A melegek kirekesztése is EU-pénzekbe fájhat

Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-posztban idézett abból az Alaptörvény-módosítási tervezetből, amely úgy fogalmaz: „Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget”. Hozzáteszi, a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. 

Mivel a tervezet ellehetetleníti az azonos neműek családalapítását, a magyar ellenzék egy része és a sajtó is megütközött a hír hallatán. Ha nem is közvetlenül a törvénytervezetre reagálva, de Helena Dalli, az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosa kiállt a homoszexuálisok jogai mellett. A máltai biztos a Politico hírportáljának nyilatkozott, cikkükben Dalli azt mondja: 

A brüsszeli hírportál azt követően kérdezte meg Dallit, hogy az Európai Bizottság csütörtökön előterjesztette az úgynevezett LMBTIQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, interszexuális és queer) stratégiáját. Erről a bizottság hírlevelében is beszámolt, amelyben azt írta: bár az LMBTIQ-közösségekhez tartozó személyek esélyegyenlőségében előrelépés történt, 43 százalékuk továbbra is úgy érzi: hátrányos megkülönböztetéssel szembesül. A koronavírus-válság csak súlyosbította a helyzetet. 

A stratégiában többek között azt szorgalmazza, hogy a homofób gyűlöletbeszéd minősüljön uniós szintű bűncselekménynek, továbbá amellett érvel, hogy jogi rendelkezések elfogadására kerüljön sor a szülői státusz tagállamok közötti kölcsönös elismeréséről.

A pénzeket szánják visszatartó erőnek 

A bizottság megfogalmazása szerint az eltérő nemzeti jogszabályok miatt előfordulhat, hogy a családi kötelékeket nem minden esetben ismerik el az EU belső határain belül, ha szivárványcsaládokról van szó.

A bizottság jogalkotási kezdeményezést fog előterjeszteni a szülői státusz kölcsönös elismeréséről, és fel fogja mérni, milyen lehetséges intézkedésekkel támogathatja az azonos neműek élettársi kapcsolatának tagállamok közötti elismerését

– olvasható a stratégiában. Mivel a hazai kormány alkotmánymódosítása a bizottság megközelítésével szögesen ellentétes, Dalli szavai akár Magyarországnak, illetve a homoszexuális közösségekkel szemben fellépő lengyel kormánynak is szólhattak. Különösen, hogy Dalli az uniós pénzek megvonását is kilátásba helyezte az interjúban. Mint fogalmazott: 

Ha azt mondjuk; rendben, nem kapod meg a részed, ha nem tiszteled a jogállamiságot, az remélhetőleg visszatartja majd a sorból kilépő tagállamokat.

Ezt az érvelést egyre többször hallani az EU-ban. Az úgynevezett jogállamisági mechanizmus körül zajló vita a múlt héten érkezett újabb fordulóponthoz, miután az Európai Parlament tárgyalódelegációja megállapodott a tagállamokat tömörítő tanács képviselőjével. Ahogy a Politico is megjegyzi, a dokumentum nem tér ki az LMBTIQ-közösségek jogaira; a megállapodás ugyanakkor szigorúan védi az uniós alapértékeket, amelyek megszegése esetén az Európai Bizottság is szankciót kezdeményezhet egy tagállam ellen. 

A Süddeutsche Zeitung csütörtökön írta meg, hogy a magyar kormány blokkolni készül a következő, hétéves EU-költségvetés elfogadását, ha ahhoz jogállamisági feltételeket kötnek. A müncheni lap szerint a magyar fél ezt szerdán, a tagállamok brüsszeli képviseleteinek találkozóján jelentette be. Ebben nincs semmi meglepő:  Varga Judit a múlt héten elmondta az Indexnek, hogy a kormány nem fogadja el a most tárgyalt, új jogállamisági mechanizmust.

A tagállamok képviselőinek a tanács következő, jövő kedden esedékes találkozóján kellene jóvá hagynia a jogállami mechanizmusról kötött megállapodást; a vétóban a magyar felet valószínűleg a lengyel kormány támogatja majd.

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter is beszélt erről. Ahogyan a Portfolio elemzésében rámutatott, a kormány valamilyen jogi, politikai kiskaput alkalmazna a tanács jövő heti ülésén. A cél az, hogy a 2021-től kezdődő, következő hétéves költségvetést, valamint a koronavírus-járvány hatásait enyhítő helyreállítási alap ne akadjon meg, csak a jogállamisági mechanizmus újratárgyalását érje el.

Az több okból sem lenne szerencsés, ha a magyar fél a költségvetést is blokkolná: a járványban meggyengült magyar gazdaságnak is nagy szüksége lenne az unióból érkező támogatásokra. Ráadásul politikailag is kellemetlen helyzetet teremtene, ha a koronavírussal jobban sújtott tagországok a magyar vétó miatt esnének el a pluszforrástól.

(Borítókép: Varga Judit igazságügyi miniszter 2020. november 10-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)