Rendkívüli állapot Örményországban és Azerbajdzsánban, kijárási tilalom Bakuban és az azeri nagyvárosokban

Örményország után vasárnap éjféltől Azerbajdzsánban is rendkívüli állapotot vezettek be. Ezzel együtt éjszakai kijárási tilalom lépett életbe Bakuban, a nagyobb városokban és a hegyi-karabahi frontvonalon a két ország közötti vasárnapi összecsapások után.

Örményországban teljes mozgósítást is elrendeltek, minden 18 év feletti hadkötelest behívtak. Az Örmény Forradalmi Szövetség önkéntesei is elindultak a karabahi régióba.

A vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban nehézfegyverek bevetésével egész éjjel folytatódtak a harcok az azeri és az örmény erők között. Mindkét fél veszteségekről számolt be. A kezdeti két civil áldozat után tizenhat karabahi katona halt meg és több mint száz megsebesült az azeri erőkkel történt összecsapásokban. A heves tüzérségi támadásról a bakui védelmi minisztérium videófelvételt is közzétett.

Az örmény védelmi minisztérium szóvivője ugyanakkor folyamatosan olyan videókat posztol, amelyekben saját erőik mérnek csapást azeri katonai célpontokra. A bakui védelmi tárca szerint az örmény erők Terter települést ágyúzták.

İlham Aliyev azeri elnök televíziós üzenetében úgy fogalmazott, hogy

az örmény tüzérségi támadás miatt veszteségek vannak az azeri haderők és a polgári lakosság körében is.

A legtöbb kívülálló ország mindkét felet csitítgatja, de leginkább Azerbajdzsánt ítéli el az agresszió miatt. Kivételt képez Törökország, amely Bakut biztosította szolidaritásáról. A török államfő Twitteren arra szólította fel az örmény népet, hogy szálljon szembe az őt – úgymond – katasztrófába rángató vezetőivel.

Az Azerbajdzsánra támadó Örményország ismét bebizonyította, hogy a legnagyobb veszélyt jelenti a térség békéjére

– írta Recep Tayyip Erdoğan török elnök, hatalmas felhördülést keltve Jerevánban. Nikol Pasinján örmény kormányfő rögvest arra kérte a nemzetközi közösséget: biztosítsa, hogy Törökország nem avatkozik be a konfliktusba. Szerinte

Ankara magatartásának romboló hatása lehet a Kaukázusban és a szomszédos régiókban.

Korábban Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Josep Borrell, az Unió külpolitikai főképviselője és Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára is felszólította a két országot a katonai lépések leállítására. 

Az ENSZ főtitkára is elítélte az erőszak alkalmazását, és részvétét fejezte ki az elesettek miatt. António Guterres jelezte, hogy kész tárgyalni az örmény és az azeri vezetőkkel.

Vlagyimir Putyin ezt már meg is tette, telefonon beszélt Nikol Pasinjánnal. A Kreml közlése szerint azorosz elnök hangsúlyozta, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni a szembenállás kiszélesedésének megakadályozására, de a lényeg az, hogy beszüntessék az ellenségeskedést.

Hasonlóan vélekednek Washingtonban is. Stephen Biegun amerikai külügyminiszter-helyettes szerint a közvetlen kommunikáció minden eszközét igénybe kell venni a helyzet további romlásának megakadályozására. Ferenc pápa a Szent Péter téren mondott beszédében egyperces néma imára kérte a hívőket a béke érdekében. A katolikus egyházfő a Vatikánban fogadta II. Karekint, a mintegy kilencmillió hívőt számláló örmény apostoli egyház katholikoszát és legfőbb pátriárkáját.

Franciaország is aggodalmának adott hangot a konfrontáció miatt. Agnès von der Mühll külügyi szóvivő felszólította a feleket a párbeszédre.

A német külügyminiszter mindenekelőtt a városok és falvak elleni támadások azonnali leállítását szorgalmazta. Heiko Maas szerint a konfliktust kizárólag tárgyalások útján lehet megoldani. Hozzátette, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Franciaország, Oroszország és az Egyesült Államok vezette minszki csoportja kész közvetíteni. 

Közvetítést ajánlott fel Irán is. Szaed Hatibzadeh külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy Irán a probléma mielőbbi megoldásában érdekelt. Ami nem is csoda, mivel a térségen keresztül húzódik a világpiacra kőolajat és földgázt szállító csővezetékek egyik tranzitútvonala.