További Külföld cikkek
- Ma már a karácsonyi filmek is a hatalomról szólnak
- A Toszkánát idéző lengyel várkastély, a Stobnica titka
- Börtönbüntetésre ítélték az összeomlott szálloda tulajdonosát és építészét Törökországban
- Csaknem 250 év után nyilvánították védett állatnak Amerika szimbólumát
- Európa egyik legrégebbi karácsonyi vásárában jártunk
Aljakszandr Lukasenko fehérorosz elnök egy vasárnapi minszki gyűlésen leszögezte: nem hajlandó külföldi parancsra új választást kiírni, de kész azonnali reformokra, ha valóban ez az, amit az emberek várnak tőle.
Lukasenko tagadta, hogy csalással szerezte meg hatodik mandátumát. Az államfő az ellenzékre hárította a felelősséget az erőszak elharapózása miatt. Egyúttal azt állította, hogy a NATO csapatokat von össze országa nyugati határán.
Vasárnap ezrek gyűltek össze Minszkben, hogy támogatásukról biztosítsák az elnököt. Az ellenzék is tüntetésre készül. Fehéroroszországban folyamatosak a megmozdulások a múlt vasárnapi elnökválasztás óta, amelynek során a hivatalban lévő Lukasenko a szavazatok 80,1 százalékát szerezte meg a végleges eredmények szerint.
Az elmúlt napokban mintegy hétezer embert vettek őrizetbe a tiltakozásokon. A rendőrség könyörtelenül lépett fel a tüntetőkkel szemben, akik közül ketten meghaltak a hatósági intézkedések során.
Az ellenzék választási csalással vádolta meg az államfőt, ugyanis független felmérések a hivatalos eredménnyel szögesen ellentétes képet festettek. Ezek szerint a legfőbb ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja 70 százalékos támogatottságot élvezett, míg Lukasenkára mindössze 10 százalék szavazott. A Litvániában menedéket kereső Cihanouszkaja a szavazatok újraszámlálását követelte.
Több állami tisztségviselő, köztük Fehéroroszország szlovákiai nagykövete, az állami televízió munkatársai, valamint rendőrségi tisztségviselők szolidaritásukat fejezték ki a tüntetőkkel.
A 65 éves Lukasenko 1994 óta irányítja Fehéroroszországot, és sorozatban hatodik mandátumát nyerte el. Nyugati szakértők szerint az idei választás a korábbiakhoz hasonlóan nem volt sem szabad, sem tisztességes. A kampányidőszakban két ellenzéki elnökjelöltet, köztük Cihanouszkaja férjét bebörtönözték, és számos ellenzéki aktivistát őrizetbe vettek. A voksoláson nemzetközi megfigyelők nem vettek részt, kivéve a szovjet utódállamok többségét tömörítő Független Államok Közösségének megfigyelőit, akik elégedetten nyilatkoztak a választási folyamatról.