A koronavírus árnyékában terjed a nőkkel szembeni erőszak
További Külföld cikkek
- Továbbra sincs nyugalom Georgiában, elutasították az elnök keresetét a választással kapcsolatban
- Alig értek véget a választások, Trump miatt már a kormányalakítással foglalkoznának Írországban
- NATO-főtitkár: A NATO-nak Ukrajna támogatására kell összpontosítani, nem a béketárgyalásokra
- Joe Biden kegyelme Donald Trumpot segítheti
- Puccskísérlet Dél-Koreában: betiltották a pártokat, de a parlament ellenáll
Sajátos problémával szembesültek az észak-olaszországi Trento lakosai. Hozzávetőlegesen száznyolcvan kecskének kellett a hideg elől menedéket adniuk, miután a jószágok tavaly év végén árván maradtak. Gazdájukat, a 42 éves Agitu Ideo Gudetát december 29-én, különös kegyetlenséggel ölték meg, a hír megrázta a nyugat-európai sajtót. Tíz év alatt ugyanis az Olaszországban letelepedett, etióp nő a multikulturalizmus, a bevándorlás igazi sikertörténetévé nőtte ki magát.
Gudeta 2010-ben költözött a tiroli hegyekbe, miután a földfoglalásokkal szembeni fellépésével kiváltotta a helyi kormány haragját. Rómában egyetemet végzett, majd saját vállalkozást épített. Tizenöt kecskével indult nyája gyorsan gyarapodott, farmján tejtermékeket, többek között díjnyertes sajtkülönlegességeket készített. 2020-ban saját üzletet nyitott La Capra Felice (Boldog Kecske) néven, ahol etióp kávéval kínálta áruit.
A fiatal üzletasszony sztoriját persze imádta a sajtó. Gudeta farmján afrikai bevándorlókat alkalmazott, ezzel is példát mutatva az idegen kultúrákból érkezettek integrációjában. Közben több cikk jelent meg arról, hogy szomszédai megkeserítik az életét, szélsőjobbos motorosok zaklatták az etióp nőt és állatait.
Gudeta sorsának szomorú fintora, hogy halálát végül nem európai rasszisták, hanem egy bevándorló okozta. A farmon dolgozó Adams Szulejmán a vádak szerint előbb megerőszakolta, majd egy kalapáccsal agyonverte Agitu Ideo Gudetát.
Pár cikk erejéig az eset rávilágított a nőkkel szembeni erőszak problémájára, miközben a jelenség – részben a világjárvány miatt –, kevés érdeklődést kap. Pedig az ENSZ tavaly év végén közölt felmérésében „árnyék járványként” ír a nőkkel szemben, nemi alapon elkövetett erőszakkal kapcsolatban. A tanulmány szerint óránként átlagosan hat nőt ölnek meg a világban, a párkapcsolaton belüli halálesetek 82 százalékát férfiak követik el. Ezzel összefüggésben a Világgazdsági Fórum tavalyi felmérése arról ír, hogy a Közel-Keleten és Észak-Afrikában a legrosszabb a helyzet, ott a női lakosság 45 százalékát bántalmazzák párkapcsolatukban. Ez a szám egyébként a közép-kelet európai régióban és Közép-Ázsiában a legalacsonyabb, ám itt is a nők 19 százaléka szenvedi el a párkapcsolati erőszak valamilyen formáját.
Nem véletlenül figyelmeztet a jelenségre Ferenc pápa. A katolikus egyház minden évben közzéteszi imaszándékait, februárban a nők elleni erőszak áll a középpontban. A pápa hétfői videóüzenetében úgy fogalmazott:
„Sokkoló, hány nő esik bántalmazás, zaklatás és nemi erőszak áldozatául.”
Ferenc pápa szerint a növekvő esetszám az egész emberiség romlásának bizonyítéka, ezért méltatta azokat a nőket, akik a csendet megtörve kiállnak az őket ért igazságtalanságokkal szemben.
Imádkozzunk az erőszak áldozatául esett nőkért, hogy a társadalom vegye észre a szenvedéseiket, törődjön velük és védje meg őket
– fogalmazott. Ferenc pápa egyben elítélte az egyházon belül történt erőszakot, reagálva azokra a korábbi hírekre, melyek szerint több szerzetesnőt bántalmaztak katolikus papok.
A videóüzenetet különösen aktuálissá tették az elmúlt napokban megjelent hírek. Egy napon a pápa üzenetével Puerto Ricóban szükségállapotot rendeltek el.
Mégpedig nem a koronavírus-járvány, hanem a nőkkel szembeni, általánossá vált erőszak miatt.
A hivatalosan az Egyesült Államok, úgynevezett társult államaként működő szigetországban hatvan nőt és további hat transzneműt gyilkoltak meg nemi hovatartozásuk miatt tavaly. Puerto Ricóban ez rekordnak számít. A jelenség hátterében egyrészt a járvány miatti korlátozásokból eredő társadalmi frusztrációt, illetve a karibi, latin-amerikai kultúrákra jellemző macsósággal magyarázzák az aggasztó társadalmi trendet.
Sokkal meghökkentőbb adatok láttak napvilágot Mexikóban, ahol január elején közölték a nemi alapon elkövetett gyilkosságra vonatkozó, hivatalos statisztikákat. Ezek szerint a latin-amerikai országban, csak 2020 első felében 1844 nőt öltek meg, ami 137 százalékos növekedést jelent az elmúlt öt évben. Európában sem ismeretlen a jelenség. Január elején Párizsban tartottak kisebb tüntetést, Franciaországban ugyanis tavaly 111 nő esett áldozatul asszonygyilkosságnak, de szintén élen jár Németország. A berlini központú FOCG decemberben kiadott jelentése szerint tavaly 168 volt az áldozatok száma.
(Borítókép: Indiai táncosok a nőkkel szembeni erőszakos cselekmények elleni tüntetésen 2014. július 20-án. Fotó: Manjunath Kiran / AFP)