Varga Judit: a vitának még nincs vége
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
- Földrengés veszélyére figyelmeztetnek Fukusima közelében
- A „nácizmus rehabilitálása” miatt kapott letöltendő börtönt egy ember Oroszországban
- Magánzárkába dugták az Iránban letartóztatott európai riporternőt
- Oroszország hatalma visszaszorulóban, Vlagyimir Putyin mindent egy lapra tett fel
- Azbej Tristan: Vannak olyan országok, ahol a karácsony nyilvános megünneplése egyet jelent az életveszéllyel
Sem az Európai Parlament plenárisa, sem a Tanács nem hozott még döntést, a tárgyalódelegációk előzetes politikai megállapodásáról van szó – közölte az Indexszel Varga Judit igazságügyi miniszter, a jogállamisági mechanizmus tegnap született megállapodásával kapcsolatban. Ahogyan hírportálunk is megírta, háromhetes tárgyalássorozat ért véget tegnap, miután az Európai Parlament frakcióinak delegáltja, illetve a tagállamokat tömörítő Tanács képviselői eldöntötték: jogállamisági keretekhez kötik az uniós támogatások kifizetését. Erről diadalittas tweetekben számoltak be a résztvevők, részben azért, mert a megállapodással a jogállamisági vitában támadott, így a forrásmegvonással leginkább fenyegetett Magyarország és Lengyelország könyvelhet el vereséget.
Varga Judit azonban rámutatott, a vitának ezzel még koránt sincs vége.
„Ez a jogszabállyal kapcsolatos, előzetes egyeztetés volt. A megállapodást még az Európai Parlament plenáris ülésén és a Tanácsnak is el kell fogadnia” – mondta az igazságügyi miniszter. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a döntésnek ne lenne jogi és politikai súlya. Az EP októberben megszavazott egy jogállamisági mechanizmust sürgető állásfoglalást, vagyis a most elfogadott megállapodás is várhatóan átmegy majd a következő plenárison. De a döntés politikai tőkét ad a mechanizmust támogató tagállamok számára is. Varga Judit ezzel kapcsolatban megjegyezte, az úgynevezett fukar államok csoportja állhat a megállapodás hátterében. Hollandia és Svédország a kezdetektől ellenezte az Európai Tanács júliusi csúcstalálkozóján elfogadott, 1820 milliárd euróra bővített büdzsét, az igazságügyi miniszter szerint az őket támogató csoport idéz elő szándékosan és rosszhiszeműen olyan helyzetet, hogy Magyarország és Lengyelország ne tehessen mást, mint elutasítja a csomagot.
Ha ez lesz az alapja bármiféle szankciós rendszernek, akkor az egy folyamatos zsarolóeszköz lesz az Európai Bizottság kezében
– mondta az igazságügyi miniszter. Szerinte ezzel lényegében uniós hivatalnokok kezébe kerül majd a tagállamok támogatását szolgáló uniós források sorsa. „Egy sajtóban megjelent kritikus cikk alapján is szankciókat vethetnek ki” – fogalmazott Varga Judit. A politikus szerint a megállapodás több szempontból is roncsolja az Európai Unió egységét. Az Európai Tanács júliusban, egy többnapos csúcstalálkozóval fogadta el a 2021–2027-es keretköltségvetést, amely külön alapot hozott létre a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére. Az összesen 1820 milliárd eurós csomagnak egyes részeit támadja az EP. A júliusi következtetések egyértelműen kimondják, hogy az uniós források nem köthetőek politikai és ideológiai feltételekhez. Varga Judit rámutatott, hogy az EP és a Tanács közötti csütörtöki megállapodása ezzel ellentétes, és így az egész júliusi kompromisszumot felrúgja, hiszen semmiről sincsen megállapodás addig, amíg mindenről meg nem állapodtunk. Ráadásul az igazságügyi miniszter szerint az európai értékek, a jogállamiság védelmére van működő uniós mechanizmus, ilyen a hetes cikkes eljárás, amit a tagállamok egyharmada, az EP vagy a Bizottság kezdeményezhet. Kérdésünkre Varga elmondta: a magyar kormány nyitott a szankciós rendszer újratárgyalására. Ez azonban a szerződések felülvizsgálatát jelentené, aminek megvan a maga eljárási rendje és a tagállamok konszenzusát igényli. A most hozott döntés azonban, bár alacsonyabb szintű jogszabály, mégis megpróbálja felülírni az uniós alapszerződéseket, ami jogellenes, és akár az Európai Unió Bírósága előtti eljárásban is megtámadható.
„Ha ez így marad, akkor természetesen a falig is elmegyünk”
– folytatta. Varga szerint a magyar kormány eddig is számos javaslatot letett az asztalra, konstruktívan állnak a jogállamisági vitához. Hiába kezdeményeznek azonban szakmai vitát, a magyar álláspont ellenzői mégis ideológiai síkra terelik azt. A miniszter szerint egyébként sem a magyar oldalon pattog a labda. Most az unió soros elnökének, Németországnak kell megtalálnia az ellenérdekek közötti közös hangot, és biztosítani, hogy az új költségvetési keret 2021. január 1-jén hatályba léphessen.
Varga Judittól ezért arról kérdeztük, hogy miért nem volt fideszes EP-képviselő a jogállami mechanizmusról tárgyaló parlamenti delegációban. Az EP, a Tanács és a Bizottság háromoldalú párbeszédében ugyanis a momentumos Cseh Katalin volt az egyetlen magyar képviselő, aki a szigorú jogállamisági feltételekhez kötné az uniós pénzek kifizetését. Varga Judit szerint azonban nem a fideszes EP-képviselőkön múlott, hogy frakciójukból nem ők kerültek be az egyeztetésbe.
„Ezek pozíciók és kvóták alapján leosztott szerepek” – mondta. Ezért megkérdeztük, hogy ami nem sikerült a Fidesznek, miért sikerülhetett Cseh Katalinnak. Az igazságügyi miniszter szerint azonban ez nem a momentumos személyes érdeme, Cseh Katalin nem képességei miatt juthatott az EP-n belül fontos pozícióba.
„Ez nem az ő érdeme, hanem a mögötte álló networké” – mondta a miniszter.
Szerinte az EP-ben erős lobbi van a magyar törekvések megakadályozására. Az ellenzéki magyar képviselők kiemelt figyelmet kapnak, mert eszközként jól használhatóak ebben a küzdelemben. A miniszter emlékeztetett arra, hogy Cseh Katalin momentumos képviselőtársa, Donáth Anna korábban lebukott azzal, hogy, bár ezt korábban tagadta, a magyar kormányt elmarasztaló jogállamisági jelentést készítő Vera Jourovával egyeztetett.
„Szomorú, hogy személyes ambícióitól hajtva, a magyar érdekekkel szembehelyezkedő politikus vett részt az egyeztetéseken”
– tette hozzá Varga Judit.
(Borítókép: Varga Judit. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
