Befektetőktől féltik a robbanás rázta Bejrút megsérült épületeit
További Külföld cikkek
- Egy szakértő nem zárja ki, hogy Donald Trump nukleáris fegyvert adna Ukrajnának
- Meghalt John Prescott
- Szardínián köthetnek ki a Donald Trump által elüldözött amerikaiak
- Gigantikus pert akasztanak a Netflix nyakába a Jake Paul–Mike Tyson-meccs miatt
- Kiszivárgott egy titkos orosz dokumentum, így osztaná fel a Kreml Ukrajnát a háború után
A Bejrút két történelmi városrészében (Gemmayze és a Mar Mikhael negyedekben) lévő, hagyományos libanoni épületek többsége részben vagy egészében elpusztult,
Libanon kulturális minisztériuma szerint több mint 8000 épület rongálódott meg.
Az ENSZ Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) szerint csak ezekben a városrészekben 640 megrongálódott történelmi épület van, 60 közülük olyan súlyos állapotban, hogy bármikor összedőlhet - írja a Guardian.
Múzeumépületek és műalkotások is tönkrementek
A Libanon fővárosának más negyedeiben megrongálódott épületei között pedig van több múzeumépület is:
- modern és kortárs művészeti múzeumnak, a Sursock Múzeumnak a híres, 20. század elején épült épülete, amely Bejrút egyik legöregebb negyedében, a város keleti részén található,
- a Bejrúti Nemzeti Múzeum francia építészek tervei alapján egyiptomi stílusban épült épülete,
- és a Bejrúti Amerikai Egyetem archeológiai múzeuma is.
A robbanás nemcsak az épületekben, de a múzeumok gyűjteményeiben is komoly károkat tett. Ahogy arról korábban már az Index is beszámolt, mindössze néhány hónappal ezelőtt még egy egyedülálló Picasso-kiállításnak otthont adó Sursock Múzeum udvarán most zacskókban állnak a törmelékek, a híres festett üvegablakok helyén lyukak tátonganak. Ezt a 1912-ben épült palotát csaknem 50 évvel később alakították múzeummá, tulajdonosa, a műgyűjtő Nicholas Sursock akaratának megfelelően.
A Sursock Múzeum szóvivője szerint a robbanásban 20-30 műtárgy sérült meg, leginkább az üvegszilánkok miatt. Köztük van a gyűjtemény egyik központi darabja, a műgyűjtő portréja, amelyet Kees van Dongen holland festő készített. Az épület szerkezete ép maradt. A helyreállítási munkálatok azonban így is több mint egy évet vehetnek igénybe és a költségek több millió dollárra fognak rúgni.
Megrongálódott a múzeumon kívül egy 18. század elején épült palota is, amelyet szintén a vagyonos Sursock család építtetett. Ebben a palotaépületben Libanonnál idősebb régiségek is odavesztek. A márvány oszlopsorral díszített nemesi rezidencia ajtajai kiszakadt a helyükről, a több mint 200 éves színes üvegablakok szilánkokra törtek.
Mindezek mellett valóságos csoda, hogy az ókori görög, római és föníciai szobrokat, valamint egyéb műtárgyakat őrző libanoni Nemzeti Múzeumnak csupán a külső homlokzata sérült meg.
Jönnek az ingatlanbefektetők
A bejrúti kikötőben történt múlt heti robbanás gyakorlatilag a kegyelemdöfés volt a hagyományos építészeti megoldásokat őrző, a Bejrútra jellemző, három boltíves ablakokkal díszített történelmi épületek némelyike számára. Mivel a kikötővel szemben található a Gemmayze és a Mar Mikhael egyébként is népszerű, az éjszakai életéről híres bulinegyednek számít, sokan tartanak attól, hogy a megrongálódott történelmi épületeket a tulajdonosaik olyan ingatlanfejlesztőknek adják el, akik modern épületeket HÚZZANAK fel a helyükön.
Helyi beszámolók szerint több érintett tulajdonost is megkerestek már a megrongálódott épületekért kifejezetten magas árat kínáló közvetítők.
Abbasz Murtada libanoni kulturális és mezőgazdasági miniszter az MTI szerint azt követelte az ingatlanfejlesztőktől, hogy ne vegyék meg a kulturális örökség részét képező épületeket, és ne emeljenek a helyükön modern épületeket. A miniszter emellett a város és kultúrája történetének megóvására buzdította a bejrútiakat.
A pénzügyminisztérium pedig egy szerdán kiadott rendelettel igyekszik megakadályozni az, hogy a történelmi örökségre fittyet hányó ingatlanfejlesztők kezére kerüljenek a megrongálódott történelmi jelentőségű épületek. Ezek ugyanis a rendelet értelmében ugyanis mostantól csak a Kulturális Minisztérium engedélyével cserélhetnek gazdát.
A megrongálódott történelmi épületek helyreállításának becsült költsége legalább 300 millió dollár.
A libanoni pénzügyminisztérium most igyekszik kidolgozhatni azt a tervet, amely alapján a renoválás megvalósulhatna. A bejrúti kormányzójának korábbi becslése szerint a robbanás 10-15 milliárd dollárnyi kárt okozott, közel 300 000 ember maradt hajléktalanná. A libanoni parlament csütörtökön megszavazta, hogy szükségállapotot vezessenek be Bejrútban, ahol már az FBI is nyomoz.
Borítókép: MTI Fotós: Haszan Ammar