- Külföld
- vera jourová
- közösségi média
- európai parlament
- szabályozás
- hidvéghi balázs
- gyöngyösi márton
- donáth anna
Az Európai Parlamentben is téma volt a lex Facebook
További Külföld cikkek
- Az első zuhanást még túlélte a szlovéniai Alpokban meghalt magyar túrázó
- Izrael rakétatámadást hajtott végre Jemenben, kis híján a WHO vezetőjét is eltalálták
- Sikeres csúcstámadás után eltűnt két olasz hegymászó, napok óta keresik őket
- Felfoghatatlan összeget lehet nyerni egy amerikai lottón
- Legalább hárman meghaltak egy buszbalesetben Norvégiában
A közösségi média demokratikus ellenőrzéséről vitatkoztak a képviselők az Európai Parlament plenáris ülésén – adta hírül az MTI. Vera Jourová, a demokráciáért és átláthatóságért felelős uniós biztos felszólalásában kijelentette: szigorú és kikényszeríthető nemzetközi digitális szabályozásra van szükség a közösségi médiában, ami lehetővé teszi a nagy internetes cégek felelősségre vonhatóságát is.
A cseh biztos hangsúlyozta: a szabályozásnak ideológiamentesnek kell lennie, „tehát sem jobb-, sem baloldalinak”.
A politikus azt mondta, hogy a közösségi média átalakította a politikai kommunikációt, új lehetőségek és új problémák merültek fel:
Kockázatokról beszélhetünk akkor, amikor az internetes óriáscégek úgy döntenek, hogy felfüggesztik és eltávolítják a volt amerikai elnök profilját, noha Donald Trump felelőtlenül erőszakra buzdított és fanatizálta a tömegeket.
Vera Jourová hozzátette, hogy a hamis online tartalmak és a gyűlöletbeszéd ellen külön jogszabályt akar létrehozni az Európai Bizottság, új európai megegyezésre van szükség a félreinformálás elleni küzdelemmel kapcsolatban, ami kockázatos lehet különösen politikai választások idején.
Hangsúlyozta viszont, hogy az egyéni vélemények és a káros tartalmak között különbséget kell tenni. Hozzátette továbbá, hogy a bizottság a fizetett politikai hirdetésekkel kapcsolatban is szabályozási javaslatot fog közzétenni.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője erre úgy reagált, hogy az internetes óriáscégek egyetlen gombnyomással számukra ideológiailag nem megfelelő véleményeket törölhetnek, és a közösségi platformok vezetői szabadságot korlátozó politikai szereplővé váltak a szabályok hiányában.
Egy amerikai elnök letiltása, függetlenül a személyétől és a megítélésétől, teljes mértékben elfogadhatatlan, és sérti a demokratikus alapelveket
– mondta. Szerinte a politikai véleménynyilvánítás már a világhálón zajlik, ezért biztosítani kell, hogy a szólásszabadság mindenkor érvényesüljön az interneten is, az óriáscégek nem lehetnek a nyilvánosság döntőbírái. A szabad véleménynyilvánítás a demokrácia alappillére, így olyan szabályokra van szükség, amelyek rábírják az óriáscégeket a törvényes és átlátható, ellenőrizhető működésre, és nem tűrik a szabadság önkényes korlátozását.
A jobbikos Gyöngyösi Márton szerint a populisták kihasználják a közösségi média lehetőségeit, és ők akarnak szabályozni:
A magyar kormány egy nemzeti jogszabályt tervez a közösségi média szabályozására, ami által a következő mocskos hadjáratuknak akarnak jogvédelmet szerezni és szabotálni az ellenzéket.
A képviselő szerint a dezinformációk elleni küzdelem előmozdítása érdekében minél előbb európai közmédiaszolgálatot kell létrehozni.
Donáth Anna, a Momentum képviselője megelégedését fejezte ki, hogy az EU felismerte az internetes óriásvállalatok szabályozásának szükségességét, de mint mondta, az autokrata vezetők a szabályok bevezetésével valójában a saját hatalmukat akarják megszilárdítani, és leigázni az ellenzéket.
A lengyel után a magyar kormány is bejelentette, hogy saját fennhatósága alá akarja vonni a Facebookot. Eltűrhetjük-e, hogy egy fideszes hatóság mondja meg a magyar embereknek, mit posztolhassanak?
– tette fel a kérdést a képviselő.