Kitálalt a szovjet kém: a KGB terelte Trumpot a Fehér Ház felé

Jurij Svec, aki a nyolcvanas évtizedben a KGB washingtoni rezidentúrájának az ügynöke volt – fedősztoriként a TASZSZ szovjet hírügynökség kiküldött tudósítója –, az American Kompromat című könyvben Donald Trumpot, az Egyesült Államok 45. elnökét a Cambridge-i Ötökhöz hasonlítja, legalábbis abból a szempontból, hogy Trump minimum akkora hasznot hajtott a Szovjetuniónak, majd később Oroszországnak az Egyesült Államok destabilizálásával, a legnagyobb világhatalom, az amerikai nemzet kettészakításával, mint a második világháború alatt és után, a hidegháború éveiben a világtörténelem leghíresebb kémcsoportja, a legendás Kim Philby vezette hálózat. 

Mielőtt túlságosan is mélyre merülnénk a konteók mocsarába, gyorsan szögezzük le:

Objektíve azonban sokkal több kárt okozott a hazájának, mint ha tudatos szovjet/orosz kém lett volna. 

Mármost Svec a legfőbb forrása a minap megjelent, Craig Unger újságíró által jegyzett könyvnek. A 71 éves Unger neves zsurnaliszta, korábban többek között a The New Yorker magazinnak is dolgozott, és 2018-ban ő írta a House of Trump, House of Putin című, leleplezőnek szánt könyvet, amely az orosz maffia, Vlagyimir Putyin orosz elnök és a Trump-féle üzleti birodalom összefonódását taglalja. A szóban forgó mű bemutatja Trump és a 2019 augusztusában börtönében máig tisztázatlan körülmények között elhunyt üzletember és szexuális bűnöző, Jeffrey Epstein kapcsolatát is. 

A The Guardian felhívta Svecet virginiai otthonában.

A KGB-nél bevett gyakorlat volt, hogy kiszemeltek reményteljes fiatalokat, sokszor még diákkorukban, akikről feltételezték, hogy komoly karriert futnak be. A továbbiakban vagy beszervezték őket, vagy – az illető tudtán kívül – egyengették a karrierjüket, mígnem olyan pozícióba kerültek, ahol komoly hasznára lehettek a Szovjetuniónak. Valami ilyesmi történt Donald Trumppal is, mondta Svec a brit lap munkatársának. 

Svec a KGB őrnagya volt, és 1985 áprilisa és 1990 vége között Washingtonban dolgozott. Hivatalosan – fedősztorija szerint – a szovjet állami hírügynökség, a TASZSZ kiküldött tudósítójaként, de valójában a KGB rezidentúráján. 1993-ban telepedett le véglegesen az Egyesült Államokban, miután dezertált, és amerikai állampolgárságért folyamodott. Manapság nagy cégeknek dolgozik biztonsági nyomozóként, és annak idején Alekszandr Litvinyenko üzleti partnere volt, amikor utóbbit 2006-ban Londonban a KGB eltette láb alól. 

Unger az American Kompromat című könyvben részletesen leírja, hogyan tűnt fel a 31 éves Trump már 1977-ben a szovjet kémszervezet radarernyőjén. (A kompromat szó oroszul kompromittáló információt jelent.) Az üzletember ekkor vette el első feleségét, Ivanka Zelnicková csehszlovák modellt. 

Három évvel később, 1980-ban az üzletember beindította ingatlanfejlesztői vállalkozásának első nagy projektjét, a Grand Hyatt New York Hotelt a Grand Central pályaudvar szomszédságában.

Kiszlin úgy ítélte meg, Trump felemelkedőben lévő, tehetséges fiatal üzletemberként beleillik ebbe a profilba. Csakhogy Svec állítását Kiszlin tagadja, azt mondja, nem volt semmi köze a KGB-hez.

Aztán 1987-ben Trump és hitvese ellátogattak a Szovjetunióba, közelebbről Moszkvába és az akkor még Leningrád néven futó Szentpétervárra. Életükben először. Svec a könyvben arról beszél, a KGB emberei körülzsongták Trumpékat, hízelegtek neki, és azzal tömték a fejét, hogy milyen tehetséges politikus válna belőle. 

A KGB emberei elbűvölték Trumpot. Közben persze alaposan feltérképezték a személyiségét, hogy megtudják, mivel lehet őt elkápráztatni. A következtetés ez volt: Trump intellektuálisan és pszichésen sérülékeny, és a hízelgés nála mindig célt ér, mondta a The Guardiannek az egykori őrnagy. És pontosan ezt használták ki. Eljátszották, mennyire lenyűgözi őket Trump személyisége, és arra a következtetésre jutottak, egy szép napon pontosan egy ilyen emberre lenne szükségük az Egyesült Államok elnökeként. Az ilyen emberek, mint amilyen Trump, meg tudják változtatni a világtörténelem menetét. Ennek érdekében folyamatosan fals információkkal etették, és a későbbi elnök ezeket készpénznek vette, mondta Svec.

És ahogy hazatértek Trumpék a Szovjetunióból, a teljesen beindult, mondhatni megmámorosodott üzletember 1987. szeptember elsején egész oldalas hirdetést vásárolt a New York Timesban, a Washington Postban és a Boston Globe-ban a következő szöveggel:

És Trump már akkor, csaknem 34 évvel ezelőtt elkezdte tanulmányozni annak a lehetőségét, hogy harcba induljon a Republikánus Párt elnökjelölti pozíciójáért. Olyannyira, hogy Portsmouthban tartott is egy nagygyűlést! Már 1987-ben...

A fent ismertetett egész oldalas hirdetésekben Trump azt fejtegette, hogy – szemben a Reagan-adminisztráció politikájával, amely végül a Szovjetunió megroppanásához, majd összeomlásához vezetett – felül kell vizsgálni Amerika szerepét a NATO-ban.

– kérdezte Trump, és a nép körében mindezt természetesen kedvező visszhang fogadta. 

Trump bizarr fellépése a Szovjetunióban is pozitív fogadtatásra talált. Néhány nappal később Svec, aki éppen akkor tért vissza Moszkvába Washingtonból, a KGB jaszenyevói központjában tartózkodott. És tanúja volt annak, hogy jelentés érkezett az amerikai fővárosból, amely lelkendezve számolt be az újsághirdetés megjelenéséről, amit egyik emberük munkájának tulajdonítottak. Hogy ez az ember – ne kerülgessük a forró kását: Donald Trump – vajon magától vetemedett ilyesmire, vagy a KGB-ügynökök nyomására, sohasem fog kiderülni. Az is lehet, hogy a Cég washingtoni rezidense saját érdemeként próbálta feltüntetni Trump heveskedését...

Trump 2016-os megválasztását természetesen óriási örömmel fogadták Moszkvában. Amikor Robert Muellert, az FBI igazgatói posztját 2001 és 2013 között betöltő jogászt 2017-ben kinevezték annak a bizottságnak az élére, amely a Trump-kampányra gyakorolt orosz befolyást és támogatást volt hivatott vizsgálni, ilyen kapcsolatot nem sikerült találni. Az viszont kiderült egy másik vizsgálatból, hogy Trump kampánycsapata és az Obama-adminisztrációból történő átmenetet lebonyolító team, valamint orosz ügynökök között 272 alkalommal történt valamilyen kapcsolatfelvétel, továbbá 38 bizonyított találkozóra is sor került.

Svec, aki maga is nyomozott az ügyben, állítja:

Unger, a szerző – akinek az American Kompromat a hetedik könyve – sarkos véleményt fogalmaz meg Trumpról:

 Borítókép: Donald Trump – Drew Angerer / Getty Image