Gizella
9 °C
14 °C

Ők jöhetnek Merkel után

GettyImages-1210806949
2020.09.09. 13:41
Megkezdődött a sorakozó Angela Merkel egy év múlva esedékes utódlására; annyi biztosnak tűnik, az illető nyugatnémet férfi lesz. Az Indexnek nyilatkozó német és magyar megfigyelők egy része szerint a CDU elnökválasztásán induló, 64 éves Friedrich Merz lehetne az a politikus, aki kancellárként a legkönnyebben megtalálhatná a hangot Közép-Európával, így Magyarországgal is. Más elemző úgy véli: Merkelnél senki sem lesz megértőbb.

Angela Merkelnek, az EU-vezetők legrégebben, 2005 óta hivatalban lévő bútordarabjának éppen egy éve van hátra a hivatalából. A német Bundestag-választásokat 2021 őszén tartják, és a 66 éves kancellár asszony még korábban értésre adta: nem indul újra – márpedig ez becsületszónak számít a német politikában. Mindezzel Orbán Viktor lehet egy év múlva az uniós vezetők rangidőse, de ennél izgalmasabb kérdésnek tűnik egyelőre az: ki irányítja majd Európa vezető országát, hazánk első számú gazdasági partnerét? 

Jelen állás szerint a keresztény uniópártok, a CDU és bajor lánytestvére, a CSU számít csak kancellárképesnek a német politikában. Gyökeres változásnak kellene bekövetkeznie a támogatottságban ahhoz, hogy a szociáldemokraták – akik Olaf Scholz jelenlegi alkancellár személyében a nyáron elsőként nevezték meg a kormányfőjelöltjüket – vagy akár a Zöldek helyzetbe kerüljenek.

Döntés decemberben 

A CDU decemberi kongresszusán Friedrich Merz és Norbert Röttgen – mindketten korábbi Bundestag-frakcióvezetők – szállnak versenybe a pártelnökségért, valamint egy furcsa páros, amelyet Armin Laschet, a legfontosabb tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, illetve Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter alkot. Egyikükből lenne a kancellár, másikukból a CDU-pártelnök – szerintük. 

A legfrissebb felmérés szerint azonban a CSU első embere, Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök (53 éves) áll jelenleg a legközelebb a német lakosság körében ahhoz, hogy Merkel utódja legyen. Mindkét párt kancellárjelöltet választ majd, ezután pedig megállapodnak, melyikük indul a keresztény uniópártok részéről jövő ősszel, a Bundestag-voksoláson. 

Elvileg el tudom képzelni, hogy bajor politikus legyen a kancellárjelölt. Franz Josef Strauß szerintem például jó kancellár lett volna, de megbukott annak idején

– mondja az Indexnek Ingo Gondro, szász-anhalti CDU-politikus, a német Kereszténydemokrata Unió konzervatív platformja, a Werteunion (Értékek Uniója) alelnöke. 

Gondro régóta Merz hívének számít a pártban; a CDU-n belüli feszültséget pedig különösen kiélezte Merkel menekültpolitikája, ami a 2015-ös menekültválságban csúcsosodott ki. Több mint egymillió embert engedtek be az EU-n kívülről, ez lett a híres Willkommenskultur, a befogadás kultúrája. 

Merkel e miatt az ellentét miatt sem különösebben szíveli Merzet, akinek ambícióit az is letörte, hogy 2018-ban vele szemben Annegret Kramp-Karrenbauer volt Saar-vidéki miniszterelnököt választották meg a CDU élére. Merkel ezzel szövetségest nyert ugyan, de potenciális utódot nem: a sorozatos választási kudarcok nyomán AKK is lemondásának bejelentésére kényszerült. Most nem is ő – a Merkel-kormány jelenlegi védelmi minisztere – állna Európa legfontosabb pártjának élén, ha nem szólt volna közbe a koronavírus-járvány, és nem kellett volna elnapolni a német kereszténydemokraták tisztújítását. 

Merz vagy Söder 

Gondro nemigen bízik meg Laschetben („a koronavírus-járvány idején sem mutatott fel vezetői képességeket”), és a közép-európai szempontokat szem előtt tartó keletnémet politikusként is úgy véli: Merz, a 64 éves üzletember találhatja meg a hangot legkönnyebben térségünkkel és hazánkkal. 

Transzatlanti politikus, aki elkötelezett Közép-Kelet-Európa felé az orosz fenyegetettség árnyékában. Üzletemberként pedig pontosan tisztában van a gazdasági érdekek jelentőségével

– mondja Gondro. 

Elvileg ez kellene, hogy jellemezze Södert is, akinek szűkebb pátriája, Bajorország talán a legkönnyebben kötődhetne hazánkhoz az Audi és más gazdasági kapcsolatok révén, de Nógrádi György Németország-szakértő úgy véli: Merz-cel ellentétben Söder nem világpolitikai kaliber. 

Merz megmondta: az első számára Németország, a második a pártja, a harmadik pedig az ember. Ez egy hazafias és egyben üzleti szemlélet. Felhozzák egyébként vele szemben azt, hogy évi egymillió eurón felül keres – legálisan. De kérdem én, mióta szempont ez egy piacgazdaságban?

– így Nógrádi, hozzátéve: Merkel úgy gondolkodik, Söder nagyon jó tartományi kormányfő, értsd, maradjon is a kaptafánál. 

A szakértő szerint a sokáig Merkelt követő, majd vele szembefordult Laschetnek (59 éves) nem túl jók a képességei: sem ő nem túlságosan alkalmas kancellárnak, sem pedig a vele párban induló Spahn (40), akire szintén nagy lenne a kabát.

Röttgent eleve esélytelennek tartja a legtöbb elemző, Söderrel kapcsolatban pedig Nógrádi általában is óvatosságra int: nemcsak Strauß, de később Edmund Stoiber is elbukott az eddigi két bajor NSZK-kancellárjelölttel szemben, aki megpróbált megfelelni a berlini kihívásnak. 

Visszasírjuk majd Merkelt 

Alig-alig van ma Németországban igazán karakteres, formátumban a kancellári hivatalt 16 éven át betöltő Helmut Kohlhoz mérhető politikus – ebben látja az egyik fő problémát Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ szakértője. Szerinte a CDU elnökválasztása nyitott verseny, és decemberig még sok minden történhet, jelenleg talán csak Norbert Röttgenről lehet kijelenteni, hogy nem számít esélyes befutónak. 

Merz hátránya, hogy jelenleg nem tölt be közhivatalt, hanem az üzleti életben találta meg a számítását azóta, hogy a 2000-es évek elején alulmaradt Merkellel szemben. Laschet pedig – a német média narratívája szerint – nem jól kezelte a koronavírus-helyzetet Észak-Rajna-Vesztfáliában

– állítja Nagy Attila Tibor, aki úgy véli, Södert visszatarthatja a kancellári ambícióktól, hogy még soha nem választottak meg bajor politikust német kormányfőnek, Olaf Scholz pedig se hús, se hal figura, aki nem tűnik ki a német tucatpolitikusok sorából. – Nem véletlen, hogy Orbán Viktor marasztalni próbálta Angela Merkelt, a sokáig hűvös kapcsolatuk ellenére is – mondja a szakértő arra a kérdésre: ki lehetne a legmegértőbb térségünkkel és Magyarországgal? Az említett nevek ugyanis mind nyugatnémet férfiak, akiknek kevés affinitásuk van Közép-Európára, ellentétben az NDK-ban szocializálódott Merkellel. Nagy Attila Tibor úgy látja: 

Röttgen közülük a legkritikusabb az Orbán-rendszerrel szemben, de Söder kormányfősége óta sem olyan jók a magyar–bajor kapcsolatok, mint elődje, Horst Seehofer idején voltak. Ebben szerepe volt annak: Orbán, Emmanuel Macron francia elnökkel együtt megtorpedózta, hogy Manfred Weber CSU-politikus az Európai Bizottság elnöke lehessen.

Az Index egy hónapja írt arról, a szociáldemokraták alkancellárjukat-pénzügyminiszterüket, Scholzot jelölték Merkel utódjának – elsőként dobva be nevet a német pártok közül 2021-re. A 62 éves politikus egyetlen esélye, ha egy, a keresztény uniópártokat megkerülő, alighanem vörös-vörös-zöld koalíció állhat fel egy év múlva – a szocdemek pedig megelőzik a Zöldeket.

Ám ez egyelőre elméleti kérdés, szövetségi szinten jelenleg nincs esélye az egyes tartományokban már kipróbált formációnak. 

Borítókép: Angela Merkel. Fotó: Getty Images Hungary Fotós: picture alliance