy hol nincs a kincs. A becslések szerint

A vers elemzésére, az elejtett félmondatok gyűjtésére, a kincsvadászatra külön fórumok, blogok, internetes oldalak indultak, ez például a reddites aloldal, ez pedig egy erre dedikált internetes oldal, mint ahogy ez is. Fenn pedig az évek során az interjúkban néha elárult egy-egy további dolgot, például, hogy a „blaze” fehér, vagy hogy a területen sok fenyő van, nem ösvény mellett van a láda, illetve magasabban van mint 5000 láb, de alacsonyabban, mint 10200 (1500 és 3100 méter).

De nem csak a vidámság, boldogság és kaland vette körül a ládika sztoriját. Az még hagyján, hogy egyesek fémkeresővel mentek, lyukakat ástak a természetvédelmi területeken, engedély nélkül kempingeztek, tüzet gyújtottak, vagy akár ezeket mind, együtt. Még az is az enyhébb esetek közül való, hogy valaki egy út széli emlékkereszt aljában kezdett el ásni.

A 41 éves Robert Miller viszont 2018 októberében betört Fenn házába, és a hóna alá kapott egy ott talált kis spanyol stílusú ládát, mert állítása szerint azt hitte, az a bizonyos láda. A versnek a „home of Brown” sorára hitte azt, hogy az egy kis fa kapura utal a telek bejáratánál. Ezt rúgta be Miller, és sétált be az ingatlanra, majd ment be a házba, és vett magához egy ládát.

Nem járt túl jól, Fenn és a lánya épp akkor érkeztek haza a fogorvostól, úgyhogy fegyvert fogtak rá, majd hívták a rendőrséget. Miller közben sírva fakadt, és bocsánatot kért.

Százszor mondtam, nem az én ingatlanomon van a kincs, hanem Santa Fétől északra,

nyilatkozta az eset után a műgyűjtő.

De hiába mondta Fenn, a 49 éves Francisco Chavez sem hitte el, őt le is tartóztatták 2019-ben, amiért folyamatosan zaklatta a Fenn családot, fel-felbukkant az ingatlannál, és ettől a szokásától egy korábbi ítélet, három év próbára bocsátás sem térítette el. Chavez a rendőröknek azt mondta, meggyőződése, hogy az ingatlanon van a kincs.

Halálos kaland

Aztán ott vannak azok, akiket menteni kellett a hegyek, a sziklák közül. Madilina L. Taylor és a barátja, Frank E. Rose Jr. 2013-ban, 2015-ben és 2016-ban is a mentőcsapatok segítségére szorultak, amikor a Shosone National Forestben (nemzeti erdőségben) kutattak, és közben bokát törtek, vagy épp medvével találkoztak. 

Öten ugyanis odavesztek a kutatásban az évek során. Volt, aki a Rio Grande folyóban merült el, más az Arkansas folyóba fulladt bele egy balul sikerült tutajozás után. 150 méteres, meredek hegyoldalon is zuhant le kincskereső, és olyan is volt, aki simán csak eltűnt, majd a holttestét fél évvel később találták meg. A legutóbbi, ötödik áldozat idén márciusban halt meg. Az 53 éves férfi a 65 éves haverjával hómobilt bérelt, a vadon felé vették az irányt, majd amikor elfogyott a hó, gyalog folytatták. Egy meredek, sziklás részen akadtak el, itt találtak rájuk a kutatók. A fiatalabbik férfi, Michael Wayne Sexson nem élte túl a kalandot.

A társa azt nyilatkozta a halálos kaland után, hogy négy éjszakát voltak a vadonban, ő  több liternyi saját vizeletet ivott meg, míg a haverja erre nem volt hajlandó. Két csokiszeletük volt, és 4 darab 3,5 decis vizük. Havat próbáltak olvasztani, majd amikor nem sikerült, akkor megpróbálták megenni, de úgy kihűtötte őket, hogy inkább abbahagyták a próbálkozást. Volt öngyújtójuk, de nem sikerült tüzet rakniuk. Ugyanőket nem sokkal korábban, február 29-én is menteni kellett, akkor is eltévedtek a vadonban.

Fennt az ilyen esetek után többen is bírálták, mondván, életeket veszélyeztet a kincsével. 2017-ben az új-mexikói főrendőr is felszólította őt, hogy fejezze be a kincskeresősdit, amit a rendőrfőnök értelmetlennek és őrültségnek nevezett. „Emberéleteket kockáztat”, fogalmazott Pete Kassetas.

Fenn ekkor elgondolkodott a dolgon, de végül nem fújta le a kincskeresést. Az interjúkban pedig az ilyenekre általában azt válaszolta, hogy az emberek ne menjenek télen kutatni, és higgyék el, hogy nem veszélyes helyre rejtette, nem kell hozzá sem mászni, sem merülni, sem ásni, szóval ne függőleges sziklákon, kövek alatt vagy folyók mélyén keressék. Meg hát, tegyük hozzá, ha egy 80 éves ember rejtette el a kincset, valószínűleg nem életveszély árán kell megközelíteni a helyszínt.

Az egyik áldozat felesége, kincskeresőtársa is egyetértett ezzel. Miután az 53 éves lelkipásztor férj, Paris Wallace lezuhant egy szikláról, a felesége, Mitzi Wallace azt nyilatkozta, hogy hiba lenne a kincskeresést lefújni, ő például a 19 éves fiával tovább fogja keresni, akár azon a területen is, ahol a férje meghalt. „A mi kincsünk az együtt töltött idő”, mondta.

Valaki tíz év után megoldotta

A kincsvadászatnak egy évtized után, a napokban lett vége. A most 89 éves Forrest Fenn a weboldalán jelentette be, hogy valaki „keletről” megtalálta a ládát.

A csillagos ég alatt volt, a Sziklás Hegység burjánzó, erdős növényzetében, ugyanott, ahová tíz éve tettem

– írta, de nem árulta el a pontos helyet. Azt is írta, hogy nem ismeri a megtalálót, de azt elárulta neki az inkognitóban maradni akaró, szerencsés győztes, hogy a könyvben lévő vers vezette el a helyszínre. A felfedezést egy Fenn-nek küldött fényképpel bizonyította a megtaláló.

A sajtó most egymillió dolláros értéket (kb. 303 millió forint) emleget, az ABC azt írta, a ládában ritka aranyérmék, aranyrögök, ősi amerikai állatfigurák, őskorszaki arany „tükrök”, jádekőből faragott kínai arcok, rubin, smaragd vannak.

Fenn azt mondta a kérdésre, hogy milyen érzés ez most, hogy

félig örül, félig szomorú, mert a hajszának vége.

Fenn senkinek, még a feleségének sem árulta el a pontos helyszínt. Ha időközben meghalt volna, a sírba vitte volna a titkot.

További fontosabb források: Hemisphere Magazine a Webarchive-on archiválva, People.com.

(Borítókép: Rocky Mountains - Getty Images Hungary Fotós: Visions of America)