Megszületett a Brexit-megállapodás

K EPA20200131303
2020.12.24. 16:06 Módosítva: 2020.12.24. 16:07
A szerződés jogilag szilárd, végleges szövegét még le kell fordítani az EU összes hivatalos nyelvére, és át kell esnie az EU bonyolult ratifikációs folyamatán, ami ilyen típusú szerződések esetében általában több mint száz napot vesz igénybe. Egyelőre kérdéses, sikerül-e legalább ideiglenesen hatályba léptetni a megállapodást az új év beköszöntével.

Sikerült megállapodnunk – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtök délután négy órakor kezdődött sajtótájékoztatóján. A politikus szerint az Európai Uniónak és a 2016-os népszavazás nyomán a szervezetet elhagyó Egyesült Királyságnak „tisztességes és kiegyensúlyozott” megállapodást sikerült kötnie. Elfogadásával véget ér a kiválási folyamat.

Boris Johnson brit miniszterelnök a Twitteren tett bejelentés ugyanerről.

Később a sajtótájékoztatóján azt mondta, a megállapodás évi 668 milliárd fontot jelent, munkahelyeket sikerül megőrizni vele az Egyesült Királyságban, a szigetország 1973 után újra teljes ellenőrzése alá vonhatja a vizeit, a brit cégek pedig mindenféle kvóta és vám nélkül szállíthatnak árut az EU tagországaiba.   Amikor arról kérdezték, melyik fél melyik területen engedett a legtöbbet az eredeti álláspontjából, Boris Johnson úgy válaszolt, a brit küldöttség teljes ellenőrzést akart a halászat ügyében, az EU pedig hosszabb átmeneti időszakra törekedett volna. Végül ésszerű kompromisszumra jutottunk – fogalmazott.

A brit miniszterelnöki hivatal, a Downing Street 10. által kiadott felvételek tanúsága szerint Boris Johnson és Ursula von der Leyen Zoom-konferencián mondta ki az utolsó szót a megállapodásról. 

A brit EU-tagság januári megszűnésével kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak a jövő héten, december 31-én jár le. Utána az Egyesült Királyság nem biztosítja uniós tagországbeli állampolgároknak az egyik alapvető EU-s szabadságjogot, az emberek szabad mozgását, és pontozásos elbírálási rendszerre épülő bevándorlási szabályozást léptet életbe. A megállapodást nem mellesleg abban a káoszban sikerült megkötni, amelyet a koronavírusnak az Egyesült Királyságban terjedő új variánsa és a miatta hozott utazási korlátozások hoztak a két fél viszonyában.

Az Európai Unió főtárgyalója, Michel Barnier megkönnyebbülésének adott hangot a megállapodás létrejötte miatt, Emmanuel Macron francia elnök – aki az EU-s vezetők közül a legélesebben bírálta az Egyesült Királyság kiválását – ünnepélyes hangú tweetben írt arról, hogy megtérült az az egység és az a szilárd kitartás, amelyet az Európai Unió mutatott.

Aki nem örült annyira a hosszú vajúdás után született megállapodásnak, az Niicola Sturgeon skót elsős miniszter volt, aki arról tweetelt, hogy a Brexit Skócia akarata ellenére történt, és nincs az a megállapodás, amely kiváltaná mindazt, amit az Egyesült Királyság távozása elvesz az országrésztől.

Fanyalgott a walesi első miniszter, Mark Drakeford is, azt állítva, ez nem az a megállapodás, amelyet ő kötött volna, de bármilyen megállapodás jobb, mint a megállapodás hiánya. Arlene Foster északír első miniszter arról tweetelt, a józan megállapodás mindig is a legkedvezőbb eredmény volt Észak-Írország számára.

Visszafogottan írt Guy Verhofstadt, az Európai Parlament Brexit-ügyi főtárgyalója is, aki történelmiként aposztrofálta ugyan a megállapodást, de hozzáfűzte, „nem annyira ambiciózus”, mint amennyire az Európai Unió szerette volna.

Elsőként – jegyzi meg a Sky News – a leginkább az EU-tagországok élelmiszer-exportőrei örülhetnek a megállapodásnak, nekik ugyanis ezentúl sem kell vámot fizetniük, amikor árut küldenek a La Manche csatorna túlsó oldalára. Veszítettek viszont 

  • a brit áruszállítók, akik ezután három helyett mindössze egy Európai Unión belüli plusz útra kapnak engedélyt azután, hogy célba juttatták a szállítmányt
  • a brit orvosok, fogászok,  gyógyszerészek, mérnökök és építészek is, akiknek a képesítéseit ezután nem fogadják el automatikusan az EU tagországaiban.

Az Egyesült Királyságnak ezután ki kell szállnia a rendőrségi és az bírósági együttműködésből is, és nem kap hozzáférést többe érzékeny EU-s adatbázisokhoz sem.

Nem lesz egyszerű 

A várhatóan mintegy 2000 oldalas dokumentumot, amely kiterjed a jövőbeni kétoldalú kapcsolatok számos területére (energetika, kereskedelem, halászat), az Egyesült Királyságnak és az Európai Uniónak is jóvá kell hagynia. Előbbinek könnyű dolga lesz, ugyanis a brit törvényhozás jogkörébe tartozik, az EU-ban viszont egy bonyolult folyamat szükséges hozzá. Így nézne ki ez lépésről lépésre „békeidőben". 

Ennek is, annak is jóvá kell hagynia

  • A megállapodást az unió nevében tárgyaló Európai Bizottság a tagállamok szakpolitikai területekért felelős minisztereiből álló Európai Unió Tanácsa elé terjeszti. Az egyezményt egyhangúlag jóvá kell hagyni. 
  • Ezután kerül a megállapodás az Európai Parlament képviselői elé, ahol egyszerű többséggel kell áldásukat adni az egyezményre. Vélhetően rendkívüli ülést kell összehívni még az év vége előtt.
  • Fontos megjegyezni, hogy mind a tanácsnak, mind a parlamentnek időt kell hagyni arra, hogy áttekintsék a dokumentumot, ratifikálni pedig nem lehet, amíg az EU összes hivatalos nyelvére le nem fordítják. 
  • Egyelőre nem világos, hogy az uniós tagállamok törvényhozásainak meg kell-e, vagy egyáltalán lesz-e idejük szavazni a megállapodásról. Mindazonáltal, ha szükséges a nemzeti parlamentek jóváhagyása, a megállapodás ideiglenesen is hatályba léphet újévtől, amennyiben az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács és az Európai Parlament jóvá hagyta. 
  • Mindeddig egyetlen uniós kereskedelmi megállapodást sem dobtak vissza a tagállamok törvényhozásai, de ez a ratifikációs lépés már okozott problémákat. Az EU és Kanada között négy évvel ezelőtt kötött szabadkereskedelmi egyezmény jelenleg is ideiglenes állapotban van. 

 Az sem világos egyelőre, mi történik, ha valamelyik tagállam elutasítja a megállapodást.

A briteknek könnyebb dolguk van

A ratifikációnak a brit oldalon egyszerűbbnek kell lennie, azért is, mert Boris Johnson a parlamenti többség támogatását élvezi. 

  • A brit törvények szerint a londoni kormány 21 nappal a parlament elé terjesztését követően ratifikálhatja a szerződést. A folyamat szükség esetén felgyorsítható. Ha a képviselők ellene szavaznak, újabb 21 napos időszak kezdődik. Azonban a már elfogadott Brexit-törvények értelmében a kormány nem köteles szavazást tartani. Boris Johnson ma azt mondta, reméli, hogy a parlamenti képviselők már december 30-án szavazhatnak a megállapodásról.
  • További jogszabályokra lehet szükség azonban az EU–Egyesült Királyság-szerződés végrehajtásához. Az Egyesült Királyság parlamenti vezetői állítólag jogszabályt dolgoztak ki annak érdekében, hogy azt január 1-ig időben elfogadják.

Annak fényében, hogy már csak egy hét van hátra újévig, az Egyesült Királyság és Európai Unió megegyezhet abban, hogy ideiglenesen életbe léptetik a megállapodást, amíg zajlik a ratifikációs folyamat a két oldalon.