Újra előveszik Magyarországot, az Orbán-kormány nem hajtotta végre az Európai Bíróság ítéletét
További Külföld cikkek
- Hatvan év után végleg kivonul az egyik legnagyobb európai ország Csádból
- Fidesz−KDNP EP-delegációja: A fizikai bántalmazás nem fér be a véleménynyilvánítás szabadságának keretei közé
- Izland elnöke bemutatta a csak női vezetőkből álló új kormányt
- Meglátogatta a horvát egészségügyi miniszter a zágrábi késelőt, rejtély, miről beszélhettek
- Szijjártó Péter a RIA Novosztyinak: Az amerikai kormányzat politikai bosszút indított Magyarország ellen
Kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság, amiért az Orbán-kormány nem hajtotta végre az Európai Bíróság civiltörvényről szóló döntését – írja az EUrológus.
A döntés első lépéseként az Európai Bizottság felszólító levelet küld az Orbán-kormánynak, hogy hajtsa végre a 2020. június 18-án kelt ítéletet. A bírósági ítélet úgy szólt, a civil szervezetekről szóló magyar törvény EU-s jogot sért, azzal ugyanis, hogy Magyarország nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezetek egyes kategóriái tekintetében, és szankciókat helyezett kilátásba az e kötelezettségeknek eleget nem tévő szervezetekkel szemben, a szóban forgó szervezeteket és a számukra ilyen támogatást nyújtó személyeket
hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be.
A törvényt 2017-ben fogadta el a fideszes parlamenti többség. Nyilvántartásba vételi, bejelentési és átláthatósági kötelezettségeket vezetett be az 500 ezer forintot meghaladó külföldi támogatásban részesülő civil szervezetek egyes kategóriai tekintetében, amennyiben az éves támogatási összeg meghaladja a 7,2 millió forintot.
A jogszabály szerint fel kell tüntetni az adományozó nevét és a pontos összeget, amit később egy nyilvános portálon tesznek közzé, valamint ezeknek a szervezeteknek minden kiadványukon és a honlapjukon is jelezniük kell, hogy „külföldről támogatott szervezet”-nek minősülnek. Emellett a törvény szankciók alkalmazásának lehetőségéről rendelkezik az említett kötelezettségeknek eleget nem tevő szervezetekkel szemben.
Az Európai Bizottság mindvégig azt az álláspontot képviselte, hogy ezek a kötelezettségek sértik a tőke szabad mozgásának az elvét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának az egyesülés szabadságához, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogra vonatkozó rendelkezéseit.
A brüsszeli testület korábban több felszólító levelet is küldött az Orbán-kormánynak, de ezeket még nem kísérte kötelezettségszegési eljárás.