Elemér
-1 °C
10 °C

Belgrád oltana, Koszovó gyanakszik

K EPA20201203215
2021.01.31. 19:34
Minden jel arra mutat, hogy Szerbia annyira ügyes vakcinabeszerzési diplomáciát indított, hogy mostanra a második legjobb beoltottsági aránnyal büszkélkedhet Európában. Koszovóban mégsem várják tárt karokkal a belgrádi oltóanyagokat.

A szerb államfő már múlt héten beharangozta a tömeges oltások megkezdését, a kormánypárti sajtó pedig január 28-án, csütörtökön diadalmasan közölte, hogy 400 ezer embert immár be is oltottak.

Nem meglepő talán, de döntően kínai és orosz vakcinák beszerzéséről és használatáról beszélünk déli szomszédunk esetében, bár van némi Pfizer készletük is.

Péntek reggel is érkezett 40 ezer orosz Szputnyik vakcina Belgrádba, a szerb kormány kemény moszkvai lobbizásának eredményeként olyan ígéretet kaptak, hogy vakcinaexportjukban Belgrád számít prioritásnak. Mivel Szerbia Oroszország legfontosabb szövetségese a térségben, ennek az ígéretnek van is némi hitele. Kínától is várnak még egymillió vakcinát februárban, illetve számos más céggel (Moderna, AstraZeneca, Johnson&Johnson) önállóan tárgyalnak a szerb vezetők.

Ennek az előnyös pozíciónak a tudatában Aleksandar Vučić szerb elnök úgy döntött, demonstrálni fogja Szerbia „jólelkűségét” a régióban és oltóanyagot ígért a határon túli szerbeknek, illetve a nyugat-balkáni országoknak is. Erre igény is van, Boszniából már jó ideje igyekeznek az ott élő szerbek Belgrádban vakcinához jutni, ha van szerb állampolgárságuk és némi személyes „protekciójuk”. Észak-Macedónia is szívesen fogadta a 8000 oltóanyagot, bár ez nyilvánvalóan csak szimbolikus segítség. A koszovói szerbek 100 ezer fős közössége is örömmel venné a gyors oltási lehetőséget, amit egyébként már decemberben belengetett nekik Vučić elnök, annál is inkább, mert ők a 2008-as függetlenség óta is változatlanul Belgrádot tekintik igazodási pontnak.

A koszovói egészségügyi miniszter, aki egy albán ajkú politikus, csütörtökön bejelentette, hogy februárban megérkeznek Koszovóba is a koronavírus elleni vakcinák, Avdullah Hoti miniszterelnök pedig hozzátette, hogy tavaszra az élet vissza fog állni a normális kerékvágásba. Ők viszont tényleg nehéz helyzetben vannak, mert február 14-én választásokat tartanak Koszovóban, ezért nincs más választásuk, mint a kincstári optimizmus. Az ígéret hitele ebben az esetben kérdéses, mivel Koszovó csak nyugati forrásból tud beszerezni oltóanyagot, márpedig az Európai Unió vezetése is még azzal küszködik, hogy a saját tagállamainak érdekét érvényesítse a gyógyszergyártó óriáscégeknél.

Választási kampány járvány idején

Belgrád a koszovói albánok számára is felajánlotta a segítséget az oltóanyag ügyében, de Pristinából nem érkezett lelkes válasz. Pedig Koszovóban is egyre nő az elégedetlenség a járványügyi korlátozásokkal szemben. A függetlenségét 2008-ban deklaráló balkáni országban már nyáron tombolni kezdett a második hullám, ott egy rövid őszi enyhülést követően egy harmadik hullám köszöntött be, ami a mai napig tart. A hivatalosan mintegy 1,7 milliós Koszovó egészségügyi statisztikája hatezer aktív esetet tart számon jelenleg, a napi új fertőzések száma 300 körül mozog. Eddig közel 1500 haláleset történt a koronavírussal összefüggésben, ami lakosságarányosan viszonylag alacsony szám, aminek magyarázata a lakosság alacsony átlag életkorában rejlik.

A koszovói albánok bizalmatlansága a belgrádi politika minden megnyilvánulásával szemben nem új keletű, és rendkívül mélyen gyökerezik. Most azonban van néhány kulcsfontosságú politikai szempont is, ami a pristinai kormányt megakadályozza abban, hogy partnerként viselkedjen a koronavírus elleni oltás ügyében. A legkézenfekvőbb ok abban rejlik, hogy jelenleg választási kampány van, és szerbpártisággal nem lehet az albán választók körében szavazatokat nyerni. A Belgrád-Pristina dialógus ugyan szeptemberben lendületet nyert, de aztán a folytatás elmaradt. 

Belgrád járványügyi aktivitása Koszovóban azért is érzékeny téma, mert a szerb lakta települések kórházait a gyakorlatban továbbra is Szerbia üzemelteti.

Az orvosok és ápolók Belgrádból kapják a fizetésüket, az igazgatókat onnan nevezik ki, a felszerelés a határon túlról érkezik. Ez nyilvánvalóan szálka a pristinai kormány szemében, amelynek viszont se politikai ereje nincs, hogy ezt felszámolja, se pénze nincs arra, hogy a finanszírozást átvegye.

Amikor viszont lábra kaptak azok a hírek, hogy a 10 nagyobb szerb lakta településen Szerbiából érkezett vakcinával oltanak, akkor a pristinai hatóságok léptek. Házkutatásokat tartottak és egyesek szerb orvosok letartóztatásáról is beszéltek, de ez utóbbi pletykának bizonyult. Az viszont valószínű, hogy a koszovói szerbek beoltására Szerbia szomszédos településein kerül majd sor, nem pedig a koszovói szerb kórházakban. Belgrád ugyan szereti megfricskázni a koszovói albán vezetőket, de a tettlegességig fajuló provokációktól már egy ideje tartózkodik, miután 2018 márciusában Észak-Mitrovicában a koszovói különleges rendőrség összeverte és előállította a szerb kormány egyik tagját, aki egy konkrét tiltás ellenére lépett be a fiatal állam területére.

A szerző a Külügyi És Külgazdasági Intézet vezető kutatója