Menni visszavágni Amerika – így kezelte Kazahsztán a Borat-sztorit
További Külföld cikkek
- Kiderült, miért omlott le a tragédiát okozó előtető az újvidéki állomáson
- A libanoni tűzszünet semmit nem old meg, csak elodázza a közel-keleti válságot
- FBI: bombatámadással fenyegették meg Donald Trump kabinetjelöltjeit
- Véget ért Marine Le Pen tárgyalása, de csak márciusban derül ki, indulhat-e a következő elnökválasztáson
- Fény derülhetett Amerika hírhedt gépeltérítőjének kilétére
Nur-Szultan utcáit járva aligha gondolkodunk el azon, hogy a kazah nép milyen gyenge, esendő volna. Kazahsztán fővárosában a fogcsikorgató hideg ellenére is zajlik az élet. Mínusz 30 fok alatt is legfeljebb az általános iskolásokat, az építőmunkásokat küldik haza, az autósok a legnagyobb hóviharban, a lezárások ellenére is nekivágnak a végtelen pusztáknak. Igaz, itt az 1920-as években még az emberek többsége jurtákban lakott, sőt a hatalmas ázsiai országban a mai napig sokak nomád életmódot folytatnak. Masszív húsételek kerülnek az asztalra, ennek megfelelően a grillpartikat illetően is más kategóriákban gondolkodnak.
olyan történetet is hallani, miszerint a társaság egy báránnyal ment kirándulni a hegyekbe. az állat húsa így tényleg frissen került fel a nyársra.
A kazah élsport sem egy esendő népről árulkodik. Hokiban, ökölvívásban, birkózásban és súlyemelésben is világelsők, miközben a rögbi az egyik legkedveltebb szabadidős tevékenység a férfiak körében.
Egy hollywoodi trashfilm mégis kisebb törést okozott az öntudatos ázsiai nép történetében. A 2006-ban megjelent Borat: Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika az egész világon, így Magyarországon is hatalmas sikert aratott. Bár a brit komikus, Sacha Baron Cohen filmjében egy sor népet és kultúrát, társadalmi csoportot, politikust és más közéleti személyiséget szénné égetett, a fő karakter, Borat mégiscsak kazah volt. A produkció következtében így az addig kevéssé ismert posztszovjet állam hirtelen a világ érdeklődésének középpontjába került.
Az önirónia nem áll távol a kazahoktól, sőt kifejezetten fontos része a kultúránknak. Ahogyan azonban más népek, úgy mi sem szeretjük, ha idegenek gyúnyolnak minket
– mondja Kairat Sadvaskassov, a Kazah Turisztikai Nemzeti Vállalat ügyvezető igazgatója. A Borat karakterével éppen ellentétes természetű, halk szavú, udvarias hivatalnokkal a film okozta kihívásokról beszélgetünk. A kormány először betiltotta a filmet, később azonban stratégiát váltottak. Bár végül sikerült hasznot húzniuk a kényelmetlen hírnévből, Sadvaskassov elmondja: idáig hosszú út vezetett.
Ahogyan sok más helyinek, a turizmus vezetőjének is volt személyes tapasztalata a Borat-filmmel kapcsolatban. Sadvaskassov a film megjelenésekor New Yorkban volt ösztöndíjas, nem sokkal a bemutató után érkezett vissza az amerikai városba.
Mikor a repülőtéren odaadtam a vámosnak az útlevelem, a fickó elröhögte magát. Kérdeztem, hogy mit talál olyan viccesnek, erre közölte: Nahát, Kazahsztán… azt hittem, ilyen ország csak a Boratban létezik
– emlékezik vissza. Egy másik fiatal hivatalnoknak, a külügyminisztérium országimázsért felelős részlegén dolgozó diplomatának is megvan a saját Borat-sztorija. Ő Olaszország fővárosában tanult a film megjelenésekor, és pechére a filmbeli Borat társának, Azamatnak a nevét viseli.
Nagyon ronda karakter volt. Annyi más kazah férfinév van, miért pont ezt adták neki?
– emlékezik vissza Azamat, aki persze a római egyetemen hallgathatta eleget társai témába vágó poénkodását.
Borat tehát feladta a leckét a kazahoknak, az ázsiai ország szerencséje viszont, hogy a Szovjetunió összeomlását követően megtanult jól gazdálkodni erőforrásaival. Kazahsztán olajban gazdag, ásványkincseire építkezve mára a közép-ázsiai térség pénzügyi központjává vált. Ezt a történetet meséli el a főváros, Nur-Szultan története is.
Az ország első elnökéről, a most 80 éves Nurszultan Nazarbajevről elnevezett település 1994-ben lett az ország fővárosa, 2019-ben kapta meg legújabb, ötödik nevét. A város 1830-as években történt megalapításakor aligha gondolta bárki, hogy itt egyszer az ország, sőt a régió üzleti, politikai központja épül fel. Ennek megfelelően óvárosnak nyoma sincs. Nur-Szultan hatalmas területen fekvő város, gigantikus épületeket, közöttük nem egy építészeti ritkaságot húztak itt fel az elmúlt pár évtized alatt. A főváros lakosain is meglátszik a viszonylagos jómód. A járványon nagyrészt túl van a város, lassan az éttermekben, bárokban is elindul az élet. A települést kettészelő Isim folyó befagy a téli hónapokban, itt minden este program van. A helyiek a rakpartról csúszkálnak a jégre gumiszánkóikkal, mások motoros szánnal kergetik egymást a befagyott folyón. A szilaj kazahok nem forralt bort, hanem fagylaltot árulnak a folyópart menti bódékban.
Nem véletlenül használunk olyan szlogeneket, mint a »barátságos Kazahsztán« vagy a Borat-filmben percenként elhangzó »Nagyon szép!«. Próbáljuk a filmben ismertté vált téves sztereotípiákat a hasznunkra fordítani
– mondja Sadvaskassov. A turisztikáért felelős állami vállalat vezetője visszaemlékezik: megbeszélések, találkozók sora követte a film megjelenését. Volt olyan ötlet is, hogy Boratnak emlékművet emelnek, végül a filmmel harmonizáló szlogeneket turisztikai reklámfilmekbe rejtették el. Ezeket a Youtube-on, videóstreaming-szolgáltatókon a Borattal kapcsolat tartalmakhoz helyezték el; a kisfilmek több millió emberhez jutottak el világszerte.
A Borattal folytatott PR-háborúnak azonban nincs vége. Tavaly ősszel jelent meg a film második része, ami sokak szerint a 2006-os verziónál is durvábbra sikerült. Sadvaskassov szerint erre az alkalomra felkészültek már. A streamingszolgáltatókon, mindenekelőtt a filmet bemutató Amazon Prime-on keresztül próbálják elérni a nézőket,
megkeresték Sacha Baron Cohen stábját is.
Bár a járvány miatt több projektet elhalasztottak, tavasszal Kazahsztán készül pár meglepetéssel. Sadvaskassov elmondta: ha Sacha Baron Cohen megszelídített Boratként nem is tér vissza, de a filmben a karakter lányát alakító bolgár színésznő, Maria Bakalova Kazahsztán új arcaként debütálhat.
Borítókép: SACHA BARON COHEN / Getty Images Hungary Fotós: Kristian Dowling