Háborút hagyhat-e Bidenre Trump?

Irán egyik vezető atomtudósát, Mohszen Farizadét múlt hét pénteken gyilkolták meg az autójában. Egy magas rangú amerikai kormánytisztviselő közölte: a Moszad izraeli hírszerző szolgálat listáján régóta szereplő atomtudós likvidálása mögött Izrael állt. Megfigyelők szerint Washington is tudhatott a műveletről, a múlt héten Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő a Moszad vezetőjének kíséretében Szaúd-Arábiában tárgyalt az olajmonarchia koronahercegével és Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel. 

A merénylet válaszlépésre kényszeríti az iráni vezetőket, de oly módon, hogy ne eszkalálódjon a helyzet. Farizade likvidálása világos üzenet:

Irán-ellenes pályán

Az atomtudós meggyilkolását követően a teheráni törvényhozás jóváhagyta az urándúsítás mértékének emelését, amennyiben két hónapon belül nem lazítanak a perzsa állam gazdaságát sújtó nyugati szankciókon.

A határidő nem véletlen: Biden hivatalba lépésére időzítették, hogy már első teendői között lazíthasson az amerikai szankciókon.

A Trump-kormányzat viszont úgy alakítja iráni politikáját, hogy vállalhatatlan legyen Biden számára a 2015-ös nemzetközi nukleáris megállapodás újratárgyalása. Az egyezményt Donald Trump jelenlegi amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan felmondta.

Ha Irán érvényt is szerez a minap elfogadott jogszabálynak, amely engedélyezné az urándúsítás mértékének emelését, és kitiltaná a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőreit a nukleáris létesítményeiből, akkor sem biztos, hogy a Biden-adminisztráció megengedheti magának a békülékeny gesztusokat.

Mike Pompeo külügyminiszter például azon van, hogy szigorítsanak az Irán elleni gazdasági büntetőintézkedéseken, mielőtt lejár Trump hivatali ideje. A Fehér Ház eközben mindenképpen át akarja erőltetni az Izraellel idén békét kötő Egyesült Arab Emírségeknek szánt 23 milliárd dolláros fegyverüzletet. Ez jelentősen növelné az Egyesült Államok közel-keleti csapásmérő képességét, különösen annak tekintetében, hogy az emírségek a Perzsa-öböl iráni partja ellentétes oldalán fekszik. Ha izraeli gépek is használhatnák az emírségek repülőtereit, Irán fenyegetettsége még inkább növekedne.

Egységes front és stabilitás

Trump veje, Jared Kushner elnöki tanácsadó Szaúd-Arábiába és Katarba utazott, hogy megpróbálja elsimítani a két ország közötti nézeteltéréseket. Ha sikerrel jár, a távozó amerikai elnök elmondhatja magáról: stabil közel-keleti helyzetet hagy maga után, egységes frontot alakított ki Teherán ellen Izraellel, az Egyesült Arab Emírségekkel és Szaúd-Arábiával.

Miért is lenne erre szükség? 

• A szövetség erősödni látszó csapásmérő képességgel bír az iráni atomlétesítmények ellen.
• A gazdasági szankciók padlóra küldték Irán gazdaságát.
• Likvidálták az egyik vezető iráni atomtudóst. 
• Több közel-keleti ország is összefogott Teherán ellen Washington égisze alatt.

A Trump-kormány nem akar háborút kirobbantani Iránnal csak azért, hogy ártson Bidennek. Ehelyett bebetonozná közel-keleti külpolitikáját, Trump külpolitikai örökségét, azaz Irán térdre kényszerítését és elszigetelését. 

Ez az irányvonal bizonyos szempontból jobb alkupozícióba helyezné Bident a sarokba szorított Teheránnal szemben, de közben meg is kötné a kezét. Ha tárgyalásokba kezd, kihátrálhatnak mögüle a szövetségesei, ha pedig még jobban megszorongatják Iránt, olyan lépésre kényszeríthetik Teheránt, ami háborúhoz vezethet. 

(Borítókép: Tüntetők Donald Trump és Joe Biden képét égetik el Mohszen Farizade halála miatt 2020. november 28-án. Fotó: Majid Asgaripour / WANA / Reuters)