Rudolf
2 °C
13 °C

Akadozó gazdaságról, elégedetlen társadalomról tereli a figyelmet Erdoğan

GettyImages-1231469770
2021.03.04. 14:48
Nyugati szövetségeseinek és a választópolgároknak is üzent Erdoğan elnök a kedden indított, emberi jogi akciótervével. A kurdszimpatizáns politikusok és újságírók ellen indított hajtóvadászat miatt kritizált török kormánypártra ugyanis 2023-ban választások várnak, a győzelemhez pedig nemcsak lakosságot, de a nyugati tőkét is a saját oldalára kell állítania.

Kedden mutatta be új, emberi jogi akciótervét a török elnök. A dokumentum átfogóan értelmezi a témakört, a tulajdonjogok és az egyéni büntetőjogi felelősség mellett kitér az ártatlanság vélelmére, az átláthatóságra, az elszámoltathatóságra és a bírói függetlenségre is.

„Ez nem kívánságlista. Mindent meg fogunk tenni, hogy végrehajtsuk a tervet”

– fogalmazott a török elnök, hozzátéve: valamennyi politikai pártot, az NGO-t, a török értelmiséget felkéri a társadalmi konzultációra. Az akciótervet ráadásul Ankara az új alkotmányt előkészítő fontos dokumentumának nevezte meg, amit a kormánypárt 2023-ig készítene elő.

Emberi jogi szempontból persze a kurdok, illetve részben ezzel összefüggésben a sajtószabadság kérdése a legizgalmasabb. Ankara ugyanis a többségében kurdok és liberális, törökök által támogatott, baloldali Népek Demokratikus Pártja (HDP) ellen tett lépések, valamint újságírók, emberi jogi aktivisták bebörtönözése miatt az elmúlt években sorozatokban kapja a nemzetközi kritikákat, márpedig az akcióterv ezekre a kérdésekre is kitér.

A 2019-es önkormányzati választásokat követően több nyertes HDP-s politikus ellen eljárás indult terrorizmus vádjával, mondván, a párt szoros kapcsolatot ápol a terrorszerezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárttal, amely 1984 óta folytatja fegyveres harcát a török állammal szemben.

Hasonlóan jártak a kormányzati lépéseket kritizáló újságírók is, s az évek óta tartó politikai hajtóvadászat a nemzetközi statisztikákban is visszaköszön. Az Economist Intelligence Unit éves demokráciaindexén Törökország 2018-ban és 2019-ben is jelentősen visszaesett, a brit think tank besorolása szerint Törökország az autoriter rezsimek sorához közelít. Ankara lépéseit a Human Rights Watch jogvédő szervezet és az Emberi Jogok Európai Bírósága is elítélte, de kritizálta az Egyesült Államok és az Európai Unió is.

Törökországban 2023-ban választásokat tartanak, addig nem valószínű, hogy jelentős változás következik be a kurdok helyzetével kapcsolatban

– mondta el az Indexnek Egeresi Zoltán, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa. A szakértő szerint a kedden bejelentett emberi jogi akciótervről indult társadalmi konzultáció bel- és külpolitikai érdekeket egyaránt szolgál. Egyrészt tapasztalható egy általános elégedetlenség a török társadalomban, Erdoğan kezdeményezése ezt csillapítaná a 2023-as választásokig.

„A kormánypárt érzi, hogy az ideje letenni valamit az asztalra” – folytatta Egeresi Zoltán. A török gazdaság ugyanis régóta gyengélkedik: idén közel 15 százalékos inflációval terveznek, miközben évek óta magas a munkanélküliségi ráta is, s mindezt a koronavírus-járvány csak súlyosbítja. Ankara észlelte a növekvő elégedetlenséget, ezért tavaly novemberben menesztették a török jegybank elnökét, nem sokkal később pedig a pénzügyminiszter, Erdoğan veje is lemondott, amivel a gazdasági szereplőknek üzentek. Az Indexnek nyilatkozó szakértő szerint az emberi jogi akcióterv pedig a lakosság szimpátiáját megnyerni kívánó döntések egyike.

A hangsúly az emberarcúbb közigazgatás és bíróságok kialakításán lesz. Az olyan intézkedések, mint az egyszerűbb és gyorsabb ügyintézés, az átláthatóbb bírósági eljárások önmagában mindenkinek kedvez

– folytatta Egeresi Zoltán. Az akcióterv másik szerepe a nyugati kapcsolatok normalizálása. A szakértő elmondta, Joe Biden amerikai elnök kormánya kevéssé lesz elnéző Ankarával szemben, ezért a török kormány igyekszik gesztusokat tenni Washington irányába. Ennek egyik része volt az Oroszországtól vásárolt S–400-as légvédelmi rakétarendszer alkalmazásáról (pontosababan: nem alkalmazásáról) szóló tárgyalások indítása. A NATO-tagállam Törökország 2017-ben kötött erről megállapodást Moszkvával, ami törést okozott Ankara nyugati kapcsolataiban.

Részben a Törökországgal kapcsolatos percepciók megváltoztatásán dolgozik most Erdoğan

– összegezte a szakértő. A 2016-os puccskísérlet, a terrortámadások, a kurd aktivisták üldöztetése, a sajtószabadság korlátozása társulva egy gazdasági bizonytalansággal távol tartja a nyugati tőkét Törökországtól, amire a gazdasági válság miatt a kormánypártnak nagy szüksége lenne. Az emberi jogi akcióterv részben tehát az üzleti szférának is üzenet. Ahogyan azonban Egeresi Zoltán felhívja rá a figyelmet, a legnagyobb kérdés most az, hogy a következő két évben mit tud megvalósítani a hangzatos tervekből a török kormány.

(Borítókép: Recep Tayyip Erdoğan török elnök beszél 2021. március 2-án. Fotó: Mustafa Kamaci / Anadolu Agency / Getty Images)