Sok tekintetben változást hozhat Merkel utódja
További Külföld cikkek
- Kegyetlenül meggyilkolta saját gyermekeit egy nő, életfogytiglanra ítélték
- Soha nem látott veszélyekről beszélt Trump tanácsadója: Putyin nem akar tárgyalni, egész Ukrajnát akarja
- Kihalás felé menetel az orosz társadalom, a megoldás sokakat meglep majd
- Ezeknek az iparágaknak verne oda az illegális bevándorlók tömeges deportálása az USA-ból
- Lófejjel és egy vemhes tehén tetemével próbál megfélemlíteni egy vállalkozót az olasz maffia
Magyarország számára pozitív változást jelenthet az, hogy Armin Laschet lett a CDU új elnöke, illetve ezáltal a kancellári tisztség fő várományosa – írja elemzésében a XXI. Század Intézet.
A német kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) új elnökét múlt hét szombaton választották meg.
Ezzel Laschet a gyakorlatban nemcsak a CDU elnöki székében váltotta Angela Merkelt, hanem egyben a német kancellári tisztség legjelentősebb várományosa is lett.
A politikus hosszú és változatos tisztségekkel fémjelzett politikai karriert tudhat maga mögött: 1994 óta volt már német parlament és Európai Parlament képviselője, valamint Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke is.
A XXI. Század Intézet szerint Armin Laschet – ha kancellárrá választják – akkor,
VÁRHATÓAN ANGELA MERKEL POLITIKÁJÁT FOGJA FOLYTATNI,
de bizonyos kérdésekben eltérő politikát fog folytatni elődjével szemben.
Ezek közé tartozik:
- A klímapolitika, mivel korábban a politikus több alkalommal is kifejtette: fontosnak tartja a klímaváltozás ellen küzdelmet, de nem támogatja azokat a lépéseket, amelyek megfojtják a gazdaságot.
- A bevándorláspolitikában is változást hozhat az új politikus. Bár kritikusai a bevándorló közösségekkel való jó kapcsolata miatt Török-Armin”-ként is emlegetik őt, ennek ellenőre többször is hangsúlyozta azt, hogy a bevándorlóknak is el kell fogadniuk Németország alaptörvényét és társadalom hasznos tagjává kell válniuk.
- Laschet a nemzetközi terrorizmus és szervezett bűnözés elleni küzdelem fontosságát is hangsúlyozta korábban, vagyis erre a politikai területre is nagy hangsúlyt helyez majd vélhetően.
- A külpolitikát tekintve Laschet azok közé a politikusok közé tartozik, akik ellenzik „a Németországban elburjánzó Putyin-ellenes populizmust”. A politikus a pragmatikus külpolitika hívének mutatkozott, ezért elképzelhető, hogy szorosabb gazdasági együttműködést fog majd szorgalmazni Oroszországgal.
- Emellett Németország uniós politikájában is változást jelenthet a megválasztása, mivel Laschet korábban többször is szóvá tette, hogy véleménye szerint Németország nem folytat kellően ambiciózus politikát az Európai Unióban, miközben Emmanuel Macron francia elnök például folyamatosan újabb és újabb kezdeményezéseket tesz le az asztalra. Emellett arról is nyilatkozott korábban, hogy támogatja az EU föderalizációját és Macron „kétsebességes Európa"-tervét.
A kutatóintézet szerint Laschet Magyarországgal szemben is kedvezőbb hangnemet fog megütni, mint elődje.
Igaz lehet ez egyrészt a bevándorláspolitika terén, mivel az elmúlt években többször is úgy nyilatkozott, hogy nem lenne szabad többségi döntés meghozatalával kötelezni az Európai Unió tagállamait a bevándorlók befogadására.
Emellett fontosnak tartják azt is, hogy a politikus egyelőre tartózkodott attól, hogy bírálja a magyar kormányt, sőt, kifejezetten pozitív nyilatkozatokat tett Magyarországról. Fontos szempont lehet továbbá az is, hogy az által vezetett Észak-Rajna-Vesztfália tartományból már eddig is sok befektető érkezett Magyarországra, és elképzelhető, hogy a jövőben még nagyobb gazdasági együttműködés alakul majd ki a felek közt.
Az intézet ugyanakkor kiemelte: mindez csak akkor valósulhat meg a gyakorlatban, ha – a számításoknak megfelelően – Laschet lesz a CDU és CSU koalíciójának kancellárjelöltje az idén szeptemberben eseményes választáson. A fő kihívója ezért a tisztségért Markus Söder, a CSU vezetője lehet.
Ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy az utóbbi húsz évben mindig a CDU adta a koalíció kancellárjelöltjét.
A hivatalos jelöltállításra márciusban kerülhet sor, amikor a két párt közösen dönt majd a kancellárjelölt személyéről.