Kázmér
-1 °C
16 °C

Talán soha nem tudjuk meg, mennyiért vette az unió a vakcinákat

GettyImages-1230213060
2021.01.29. 15:35
Egyre több a konfliktus az Európai Bizottság és a koronavírus elleni vakcinákat gyártó gyógyszeripari vállalatok között. A szerződések részletei nem nyilvánosak, miközben az EU vezetői jogi lépéseket fontolgatnak. Szerkesztőségünk megkeresésére az OLAF sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta, hogy vizsgálódnak-e az ügyben.

Jó ideig biztosan nem tudjuk meg, hogy pontosan mennyit fizetett az Európai Bizottság a koronavírus elleni vakcinákért. Az unió még tavaly kötött, úgynevezett előzetes piaci kötelezettségvállalásokat hat európai gyógyszergyártó vállalattal. A BioNTech–Pfizer, AstraZeneca, Sanofi–GSK, Johnson and Johnson, a CureVac és a Moderna vállalatokkal kötött megállapodások keretein belül előzetesen 2,75 milliárd eurót (vagyis több mint 990 milliárd forintot) fizetett ki az EU vakcinákra, a szerződésekben a leszállítandó mennyiséget is kikötötték. Ahogyan azonban arról korábban az Index is írt, a vakcinák leszállítása akadozik, leginkább azért, mert más országok nagyobb árat fizetnek a gyógykészítményért.

Ezért fontos lenne tudni, hogy a vakcinák piaci értékéhez képest mennyit fizetett az Európai Unió, és pontosan milyen feltételekkel kötötték meg az üzletet. Az Európai Bizottságnak korábban azt a kérdést tettük fel, hogy mennyibe kerül a vakcinák darabára. Válaszában azonban a Bizottság kérdésünkre elmondta, 

a gyógykészítmény pontos ára üzleti titoknak minősül, ezért egyoldalúan nem hozhatják nyilvánosságra a szerződés részleteit.

Válaszában az európai testület hozzáteszi, hogy a vállalatok beleegyezése esetén a kért információ is hozzáférhetővé válik – erre azonban ahogyan eddig, úgy vélhetően a jövőben sem kerül majd sor. Nyilvánosságot látott ugyanakkor a CureVac német vakcinagyártóval kötött szerződés. Az igazán fontos részleteket viszont ebből a dokumentumból is törölték, a 67 oldalas szerződésből ráadásul nem csak a leszállítandó vakcinák árára vonatkozó adatok hiányoznak. Az sem ismert, hogy pontosan milyen esetben állhat el a szerződéstől a finanszírozott gyógyszeripari cég, pedig az elmúlt hetek eseményei tükrében uniós és vállalati jogászok sűrűn forgathatják ezeket a passzusokat. Egyre több ugyanis a konfliktus az Európai Bizottság és az előzetesen kiválasztott hat gyógyszergyár között, többször Ursula von der Leyen bizottsági elnök személyes közbenjárására volt szükség a nézeteltérések elsimításához. Korábban az EU-ban elsőként engedélyezett vakcinát gyártó Pfizer lebegtette be, hogy nem tudja időben leszállítani a tagállamok számára a kért vakcinákat, az elmúlt napokban pedig a brit–svéd érdekeltségű AstraZeneca gyártóval akadt komolyabb konfliktus. Mindkét esetben Ursula von der Leyen vette fel a kapcsolatot a gyártókkal, az AstraZeneca körül szerdán kipattant fiaskóval kapcsolatban pedig 

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kijelentette: Az EU jogi eszközöket fog bevetni a szerződések teljesítése végett.

Pascal Soriot, az AstraZeneca vezérigazgatója pedig a sajtóban hibáztatta az Európai Bizottságot. A La Repubblicának adott interjúban elmondta, három hónappal az Európai Unióval kötött szerződés előtt megállapodást írt alá az Egyesült Királysággal, ami több időt biztosított a hibák elhárítására. Az Európai Unió kései döntése ezért limitált időt adott a vakcinaszállítás rendezésére.

A CureVac vakcinagyártóval kötött megállapodásból viszont az kiderül, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF vizsgálhatja a szerződések teljesítésének körülményeit. Az elmúlt napok nyilvánosság előtt vívott vagdalkozása miatt ezért az Index megkérdezte a hivatalt, az OLAF 

sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta, hogy a gyógyszergyártók ellen vizsgálat indult volna.

Válaszlevelében az Európai Csalás Elleni Hivatal annyit írt: nincsenek abban a helyzetben, hogy az Index kérdésére válaszoljanak, egy ilyen kommunikáció ugyanis veszélyeztetne egy esetleges nyomozást vagy bírósági eljárást. Közleményükben hozzátették, a hivatalnak az érintettek személyiségi adataira és eljárási jogaikra is tekintettel kell lennie.  

(Borítókép:  Pavlo Gonchar / SOPA Images / Getty Images Hungary)