Az Európai Bíróság elítélte Magyarországot a lex CEU miatt

Mindenben helyt adott az Európai Bíróság az Európai Bizottság kifogásainak a magyarországi felsőoktatási törvény hírhedt 2017-es módosítása, a lex CEU miatt indított kötelezettségszegési eljárásban – derül ki a luxemburgi székhelyű testület kedden nyilvánosságra hozott ítéletéből. 

 A Magyarország által bevezetett feltételek, amelyek lehetővé teszik a külföldi felsőoktatási intézmények tevékenységének Magyarország területén való gyakorlását, az uniós joggal összeegyeztethetetlenek

– hangzik az Indexhez eljuttatott közlemény.

A nem hivatalosan a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem (CEU) nevét viselő törvénymódosítás azt mondta ki, hogy Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli külföldi felsőoktatási intézmény csak akkor folytathat oktatási tevékenységet Magyarországon, ha az anyaországában is folytat, a magyarországi oktatásról pedig az anyaországa szerződik az Orbán-kormánnyal, (Az EGT-ben az EU akkor 28 tagországa, Izland, Liechtenstein és Norvégia volt benne.)

Bírósági érvelés szerint azonban az anyaország és az Orbán-kormány közötti szerződés feltétele 

Az anyaországi oktatásról szóló feltétel a WTO-szerződésen kívül még két irányelvbe ütközik, 

De az Európai Bíróság szerint a két feltétel 

Az ítélet utolsó bekezdésében az Európai Bíróság kimondja, hogy a 2017-es törvénymódosítás alkalmas arra, hogy

veszélyeztesse az érintett külföldi felsőoktatási intézmények Magyarország területén folytatott tudományos tevékenységét, és hogy ennélfogva megfossza az érintett egyetemeket a tudományos kutatásaik végzéséhez és oktatási tevékenységük gyakorlásához szükséges autonóm infrastruktúrától. Így az említett intézkedések korlátozzák a tudományos életnek a EU Alapjogi  Charta 13. cikkében védett szabadságát. 

Az Európai Bíróság az Orbán-kormány mindegyik érvét elutasította az ügyben. Ezek egyike az volt, hogy Magyarország túl kevés időket kapott a korábbi bizottsági javaslatok végrehajtására az ügyben. A testület ezt arra hivatkozva vetette el, hogy maga a lex CEU is rövid határidőket szabott. Az Orbán-kormány azt is szerette volna elérni, hogy a WTO-szerződést érintő kérdést a WTO keretein belül rendezzék a felek. Ennek az Európai Bíróság Bíróság arra hivatkozva nem adott helyt, hogy az EU-nak kell betartania a tagországaival a tagországok nevében vállalt feltételeket.

A bírósági döntés után kezdődik egy vita az Európai Bizottság és Magyarország között, hogy az Orbán-kormány hajlandó-e engedni az ügyben és változtatni a törvényen úgy, hogy az ne sértsen uniós jogot. Ha ettől az Orbán-kormány elzárkózik (és elég nehéz elképzelni, hogy engedjen, hiszen hatalmas presztízsveszteséggel járna), az Európai Bizottság újra az Európai Bírósághoz fordulhat. 

A CEU anyaországának az Egyesült Államok számít, ahol az oktatás szövetségi állami hatáskörbe tartozik. Azt a feltételt, hogy az anyaországában is képzést folytasson, a CEU teljesítette a New York-i Bard College-dzsal kötött együttműködéssel, az Orbán-kormány azonban ennek ellenére nem volt hajlandó aláírni a megállapodást. A CEU emiatt Budapestről Bécsbe kellett költöztetnie az amerikai akkreditációjú képzéseit, az összes képzése körülbelül 80 százalékát.

A lex CEU-t Balog Zoltán volt humánerőforrás-miniszter nyújtotta be 2017. április 1-én. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslatára az Országgyűlés kétharmados fideszes többsége kivételességi eljárásban fogadta el négy nappal később. Emiatt az Európai Bizottság még abban a hónapban elindította a kötelezettségszegési eljárást.

Mindennek a hátteréről ebben a cikkünkben olvashatnak bővebben.

(Borítókép: Az Európai Bíróság épülete Luxemburgban. Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary)