Ilyen még nem volt: a cseh kormány bepereli Varsót

A cseh kormány hétfőn jelentette be, hogy pert indít Lengyelország ellen az Európai Unió Bíróságon a határ lengyel oldalán lévő, turowi barnaszénbánya működésének bővítésére vonatkozó tervek miatt. Prága azzal vádolta a lengyel kormányt, hogy megsértette az uniós jogszabályokat azzal, hogy meghosszabbította a bánya működési engedélyét a környezeti következmények megfelelő vizsgálata nélkül – írja a Notes from Poland.

A cseh külügyminisztérium közleménye szerint a keresetet február végén vagy március elején nyújtják be. A csehek ideiglenes intézkedésként a turowi bányászat felfüggesztését is kérik, amíg az európai bíróság jogerős ítéletet nem hoz.

A cseh jogi lépés váratlanul érte Lengyelországot, „meglepetés volt számunkra, mert az volt a benyomásunk, hogy a múlt heti találkozó jól sikerült” – mondta Aleksander Brzózka, a lengyel Klíma- és Környezetvédelmi Minisztérium szóvivője. „Cseh részről voltak javaslatok, amikre ugyan nem reagáltunk azonnal, de továbbra is hajlandóak vagyunk peren kívüli megoldást találni.”

A turowi bánya és erőmű üzemeltetője, az állami tulajdonban lévő Lengyel Energiacsoport (PGE) szintén megdöbbent a per hírére. „Nem értjük teljesen”– mondta Sandra Apanasionek, a társaság szóvivője, hozzátéve, hogy a cseh féllel rendszeresen konzultáltak a bánya engedélyének 2026-ig történő meghosszabbításakor. A lengyel környezetvédelmi minisztérium egyébként már tervezi, hogy a bányászati engedélyt 2044-ig meghosszabbítja, előrejelzések szerint ugyanis addigra fogy el a kitermelhető szén.

Szomjazó vidék

A konfliktus már egy ideje napirenden volt. A turowi bánya a cseh és a német határ közelében található, és a környéken élők rendszeresen panaszkodtak a nyílt aknabánya környezetre gyakorolt hatásai miatt. A cseh oldalon fekvő Uhelná lakói szerint a zaj annyira elviselhetetlen, amikor a szél a bánya felől fúj, hogy képtelenség a szabadban megmaradni. Bár a zaj és a légszennyezés is problémákat okoz, a cseh és a német tisztviselők és aktivisták egyetértenek abban, hogy a legsúlyosabb kérdés a vízellátással kapcsolatos.

A cseh geológiai ügynökség friss jelentése szerint a felszín alatti vizek csökkenésének üteme „nagyon ijesztő”. Ha a bányászat folytatódik, az csak a cseh oldalon mintegy 30 ezer embernek okoz napi szintű vízellátási problémát.

Egy másik család a közeli patakból pumpálja a vizet a fürdéshez és a mosáshoz. Egy helyi gazdálkodó kénytelen volt leölni a teheneit, mert nem volt elég vize az állatok számára. A környéken élők számtalan ilyen esetről számolnak be.

Mielőtt a cseh kormány bejelentette perindítási szándékát, kártérítést követelt Lengyelországtól a talajvízzel kapcsolatos károkért, valamint hogy viseljék a bányával szomszédos falvak vízellátási beruházásainak költségeit.

A szén az egyik leginkább vízigényes energiaforrás, ezért sok országban a helyi szénipar a legnagyobb vízfogyasztó. Egy átlagos szénerőmű kevesebb mint négy perc alatt annyi vizet használ, amennyi elég lenne egy úszóverseny-medence feltöltésére. 

Mind a lengyel környezetvédelmi minisztérium, mind a bányát üzemeltető állami cég, a PGE hevesen tagadta azokat a vádakat, amelyek szerint a bánya miatt csökkent a vízszint.

A turowi szénbánya és erőmű nemcsak a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók közé tartozik, de megsérti az uniós vízügyi törvényeket is, ez pedig a szomszédos országok közösségei számára riasztó következményekkel jár. Ha a bizottság komolyan gondolja az európai zöldmegállapodást és a jogállamiságot, akkor biztosítania kell az EU Víz Keretirányelvének teljes és megfelelő végrehajtását – mondta Jeremy Wates, az Európai Környezetvédelmi Iroda főtitkára még tavaly júniusban.

Csehország tavaly szeptemberben az Európai Bizottság elé vitte az ügyet. A bizottság decemberben kijelentette, hogy bár a vízügyi és környezeti aggályok a felhozott bizonyítékok és érvek alapján „megalapozatlanok”, Varsó valóban megsértett számos uniós törvényt azzal, hogy a bánya engedélyének meghosszabbítása előtt nem konzultált megfelelően szomszédaival. 

Az áram ára

A per több évig is eltarthat és, hogy ha az unió bírósága Prágának kedvező döntést hoz, akkor Varsónak eurómilliókat kell fizetnie az uniós jog megsértése miatt. Ráadásul a bíróság a kereset benyújtásától számított néhány héten belül úgy is dönthet, hogy ideiglenes intézkedésként a bánya működését, a jogerős ítéletig, leállítják. Ilyen intézkedéseket már korábban is alkalmaztak, például a Białowieża-erdő esetében 2017-ben, amikor a bíróság Lengyelországot a fakitermelés azonnali leállítására kötelezte.

Képtelen vagyok ezt a forgatókönyvet elképzelni. Egy ilyen döntésnek katasztrofális következménye lenne – mondta a PGE szóvivője. – A Turow erőmű biztosítja a lengyel villamosenergia-ellátás körülbelül 5 százalékát. A bánya leállítása az erőmű leállítását eredményezné.

A lengyel villamosenergia-ellátás 5 százalékának lekapcsolása, ráadásul egyik napról a másikra, megterhelné a lengyel áramellátást, ami már így is túlfeszített a növekvő energiaigény kielégítésére. Lengyelország egyre több áramot kénytelen importálni, főleg Németországból.

A mostani konfliktus is rávilágít a lengyel kormány dilemmájára: vagy a rövid távú politikai előnyökért továbbra is a szőnyeg alá söpri a szénbányák bezárásának problémáját, vagy felgyorsítja az energiaszektor zöldátmenetét, és szembenéz a szénipar megszüntetésével járó társadalmi kihívásokkal – írja a Notes from Poland.

(Borítókép: A turowi szénbánya és erőmű 2020. február 11-én. Fotó: Omar Marques / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!