Románia választ
További Külföld cikkek
- Az ügyészek 20 év börtönbüntetést követelnek a feleségét elkábító és megerőszakoltató férfira
- Újabb kínai–magyar együttműködés: összekapcsolják a keleti és a nyugati digitális fizetési rendszereket
- Oroszország és Kína drámai mértékben növeli nukleáris erejét, Trumpnak azonnal lépnie kell
- Előkerült egy videó arról, ahogy becsapódik a teherszállító repülőgép egy litván lakóházba
- Donald Trump máris megpecsételte az importáruk sorsát
December 6-án, azaz ma parlamenti választásokat tartanak Romániában. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Klaus Iohannis államfő által is támogatott és Ludovic Orban kormányfő vezette nemzeti liberálisok (PNL) 28 százalékkal állnak az élen. Noha tavasz óta a liberálisok támogatottságuk majdnem 20 százalékát elveszítették, ezzel együtt vezetnek a szociáldemokraták (PSD) előtt, akik a polgárok 23 százalékának bizalmát élvezik. Az utcai és kormányellenes tüntetésekből kinőtt, nagy reményekkel várt kormányellenes erő, a Mentsük meg Romániát (USR) 20 százalékon billeg.
A legjelentősebb román közvélemény-kutató, az IRSOP szerint a magyar indulók nem érik el az ötszázalékos parlamenti küszöböt sem. A román választási paletta különös képződményét, a volt államelnök, Traian Băsescu centrista-nacionalista Népi Megmozdulás (PMP) pártját se mérték a parlamenti küszöb közelében se, viszont ha bejutnak, úgy, mint az RMDSZ, kormánykoalíciós alkupártok lehetnek. Ludovic Orban kormányfőnek főhet a feje, mert a háta közepére sem kívánja az USR-t, és inkább szurkol a PMP és az RMDSZ bejutásának. Azonban ha a „romániai Momentum”, az USR túlnyeri magát, akkor egy jobboldali és egy liberális kormányzóerő jöhet létre, amibe nemhogy nem fér bele az RMDSZ, hanem bizonyára a Szövetség sem menne bele.
Külföldi, avagy a magyarországi szavazóhelyek, a protokoll és a járványügyi óvintézkedések
Magyarországon reggel 7 és 21 óra között lehet szavazni. A hét szavazóhelyiség közül kettő a budapesti román nagykövetségen, kettő a budapesti román kulturális intézetben, egy-egy pedig Gyulán és Szegeden a román főkonzulátuson található, valamint most először a Nagyváradhoz legközelebb fekvő magyar városban, Biharkeresztesen is létesítettek egy szavazóhelyiséget.
A külföldi szavazóhelyiségekben a külföldi állandó vagy ideiglenes lakcímmel rendelkező román állampolgárok szavazhatnak, akik rendelkeznek valamilyen román okmánnyal. A március óta lejárt okmányokat is elfogadják. Ezek érvényességét ugyanis meghosszabbította a román kormány tekintettel arra, hogy a járványügyi korlátozások miatt akadályokba ütközött az okmánycsere.
A Román Állandó Választási Hatóság rendelkezése szerint csak maszkban, lehetőleg saját tollal lehet szavazni. Amint írják, a szavazóhelyiségek fertőtlenítve lesznek, és ha valaki nem tudja teljesíteni az előírásokat, a helyszínen kap maszkot és tollat is, illetve belépéskor is, kilépéskor is kötelezően kezet kell fertőtleníteni.
A választás menete Romániában
Az Állandó Választási Hatóság országszerte legalább húszezer szavazókörzetet alakított ki, és 19 millió választásra jogosult személyt várnak az urnákhoz.
Érdekesség, hogy eddig a legalacsonyabb részvételt 2008-ban mérték, a választók csak 39,20%-a ment el szavazni – ez alig több mint hétmillió választót jelentett. Négy évvel ezelőtt sem volt sokkal fényesebb a részvétel, akkor, 2016-ban 39,79%, 7,3 millió szavazó vette a fáradságot, hogy éljen szavazati jogával.
A román állampolgárok pártlistákra adhatják le a voksukat, helyi idő szerint reggel 7 órától 21 óráig. Romániában is kijárási tilalom van, így Klaus Iohannis államelnök a parlamenti választások napjára ideiglenesen felfüggesztette a koronavírus-járvány miatt elrendelt országos kijárási korlátozásokat, és igazoló nyilatkozat nélkül is elhagyhatják lakhelyüket a vesztegzár alá vont települések lakói.
A kétházas – szenátusból és alsóházból – összetevődő román parlament 465 helyére, melyből 136 szenátori és 329 képviselőhely van kiosztva, legalább 7 párt verseng. Ezeken a szövetségeken belül is több kis párt képviselőjelöltje méretteti meg magát. A legfontosabb és legnagyobb, illetve a bejutásra legesélyesebb pártok a Nemzeti Liberális Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Mentsétek meg Romániát Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (kebelében az Erdélyi Magyar Szövetség indulói is), Traian Băsescu volt államelnök centrista-nacionalista Népi Megmozdulása, Viktor Ponta volt kormányfő Pro Románia Pártja, a Ökológiai Tömörülés (a zöldekkel közösen, egy-két mandátumra ácsingózva).
Milyen iratokra lesz szükség a szavazáshoz?
Romániai lakhellyel vagy tartózkodási hellyel kell rendelkezni! A személyazonosító okmányok lehetnek:
- személyi igazolvány (vagyis buletin),
- elektronikus személyi igazolvány,
- ideiglenes személyi igazolvány,
- diplomata-útlevél, elektronikus diplomata-útlevél, szolgálati útlevél, elektronikus szolgálati útlevél, katonai szolgálati könyv (a katonai iskolák diákjai esetében).
A járványügyi intézkedések még szigorúbbak, mint a diaszpórában. A szavazókörzetekben biztosítani kell maszkokat – legalább öt darabot delegáltanként, illetve a választóknak is szükségszerűen minimum egy darabot –, védőkesztyűt, fertőtlenítőszereket, gumikesztyűket, tollakat, és minden nagyobb szavazókörzethez készenléti orvosi szolgálatot kell rendelni. Ez az óvintézkedés kimagaslóan megdobja az amúgy is költséges választást. A román médiafax hírügynökség számításai alapján a nemrég lezajlott európai parlamenti választásokra nagyjából félmilliárd lejt (100 millió euró) költöttek, a mostani választásokra kb. a duplájára növekedhetnek a költségek, 200 milliós kiadással számolnak.
(Borítókép: Szavazó Bukarestben 2020. december 6-án. Fotó: Daniel Mihailescu / AFP)