Magyar EU-vétó: szorul a hurok, de lehet kompromisszum

Bő egy hét múlva újra EU-csúcs lesz: az idén elvben utoljára, de vajon gyakorlatilag is?

Még ez sem biztos. Egyelőre ugyanis patthelyzet van a 2021–27-es uniós költségvetés ügyében: sem a beígért magyar–lengyel vétó nem vált kámforrá, sem az EU-többség nem adta fel az álláspontját, miszerint az úgynevezett jogállamisági mechanizmushoz kötné a jövőben az uniós pénzek kifizetését. Ezt Budapest és Varsó nem fogadja el: politikai furkósbotnak és zsarolásnak tartja ezt az eljárást. 

Álláspontjuk ugyanakkor valamelyest puhulni látszik.

Legutóbb, hétfőn, a varsói lengyel–magyar kormányfői tárgyalások után Piotr Müller varsói kormányszóvivő már azt mondta: 

Lengyelország és Magyarország az EU német soros elnökségének új javaslataira vár az uniós költségvetési csomag kapcsán.

Úgy tudjuk, a német elnökség már csütörtökön beterjeszthet egy olyan kompromisszumos javaslatot, ami akár megállapodáshoz is vezethet.

Egy, a Fideszhez közel álló vezető magyar politikai elemző – aki ugyanakkor neve elhallgatását kérve nyilatkozott az Indexnek – három dolgot tartott fontosnak leszögezni ezzel kapcsolatban.

1. Orbán Viktor kormányfő nem akar olyan eredménnyel felállni az asztaltól, amely visszaüthet a 2022-es választásokon. Érdemes szem előtt tartani: az EU költségvetésében jóval több mint 10 ezer milliárd magyar forint forog kockán. 
2. A jövő évi távozásra készülő Angela Merkel német kancellárnak érdekében áll a kompromisszum: saját politikai örökségét építi. 
3. A megkérdezett elemző szerint életszerűtlen, mert aránytalan, hogy Szájer József szex- és drogbotrányát bárki a magyar vétóálláspont gyengítésére robbantotta volna ki. Aki pedig utólag akarja azt arra felhasználni, annak érdemes figyelembe vennie:

Egy kormányforrásunk viszont – aki részt szokott venni a magyar tárgyalóküldöttségben – inkább úgy látja, a jövő héten nem valószínű a kompromisszum, szerinte túl merevek az álláspontok. 

Forgatókönyvek 

Jelen állás szerint: 

• a vitatott jogállamisági rendeletet az EU a magyar és a lengyel vétó dacára is bevezetheti januártól, minősített többséggel elfogadva.
• ha az EU 2021–27-es keretköltségvetéséről nem születik döntés az idén, az egy-két évig nem okoz fennakadást, mert a tényleges kifizetések rendre fáziskésésben vannak. 
• égető viszont, hogy döntsenek az EU 750 milliárd eurós helyreállítási alapjáról; ez főleg a déli tagállamoknak nagyon fontos, de Lengyelországnak is az. Ráadásul ebben is megkerülhető a magyar és a lengyel vétó, működtetheti elvben az alapot a tagállamok egy szűkebb köre is – ebben az esetben viszont Budapest és Varsó egy fillért nem látna belőle. 

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár, egykori SZDSZ-es európai parlamenti képviselő az Indexnek nyilatkozva úgy vélte: ha nincs megállapodás, annak igen súlyos továbbgyűrűző hatása lehetne, ami ronthatná többek között a forint árfolyamát és a Fidesz egyébként sem túl jó megítélését az Európai Néppárton belül. A külpolitikai szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy a puhuló magyar és lengyel álláspont és egy kompromisszumos német javaslat találkozik egymással, de azt is, hogy 

Szent-Iványi sem tartja valószínűnek, hogy a Szájer-ügy érdemben befolyásolná a tárgyalásokat. 

Ennek inkább belpolitikai jelentősége van, noha persze nem erősíti a Fidesz pozícióját sem a néppárton belül. Ott viszont a Deutsch-ügynek nagyobb volt a negatív visszhangja, Szájerrel inkább a bulvársajtó foglalkozott Európában

 Borítókép: MTI / EPA Fotós: Stephanie Lecocq