Trianon-emléknap lehet június 4. Romániában, hiába emelt ellene óvást az államfő

Nem sérti a román alaptörvényt a trianoni békeszerződés évfordulóját ünnepnappá nyilvánító törvény, amelyet májusban szavazott meg a bukaresti képviselőház – állapította meg szerdán az alkotmánybíróság.

A törvény ellen Klaus Iohannis államfő emelt alkotmányossági óvást, arra hivatkozva, hogy sérti a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét, valamint a diszkrimináció tilalmát és a polgárok jogegyenlőségét garantáló előírást, és inkább politikai nyilatkozat, mintsem egy jogokat és kötelezettségeket meghatározó jogszabály, írja az MTI.

Az alkotmánybíróság szavazattöbbséggel – sajtóértesülések szerint 5-4 arányban – megalapozatlannak ítélte az elnök óvását, és megállapította: a kihirdetésre váró jogszabály kifogásolt előírásai nem sértik az alkotmányt. A testület döntése megfellebbezhetetlen és kötelező érvényű.

Az államfőnek az alkotmányossági óváson kívül elvileg lehetősége van egy alkalommal megfontolásra visszaküldeni a parlamentnek az általa kifogásolt tervezeteket, de másodszor már nem tagadhatja meg kihirdetését, akkor sem, ha a parlament nem hajtotta végre az általa javasolt módosításokat.

A képviselőház által május 13-án nagy többséggel – 21 ellenszavazattal és 25 tartózkodással –elfogadott jogszabály értelmében a kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én, az első világháborút lezáró, Magyarországot területe kétharmadától megfosztó békeszerződés évfordulóján kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját.

A törvény felhatalmazza az állami és helyi hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.

A román törvényhozók arra számítottak, hogy az államfő kihirdeti a törvényt a Trianoni szerződés századik évfordulója előtt. A tervezetet kidolgozó Titus Corlatean szociáldemokrata szenátor úgy értékelte: a törvény kihirdetésének megtagadása nemzetellenes gesztus volt Iohannis részéről, amelynek „meg fogja fizetni a politikai árát". A volt román külügyminiszter Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter május 26-i bukaresti látogatásával hozta összefüggésbe azt, hogy Iohannis nem hirdette ki a centenárium előtt a Trianon-napot Romániában ünneppé nyilvánító törvénytervezet.