Fiktív magyar céggel üzletelt a bangladesi hadsereg
További Külföld cikkek
- Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
- Helikopter ütközött egy kórház épületének Törökországban, négyen meghaltak
- Vádat emeltek a magdeburgi támadás elkövetője ellen
- Irán mostanra már teljesen letérdelt a nyugati szankciók miatt
Az Al Jazeera a héten hozta nyilvánosságra, hogy a bangladesi hadsereg még 2018-ban olyan izraeli gyártású, nemzetközi mobiltelefon előfizetők beazonosítására alkalmas eszközöket (IMSI) vásárolt, amikkel ellenzéki csoportok vagy tüntetések több száz résztvevőjének egyidejű megfigyelése is lehetséges.
A hírcsatorna birtokába jutott vételi szerződésen az áll, hogy a gyártó a PicSix Hungary, ez a cég azonban nem létezik a magyar cégadatbázisban.
Mivel Bangladesnek a palesztin területek izraeli megszállására hivatkozva se diplomáciai, se kereskedelmi kapcsolata nincs Izraellel, az Al Jazeera szerint a szerződésben szándékosan leplezték azt a tényt, hogy a gyártó PicSix egy izraeli vállalat. Annak érdekében, hogy az ügylet valódi természetét eltitkolják fedőcégeket is bevontak. A szerződést egyébként egy nappal azután írták alá, hogy Aziz Ahmedet a hadsereg parancsnokává nevezték ki.
Az is kiderül az oknyomozásból, hogy a PicSix-et egykori izraeli hírszerzők hozták létre, és a cég két szakértőt küldött Magyarországra, hogy kiképezzék a bangladesi katonai hírszerzés tisztjeit a technológia kezelésére.
Az Al Jazeera forrása szerint az izraeli szakemberek illegálisan hallgattak le hívásokat Magyarországon azért, hogy bemutassák a berendezés hatékonyságát a bangladesi üzletfeleknek.
A bangladesi katonai vezetés az Al Jazeera információira úgy reagált, hogy azoknak nincs valóság alapjuk és lejárató szándékkal hozták nyilvánosságra, közleményükben megerősítik, hogy az eszközöket Magyarországon és nem Izraelben gyártották és a bangladesi hadsereg egyik az ENSZ Békefenntartó Missziójában résztvevő kontingense számára vásárolták. Ezt azonban az ENSZ nyomatékosan cáfolja, és az Index kérdésére is megerősítette, hogy a korrupció gyanús ügy kivizsgálására szólította fel az illetékes hatóságokat.
Szombaton hét jelentős, nemzetközi jogvédő szervezet közleményben kérte, hogy az ENSZ saját maga indítson vizsgálatot az Al Jazeera információi nyomán és ne hagyja, hogy a bangladesi hadsereg az emberi jogok durva megsértésének eltusolására használja a békefenntartó missziót.
A magyar kapcsolat
A Direkt36 hétfőn hozta nyilvánosságra a bangladesi hadsereg vezetőjének és családjának kapcsolatát a legfelsőbb politikai és bűnözői körökkel, az írásból kiderül, hogy Aziz Ahmed 2014-ben személyesen járt Magyarországon, hogy előkészítse öccse ideköltözését. Haris Ahmed pár hónappal később Mohammad Hasán álnéven meg is érkezett. A hamis személyazonosságra azért volt szükség, mert, ahogy a portál írja:
Haris valójában veszélyes bűnöző és egy rendkívül befolyásos család tagja. Jelenleg is szerepel Banglades legkeresettebb bűnözőinek listáján.
Az írásból az is kiderül, hogy Haris magyarországi tartózkodását Banglades korábbi tiszteletbeli konzulja, Nyerges Ambrus is segítette, bár arról nincs információ, hogy az álnevét használó Haris valódi kilétével tisztában volt-e a konzul. Haris végül az álnevére kiállított tartózkodási engedéllyel 2015-ben költözött Budapestre, ahol ingatlanokat vásárolt és cégeket is alapított. Az Al Jazeera információja szerint
Haris fő bevételi forrása azonban nem a cégeiből, hanem főként minisztériumi munkákból és más kormányzati szinteken végzett munkákból származik.
Az oknyomozók ezzel kapcsolatos kérdésére a külügyminisztérium azt válaszolta, hogy sem Haris Ahmeddel, sem a cégeivel nem áll szerződéses viszonyban. A honvédelmi minisztérium szintén azt írta, hogy sosem állt kapcsolatban Haris Ahmeddel, az üzletkötésekről nincs tudomása, és azokban nem vett részt.