Ajándék vasaló és csinos riporterek: így választ Kazahsztán
További Külföld cikkek
- A rendőrségtől kért segítséget egy kisfiú, miután kifogott rajta a házifeladat matekból
- Marcel Ciolacu nyerhetett, Elena Lasconi lehet a második a román elnökválasztás első fordulójában
- Egy gyilkossági kísérlet miatt több száz rendőr volt készültségben Londonban
- Ukrán katonák fegyverrel is tiltakoznának a békeszerződés ellen
- Több mint húsz órán át próbálták menteni a kajakozót, végül amputálták a lábát
Napsütéses, enyhe idővel vészelte át Kazahsztán a vasárnap tartott parlamenti választásokat. Itt januárban a mínusz 15 fokos hétvége melegnek számít, külön szerencsés, hogy a voksolás két lehűlés közé ékelődött be. Ezért nem egy külföldi tudósító adrenalintól csillogó szemekkel mesélt a mínusz 35 fokos hidegről, ami állítólag „olyan kemény, hogy nem mersz kijönni a reptérről”. A hamarosan visszatérő vad, kazah tél azonban a helyieket nem hatja meg.
A világ második leghidegebb fővárosában, Nur-Szultanban megszokták a kemény fagyokat, ahogyan az ország demokratikus átmenetéért is a külföldi sajtó izgul jobban.
Kazahsztán elnöki köztársaság, vezetője a 2019-től hivatalban lévő Kaszim-Zsomart Tokajev. Ismerősebben csenghet elődjének, Nurszultan Abisuli Nazarbajevnek a neve, aki a Szovjetunió összeomlását követően közel harminc éven át állt az ország élén. A kazah alkotmány szerint az elnök jelöli ki a kormányfőt, illetve van parlamentjük is. A törvényhozói jogköröket a 107 fős alsóház, a Madzslísz, illetve a 47 tagú szenátus gyakorolja – a vasárnapi választás az alsóház összetételéről szólt.
Kazahsztán a világ egyik legalacsonyabb népsűrűségű országa, egy négyzetkilométerre csak hét lakos jut. Így aztán a szavazóhelyen is nyugalom van. Igaz, a főváros számtalan hatalmas középületének egyikében vagyunk, a diákoknak egyfajta közösségi térként szolgáló „Iskolások palotájában” könnyű elveszni. Ráadásul a járvány miatt különösen odafigyelnek a biztonságra. Egyenként alapos ellenőrzés után engedik csak be az embereket.
Az ingerekre kiéhezett sajtó vércseként veti rá magát a gyanútlanul betérő választópolgárokra. Minden, urnába dobott szavazólap kisebb szenzáció, követjük a fülkéket lepermetező biztonsági őrt, szegény takarítónő zavarában egyre gyorsabban törölget. Vesztére egy kislány bevállalja a fotót, leadja édesanyja szavazólapját.
Egészen szürreálissá válik a helyzetet, mikor – hasonlóan más, korán érkező választókhoz – a család egy vasalót kap ajándékba.
A sajtó ettől teljesen elszabadul: hosszú percek múlva is riporterek gyűrűjében látom a vasalót szorongató kislányt, akit végül ölben visznek szülei a szavazóhelyről. Aztán megjön az elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev. A szalaggal sarokba szorított fotósok lökdösve követik a voksolást, a sajtótájékoztatón csinos riporternők oroszul kérdeznek be az államfőnek.
A téma persze az ellenzék helyzete. Kritikusok szerint egyes civil szervezetek nem alapíthattak pártot, így a választáson sem indulhattak el.
Vasárnap az ország pár pontján nem bejelentett felvonulást szerveztek, válaszul pár embert letartóztattak a hatóságok. A tavaly Belaruszban kitört tüntetések miatt a sajtó felkapta az ügyet, Tokaljev azonban a kérdésekre válaszolva elmondta: a világon minden országban vannak, akik elégedetlenek, Kazahsztánban azonban a rendőrség szigorúan a törvényeknek megfelelően jár majd el.
Nur-Szultanban mindenesetre a konfliktusnak nyoma sincsen. Részben azért, mert az olajban bővelkedő Kazahsztán gazdasága sikeres, és ez a fővároson is meglátszik. A világjárványt a munkahelyek több mint 60 százalékát biztosító szolgáltatási szektor megsínylette, az ipar viszont továbbra is jól teljesít. A Világbank 2020-as rangsorában a kazah gazdaság 190 országból a huszonötödik helyen végzett.
„A gazdasági modernizációt követően Kazahsztán politikai enyhítést kezdett el”
– erről már Urs Unkauffal, a választások egy német megfigyelőjével beszélgetünk, a voksolást ugyanis helyi és nemzetközi személyek követték a helyszínen. Unkauf egyébként szinte hobbiként űzi a választások felügyeletét, olyan országokban fordult meg a szerepben, mint Madagaszkár, a Kongói Demokratikus Köztársaság vagy éppen Azerbajdzsán. Szerinte Nur-Szultan egyensúlyra törekszik a gazdasági fejlődés, a lakosság jóléte és a politikai szabadság között, s az utóbbiban is fejlődik. Kérdésemre megerősíti, hogy szabálytalanságot egyetlen szavazóhelyen sem tapasztalt.
Lelkes német interjúalanyom után egy másik megfigyelővel is beszélgetünk. A fiatal kazah lányt egy ellenzéki szervezet delegálta, térdig érő, lakkfekete bakancsban, ingben és koptatott farmernadrágban jegyzetelget. Csalásról nem számol be, viszont kicsit szégyellem magam, mikor elmondja: a túlpörgött sajtó már kezdi kicsit idegesíteni.
(Borítókép: Buzna Viktor / Index)