Putyin és Lukasenko is elégedett az orosz–belarusz csúcstalálkozóval
További Külföld cikkek
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
- Helikopter ütközött egy kórház épületének Törökországban, négyen meghaltak
- Vádat emeltek a magdeburgi támadás elkövetője ellen
- Irán mostanra már teljesen letérdelt a nyugati szankciók miatt
- Halálos balesetet okozott Ausztriában egy magyar autós
Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök arra kérte orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint minapi találkozójukon,
hogy készítse fel csapatait arra az esetre, ha katonai erővel kell ellenállniuk egy esetleges agressziónak.
Lukasenko ezzel amiatt hozakodott elő, hogy a lemondatására indult ellenzéki tüntetések kezdete óta a NATO hadgyakorlatot tartott Fehéroroszország közelében.
Vlagyimir Putyin a megbeszélések után mindössze annyit mondott a sajtónak, hogy Moszkva elkötelezettje a Minszkkel kötött együttműködési megállapodásoknak, egyebek mellett a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetén és a Szövetségi Államon belül. Ez a fajta szövetség pedig katonai szakértők szerint azt jelenti, hogy Oroszország saját külső határának tekinti a belorusz határt, vagyis annak védelmét is kötelezőnek érzi magára nézve. A belső helyzetbe ugyanakkor hivatalosan nem kíván beleszólni.
A hazájukban kialakult helyzetet a fehéroroszoknak maguknak kell tárgyalások útján megoldaniuk, külföldről érkező súgás nélkül.
Putyin kijelentésének mindenesetre ellentmondani látszik, hogy közben megkezdődtek az orosz hadgyakorlatok Fehéroroszország területén. Igaz, az oktatómanőverek végén – amiről persze nem lehet tudni, mikor lesz – az ígéretek szerint az orosz csapatokat vissza fogják vonni Fehéroroszországból.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt közölte a csúcstalálkozó után, hogy feloszlatják a két ország közös határán állomásozó haderőt.
Putyin és Lukasenko megállapodott, hogy az orosz elnök feloszlatja a rendvédelmi erőkből álló tartalékot, amelyet fehérorosz hivatali partnere kérésére hozott létre a szomszédos ország határán, és az abban részt vevő egységeket visszavezényli állandó állomáshelyükre.
Arról állítólag nem esett szó, hogy orosz katonai bázis létesüljön Fehéroroszországban, viszont megállapodtak abban, hogy Moszkva másfél milliárd dollár állami hitelt nyújt Minszknek.
A fehérorosz fővárosban közben Lukasenko távollétében is folytatódtak a tüntetések. A tiltakozók parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását követelik, miután a fehérorosz hatóságok őrizetbe vették a Wagner Group elnevezésű orosz biztonsági magáncég zsoldosait Minszk közelében.
Sokan attól tartanak, hogy ha a megmozdulások továbbra is ilyen intenzitással folytatódnak, a hét évvel ezelőtti kijevi válsághoz hasonló helyzet alakulhat ki. Így vélekedett maga az ukrán elnök is. Volodimir Zelenszkij hivatalos ausztriai látogatása előtt a Wiener Zeitung című osztrák lapnak kifejtette, hogy Fehéroroszországban is elképzelhető az ukrajnaihoz hasonló forgatókönyv.
Amennyiben az állam vonakodik párbeszédet folytatni a néppel, úgy Fehéroroszország könnyen belefuthat egy olyan helyzetbe, mint a Majdanon volt.
Mint emlékezetes, a 2013 és 2014 fordulóján lezajlott kijevi tüntetésekben több százan haltak meg, amikor az államfőhöz hű erők vérfürdőt rendeztek az ukrán főváros központi terén, ami végül hatalomváltáshoz vezetett Ukrajnában.