Romániai választások magyar téttel

December 6-án, azaz vasárnap parlamenti választásokat tartanak Romániában. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Klaus Iohannis államfő által is támogatott és Ludovic Orbán kormányfő vezette Nemzeti Liberálisok (PNL) 28 százalékkal állnak az élen. Noha tavasz óta a támogatottságuk 20 százalékát elveszítették, ezzel együtt vezetnek a szociáldemokraták (PSD) előtt, akik a polgárok 23 százalékának bizalmát élvezik. Az utcai és kormányellenes tüntetésekből kinőtt, nagy reményekkel várt kormányellenes erő, a Mentsük meg Romániát (USR) 20 százalékon áll.

Befutó helyek 

A magyar összefogás jegyében az Erdélyi Magyar Szövetségbe tömörült pártok, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt, illetve a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) is befutónak számító helyet kapott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) listáján. 

A legjelentősebb közvélemény-kutató, az IRSOP szerint a magyar indulók nem érik el az ötszázalékos parlamenti küszöböt sem. A küszöb alatt mérik a paletta különös képződményét, Traian Băsescu volt államelnök centrista-nacionalista Népi Megmozdulás (PMP) pártját is. Viszont ha mégis bejut a parlamentbe, ugyanúgy kormánykoalíciós alkupárt lehet, mint az RMDSZ.

Ludovic Orbánnak most főhet a feje: a háta közepére sem kívánja az USR-t, és inkább szurkol a PMP, valamint az RMDSZ bejutásának. Ám ha a magyarországi Momentum romániai megfelelőjének tekinthető USR túlnyeri magát, akkor olyan jobboldali-liberális kormányzóerő jöhet létre, amelybe az RMDSZ nemhogy nem férne bele, hanem bizonyára nem is vállalná benne a részvételt. 

Mit gondol, elmennek vasárnap szavazni a magyarok a világjárvány második hullámának kellős közepén? – kérdeztük az RMDSZ szóvivőjét. 

Hegedűs Csilla: Vasárnap történelmet írhatunk: ha sokan leszünk, ha bátrak vagyunk, akkor győzni fogunk. Bízom abban, hogy a történelem alakítói és nem elszenvedői leszünk. Azonban ha a magyarok részvétele alacsony lesz, erős képviselet nélkül maradunk Románia parlamentjében, ez pedig beláthatatlan következményekkel jár itthon is, de az egész Kárpát-medencében.

Erre a nemzeti összefogásra buzdítok minden erdélyi magyar szavazópolgárt. Ehhez minél több képviselőt és szenátort kell küldeni Bukarestbe, hogy több pénz jusson a magyar településeknek, hogy észszerű és sürgős fejlesztések legyenek az egészségügyben és a közúti infrastruktúrában, hogy bátran használhassuk a magyar nyelvet, és ne packázzon senki a nemzeti szimbólumainkkal. A tét világos: ha most nem lesz erős képviseletünk a parlamentben, az elkövetkező években nem lesz újabb esély a visszatérésre. Ha most dühből vagy dacból nem szavazunk, azzal nem a kormányt büntetjük, hanem a saját közösségünket. Mi több, másoknak teszünk nagy szívességet: azoknak, akik biztosan elmennek szavazni, akik folyton ellenünk drukkolnak és dolgoznak. 

Maszk, távolságtartás, mozgóurna

De biztonságos-e a szavazás a járványveszély miatt? 

Hegedűs Csilla: Nem kérünk olyat, ami veszélybe sodorná a magyar embereket. A szavazás biztonságos, nincs nagyobb kockázata, mint egy üzletben vásárolni, buszozni vagy találkozni a barátokkal. Fontos, hogy viseljünk maszkot és tartsunk távolságot! Az időseket arra kérjük, igényeljenek mozgóurnát, így kizárt a fertőzés veszélye. Van egy külön kérésünk a fiatalokhoz is: lépjenek szüleik, nagyszüleik helyére, és menjenek szavazni minél nagyobb számban. Ma ők tehetnek a legtöbbet a választás sikeréért.

Az RMDSZ  évekig  kormányközelben volt, miniszteri tárcákat is kapott, jó eredményei voltak az oktatáspolitikában. A PNL esetleges  győzelme esetén szándékoznak-e kormányra lépni a nemzeti liberálisokkal? Milyen feltételeknek kell teljesülnie a kormányra lépésükhöz? 

Hegedűs Csilla: Nem mondanám, hogy kormányközelben voltunk. 2014 óta nem voltunk kormányon, de ellenzékben sem, hiszen a liberális párttal sem tudtunk együttműködni. Ugyanakkor azt is tisztáznunk kell, hogy érdekképviseletről, nem pedig érzelmi képviseletről beszélünk: ha érzelmileg kellene viszonyulnunk a román pártokhoz, soha nem tudnánk egy asztalhoz ülni egyikkel sem, mert mindegyik megbántotta az erdélyi magyarokat.

Az elmúlt négy évben oktatásban, egészségügyben, szociális intézményekben sikerült előrelépni az anyanyelvhasználatot illetően, de 6-7 százalékos parlamenti jelenléttel egymagunkban nem tudjuk ezeket a tervezeteket elfogadtatni, mindig szükségünk van valakire.

A 2011-es oktatási törvény komoly előrelépést jelentett a kisebbség oktatásban is. 

Az viszont, hogy Romániában úri passzió a törvények betartása, már más kérdés

– állítja Hegedűs Csilla, úgy vélve: ha a törvényt betartanák, már rég megoldódott volna például a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügye.

Úgy véli: egyértelmű politikai siker, hogy 2020 elején a szenátus elfogadta az RMDSZ által kidolgozott oktatási törvényt módosító javaslatcsomagot.

Magyar osztály már tíz diákkal 

Ez ugyanis az egész román oktatási rendszerre nézve, de a kisebbségi oktatás területén is egyaránt fontos, mélyreható és pozitív változásokat tesz lehetővé. A törvénymódosításnak köszönhetően egy sokkal gyermekközpontúbb, jobban finanszírozott oktatási rendszer jön létre, lehetővé teszi a képzéseket a pedagógusok számára, rendezi a melegebéd-programot a tanintézményekben, szabályozza a délutáni oktatás rendszerét, ugyanakkor megteremti annak a lehetőségét, hogy minden diák az anyanyelvén, magyarul felvételizhessen az egyetemre. A tervezet egyik legfontosabb rendelkezése, hogy csökkenti a minimális osztálylétszámot.

Hogyan és miként lehet pontot tenni az úzvölgyi ügyre?

Hegedűs Csilla: Az RMDSZ szerint vissza kell állítani az eredeti állapotot. A temető ügyének megoldása a bukaresti hatóságok kezében van. Katonatemetőként nagyon tiszta és világos törvények vonatkoznak rá, és azokat a törvényeket be kell tartani. Mi azt kérjük:

Ezt követően kell a második lépéssel foglalkozni: kijelölni egy területet, ha akarják, bővítsük ki a temetőt, nyissunk egy új parcellát a temető mellett, a már beazonosított parcellák mellett, és oda lehet tenni kereszteket vagy amit szeretnének azoknak a román katonáknak az emlékére, akik ott vesztették életüket. Így kéri a romániai törvény, a két kormány közötti megállapodás, és így kéri a katonai temetőkre vonatkozó nemzetközi szabályzat is. Meggyőződésünk, hogy lehet megoldásokat találni, ehhez azonban mindkét fél nyitottságára és kölcsönös tiszteletre van szükség.

Az ingatlan-visszaszolgáltatásban mi a helyzet?

Hegedűs Csilla: Jelenleg áll a restitúciós folyamat, sőt, nagyon veszélyes kezdeményezéseknek is tanúi vagyunk, például az ozsdolai közbirtokosságtól akarja a román állam visszaperelni a jogerősen visszaszolgáltatott erdőket, területeket. Még nagyon sok a munka ezen a téren is, hiszen legtöbbször sokéves pereskedésekkel járnak ezek az ügyek, ahogyan láthattuk, ugye, a Székely Mikó Kollégium, a gyulafehérvári Batthyaneum Könyvtár és a csillagvizsgáló ügyében is. Azonban biztos, hogy nem állunk meg addig, amíg minden épület vissza nem kerül jogos tulajdonosához.

Hogyan képviselik a külföldön élő erdélyi magyarokat? Hány szavazatra lehet számítani, és mit befolyásolhat a részvétel?

Hegedűs Csilla: Az erdélyi magyar közösség hihetetlenül erős és összetartó, bárhol is él a nagyvilágban. Úgy érzem, a járványhelyzet még közelebb hozott minket egymáshoz. Rengetegen kerestek meg március óta, hogy az itthoni helyzetről érdeklődjenek. Ekkor döntöttem el: szeretnék kapocs lenni az itthoni törvényhozás és a külföldön élő erdélyi magyarok között. Ezért több beszélgetést folytattam kanadai, amerikai, németországi, svédországi magyar szervezetekkel, mert szerettem volna tudni, mire van szükségük, hogyan segíthetünk egymásnak.

Ezek a döntések nemcsak a ma Erdélyben élőket érintik, hanem mindazokat, akik ma is kötődnek Erdélyhez:

Négy éve százezer szavazat érkezett külföldről, és ennek 2,5 százaléka volt az RMDSZ-re leadott voks. Bizakodó vagyok, tudom, minden szavazat számít, egy szavazat sem vész kárba, hanem bekerül az RMDSZ-re adott voksok közé.

Lát a pályán 

Erdélyben működik a Kárpát-medence legnagyobb magyar ifjúsági szervezete, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), az RMDSZ partnerszervezete. Én a fiatalok érdekeit szeretném képviselni a döntéshozásban, ismerem a problémáikat. A fociban is kapus vagyok, akinek van rálátása a pályára, és így vagyok az erdélyi magyar fiatalokkal is

– teszi mindehhez hozzá Olteán Csongor. A MIÉRT jelöltjétől megkérdeztük azt is: 

Egyenrangú partnernek tekinti-e az RMDSZ a MIÉRT-et? Jó szemmel nézik-e a nagy öregek az ifjú titánokat?

Olteán Csongor: Nem két párt közötti koalicióról van szó, másként vetődik fel a kérdés. Rendezvényeinkre sem úgy jönnek el a „nagyok”, hogy elmondják a megnyitó beszédet, hanem beülnek közénk. Nem „az észt osztják”, hanem egyenrangú félként beszéljük meg a minket érintő kérdéseket.

Persze bárhol a politikában van egy bizonyos fokú bizalmatlanság a fiatal jelöltekkel szemben. Egy idősebb kolléga sokéves szakmai vagy élettapasztalatát nehéz pótolni. 

– mondta Olteán Csongor, hozzátéve, megfogalmazták az Itthon maradás paktumát.

Ez arról szól, hogy mit kérünk, és cserébe mit adunk ennek az országnak. Azt kérjük, hogy Erdélyben legyen jó diáknak és fiatal felnőttnek lenni. Olyan törvényekre van szükség, hogy a fiataloknak ne csak a szívük, hanem az eszük is hazahúzzon. Ennek kell megteremtenünk a feltételeit. Ehhez kérem a fiatalok támogatását vasárnap. 

Milyen eszközökkel mozgósítanak? Mennyiben tér el a kampánya az RMDSZ központi kampányától?

Olteán Csongor: A kampányomat egy valóságshow-hoz hasonlítanám. Folyamatosan filmeztünk, megmutattuk hol vagyunk, kikkel találkozunk. Volt két sorozatunk, a Hazaviszlek és a Marad6tsz: olyan sikeres fiatalokat mutattunk be, akik külföldi kitérő után itthon indítottak vállalkozást. Volt közöttük hivatásos tűzoltó és sokgyerekes fiatal pedagógus. Folyamatosan kapom a visszajelzéseket.