Két amerikai repülőgép-hordozó jelent meg a Dél-kínai-tengeren
További Külföld cikkek
- Donald Trumpnak sikerült belopnia magát a brit királyi család szívébe
- Búcsú a magyarországi luxustól: kirúgták a botrányt kavaró orosz ortodox egyházi vezetőt
- Újabb uniós lista, Magyarország a végén áll, de ez kivételesen nem baj
- Hogyan tudtak Aszadék és az alaviták 50 évig rátelepedni Szíriára?
- A szenátus szerint „valószínűtlen”, hogy külföldi támadás okozta az amerikai diplomaták rejtélyes megbetegedését
Két amerikai repülőgép-hordozó és az őket kísérő kisebb hadihajók hadgyakorlatba kezdtek a hétvégén a Dél-kínai-tengeren. A kötelék hajóin összesen 12 ezer tengerész vesz részt a gyakorlatban, és a függetlenség napját sajátos módon ünnepelték:
Comprised of both Nimitz and Ronald Reagan Strike Groups, the Nimitz Carrier Strike Force celebrated #IndependenceDay with unmatched sea power while deployed to the South China Sea conducting dual carrier operations and exercises in support of a free and open Indo-Pacific. pic.twitter.com/vseDy5HLVY
— U.S. Navy (@USNavy) July 4, 2020
A USS Nimitz hordozó kapitánya, James Kirk ellentengernagy elmondta, hogy a köteléket szorosan követték a kínai flotta egységei. A másik hordozó, a USS Ronald Reagan szóvivője a CNN-nek azt mondta,
2014 óta először gyakorlatozik a régióban ilyen erejű amerikai haditengerészeti kötelék.
A tenger évek óta az egyik legforróbb konfliktusövezetnek számít. Kína ugyanis magának követeli a hajózás és az olajkitermelés szempontjából is kincsesbányának számító Dél-kínai-tenger legnagyobb részét a Spratly- és Paracel-szigetekkel, egy rakás sziklaszigettel és korallzátonnyal együtt, sőt, leleményes módon területi igényeit 2015-ben egy zátonyra felhúzott mesterséges szigettel támasztotta alá. Nem véletlen, hogy azóta a Fülöp-szigetekkel, Vietnámmal, Malajziával, Bruneijel, Szingapúrral és Indonéziával is vitába keveredett, és az sem véletlen, hogy az elmúlt években egymást érték a szövetségeseit támogató USA légi és tengeri hadgyakorlatai, erődemonstrációi.
Az amúgy is feszült helyzetet húzta még tovább az USA és Kína között idén januárban berekesztett kereskedelmi háború, majd pedig a koronavírus (pontosabban a járvány miatti felelősség kérdése) miatt kirobbanó diplomáciai háború. Az egymásra rakódó konfliktusoknak köszönhetően a két ország viszonya negyvenéves mélypontjára került.
Ennek megfelelően a kínai külügyminisztérium közleményében azt vetette az Egyesült Államok szemére, azért gyakorlatozott repülőgép-hordozókkal a Dél-kínai-tengeren, hogy fitogtassa erejét, és „éket üssön” a régió országai közé. A hivatalos propaganda „a küszöbünkön ólálkodó papírtigrisek”-nek csúfolta az amerikai hadihajókat, és azzal büszkélkedett, hogy „hordozógyilkos” hajók elleni DF-21D és DF-26-os rakétái készenlétben állnak. A kínai haditengerészet egyébként pont a napokban fejezte be szintén demonstratív hadgyakorlatát a térségben.
A Pentagon ezzel szemben a USS Nimitz és a USS Ronald Reagan által vezetett kötelék gyakorlatának bejelentésénél azt hangsúlyozta, hogy az USA fenn akarja tartani az államok jogát a szabad hajózásra, légi közlekedésre és tevékenysége bárhol a világon, ahol azt a nemzetközi jog lehetővé teszi:
A repülőgép-hordozók megjelenését a térségben ezeknek a jogoknak a védelme iránti eltökéltség jeleként kell értékelni.
(MTI, CNN)