A külügy nem kér a Kína-ellenes koalícióból

TRAL1140
2020.11.16. 08:25 Módosítva: 2020.11.16. 08:38
Hiába kérleli az Egyesült Államok, a magyar kormány nem csatlakozik egy Kína-ellenes, nemzetközi 5G-fronthoz. Pedig a budapesti amerikai nagykövetség már a hazai médiában is nyomást gyakorol. Washington számára sorsfordító csatából maradna ki Magyarország.

Ha látszólag rendeződtek is a magyar–amerikai kapcsolatok a Trump-korszak alatt, a két ország közötti konfliktus már jóval Joe Biden megválasztása előtt borítékolható volt. Röviden ez következik azokból a válaszokból, amelyeket az Index a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól (KKM), illetve a budapesti amerikai nagykövetségtől kapott, miután az úgynevezett Tiszta 5G-hálózat programról kérdeztük a feleket. 

Washington még augusztusban, The Clean Network néven indította el azt a nemzetközi kampányt, amely az 5G-hálózatok biztonságát az Egyesült Államok határain túl is garantálná. A leköszönő Trump-kormány külügyminisztere, Mike Pompeo azóta is számos érvet sorakoztatott fel a program mellett; a legfeltűnőbbek ezek közül a kínai kormányt, illetve a Huawei telekommunikációs óriásvállalalatot támadó nyilatkozatai. Az amerikai kormány úgy véli, ha kínai telekommunikációs cégek is részt vesznek egy szövetséges ország 5G-s telekommunikációs infrastruktúrájának a kiépítésében, azzzal nemcsak a saját, de az egész nyugati világ kommunikációs rendszerét kompromittálják.

Szerintük ugyanis az olyan kínai multik, mint a Huawei, 5G-eszközeikkel hozzáférnek a hálózaton áramló információhoz, majd átadják azt a pekingi kormánynak.

Az mindenesetre biztos, hogy a Tiszta 5G-hálózat program a Washington és Peking közötti hidegháború egyik frontvonalává vált, és messze túlmutat a távközlési infrastruktúra biztonsági problémáján.

Ha az Egyesült Államok és szövetségesei kiszorulnak a piacról, nem csak a nyugati vállalatokat éri komoly anyagi veszteség, de visszaesnek a technológia versenyben is. Mindez sorsdöntő lehet a nagy geopolitikai sakkjátszmában, az amerikai program sikerességén tehát stratégiai érdekek is múlnak.

Hadrendbe is álltak az Egyesült Államok szövetségesei, az amerikai nagykövetség lapunknak küldött válaszában az áll: eddig negyven ország és ötven távközlési vállalat csatlakozott a Tiszta 5G-hálózat programhoz. 

Ezek között van huszonhét NATO-tagállam és több piacvezető vállalat, amelyek elutasítják a Kínai Kommunista Párt megfigyelőállama által használt, hírszerzésre alkalmazható eszközöket

– fogalmaz a nagykövetség.

Hiába azonban a háborús hangvétel, Magyarország kimaradt a Tiszta 5G-hálózat programból. Pedig az Egyesült Államok nem szégyellős: ha érdekeit akarja érvényesíteni, nagykövetsége kommunikációs offenzívával győzködi a magyar kormányt. A képviselet által finanszírozott, Nyugati pályán elnevezésű Facebook-oldalon, illetve a szintén Washington fenntartásában működő Szabad Európa hírportálon is jelent meg a programot támogató tartalom.

Az mfor.hu-n és a Válasz Online-on pedig fizetett hirdetés formájában figyelmeztettek a „Kínai Kommunista Párt megfigyelőállamának” veszélyeire.

Az Egyesült Államok nem az utóbbi hetekben kezdte el puhítani a magyar kormányt. Tavaly áprilisban, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen zárt körű eseményt tartottak, és egy vezető amerikai diplomata már akkor nyilvánvalóvá tette:

Washingtonból figyelik a kínai 5G-vállalatok tevékenységét, és akár szankcióra is számíthat az a szövetséges, amely szembemegy az amerikai érdekekkel.

Mint egy fehér sziget 

Mike Pompeo külügyminiszter pedig egy októberi sajtótájékoztatón ismertette a Tiszta 5G-hálózat program eddigi eredményeit, nehezen félreérthető üzenetet címezve a magyar kormánynak. A washingtoni külügy internetes oldalára is felkerült a prezentációban bemutatott grafika, amelyen a programhoz csatlakozott európai országok szerepelnek. Magyarország – mint egy sziget – fehéren világít a térképen, ráadásul a szomszédos Szlovéniára az üresen hagyott magyar részről mutat nyíl:

Forrás: State Department, https://www.state.gov/the-transatlantic-alliance-goes-clean/
Forrás: State Department, https://www.state.gov/the-transatlantic-alliance-goes-clean/

A Huawei egyébként alig egy hónapja – az amerikai nagykövetség felháborodása mellett – nyitott újabb irodát Magyarországon. A virágzó kínai kapcsolat fenntartására Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter több gazdasági érdeket is felsorolt. Elmondta például: az elmúlt tíz évben ötmilliárd dollárnyi kínai beruházás érkezett hazánkba, a távol-keleti országból idetelepült cégek pedig 15 ezer magyar dolgozót foglalkoztatnak.

Szerettük volna viszont azt is megtudni: milyen egyéb érdek mentén dönt a kényes ügyben a kormány, esetleg Washingtonnak a nyomásgyakorláson túl is van-e ajánlata. Ezekre a kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ, levelünkre a KKM szűkszavúan csak annyit felelt: Magyarország nyitott és tisztességes környezetet biztosít a törvénytisztelő külföldi befektetők számára, 

a Clean Network kezdeményezéshez való esetleges csatlakozásról szóló döntést kizárólag a magyar érdekek mentén hozzuk meg.

Borítókép: Index Fotós: Trenka Attila