Járványszerűen terjed a kutyalopás Angliában
További Külföld cikkek
- Letartóztattak egy boszniai minisztert, miután durva vádak érték őt
- Meghalt a szlovén Alpokban eltűnt magyar túrázó
- Amikor karácsonykor együtt fociztak a lövészárkok között az ellenséges katonák
- Friss kutatásban kérdezték a lengyeleket a Magyarországon menedéket kapó lengyel politikusról
- Az elsüllyedt orosz teherhajó tulajdonosa szerint terrortámadást hajthattak végre ellenük
A Pets4Homes állat adok-veszek online oldala közel 150 000 ajánlatát figyelembe véve tavaly március és szeptember között a kutyák átlagára 1883 font volt, míg 2019 azonos időszakában az átlagár 888 font volt.
Néhány különösen kedvelt fajta esetében az áremelkedés még nagyobb, a spánielekért, buldogokért, mopszokért, uszkárokért gyakran négyezer fontnál is többet kérnek.
A szigetországban a karantén kezdete óta tíz kutyából egyet ellopnak, ez a kutyalopások számának legalább 250 százalékos emelkedését jelenti alig egy év alatt. Van, aki szerint ez csak a jéghegy csúcsa, és ennél sokkal magasabb lehet a szám, ugyanis nem minden tulajdonos fordul a rendőrséghez. A bejelentett lopások felderítése különben sem túl hatékony, átlagosan öt esetből egyszer sikerül a kutyát megtalálni.
Míg a koronavírus-járvány előtt a kutyalopás főleg tolvajok vagy alkalmi elkövetők terepe volt, manapság komoly bűnözői csoportok specializálódnak a kutyákra. Szervezett bandák lopnak rendelésre Angliában, Írországban és Európában is. A hatalmas kereslet kegyetlen kutyatolvajok és -szaporítók egész szubkultúráját hozta létre. A lopott kutyákat gyanútlan vevőknek adják el, vagy megvárják, amíg a lelkileg összetört gazda jutalmat kínál a „becsületes” megtalálónak, az is előfordul, hogy váltságdíjat követelnek… és persze szinte kivétel nélkül meg is kapják. Az ellopott nőstények közül sokan szaporítóknál végzik testileg, lelkileg kizsigerelve, a párhetesen elválasztott kölykeiket pedig vagyonokért árulják.
Az Egyesült Királyságban manapság jobban megéri kutyatolvajnak lenni, mint kábítószer-kereskedőnek, ugyanis alig kockáztat valamit elkövető.
Az 1968. évi hatályos törvény, a Theft Act szerint az állatok ugyanolyan tárgyi tulajdonnak minősülnek, mint egy bicikli vagy egy mobiltelefon. Bár a büntetési tétel 7 év börtön is lehet, a kutyatolvajok a valóságban megússzák 250–300 fontos pénzbüntetéssel. Jelenleg csupán a bejelentett kutyalopások mindössze öt százalékában születik büntetőítélet.
Állatvédő aktivisták és kutyatulajdonosok régóta próbálják elérni a törvény megváltoztatását. Szeretnék, hogy a törvényhozók vegyék figyelembe a tulajdonosnak okozott pszichés kárt és azt is, hogy a kutyák maguk is érző lények. Mivel társállatokról van szó, a büntetés nagysága legyen független az állat pénzbeli értékétől, és a hatóságok minden ügyben kellő komolysággal járjanak el. Jelenleg is aláírásgyűjtés folyik a törvény szigorításáért, Priti Patel brit belügyminiszter két hete meg is ígérte, hogy megvizsgálja, milyen intézkedéseket lehet tenni a „rendkívül sokkoló bűncselekmények ellen”.
Egy felmérés szerint a válaszadók 99 százaléka tartotta házi kedvenceit családtagnak. A kutya-ember közti köteléket pedig a szülő-gyermek kapcsolattal hasonlították össze.
A pszichológia kétértelmű veszteségnek nevezi azt az állapotot, amikor a hiányt nem lehet feloldani, a bizonytalanság megfagyasztja az érzelmeket, és akadályozza a veszteséggel való megküzdést. Egy kutya eltűnése hasonló hatással lehet a tulajdonosára. Ráadásul az úgynevezett jogosulatlan gyász még jobban megnehezíti a fájdalom feldolgozását. Egy kutya elvesztésével kapcsolatban a társadalom ugyanis nem elég megértő, a „gazdi” érzéseit nem veszik elég komolyan, gyakoriak az olyan megjegyzések, mint hogy „lépj túl, ez csak egy kutya” – írja a dogtrust.org.
Egy – kutyalopást átélt gazdákkal végzett mélyinterjúkból álló – tanulmány szerint 30 százaléknyian éreztek gyászt, veszteséget, súlyos bánatot, 48 százaléknyian megsemmisültnek érezték magukat, és az interjúalanyok 37 százaléka számolt be súlyos pszichés vagy testi tünetekről. 78 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a társadalmi életére is rossz hatással volt a veszteség, 41 százaléknyian pedig negatív változásokat észleltek családi kapcsolataikban vagy munkahelyükön.
A kutyalopás mára olyan gyakorivá vált az Egyesült Királyságban, hogy egy tulajdonos sem érezheti magát biztonságban. A tolvajok még az otthonokba vagy családi házak kertjeibe is betörnek egy jól eladható fajtáért. A parkokban sétáltatott állatok ugyanúgy áldozattá válhatnak, mint a boltok elé kikötött társaik.
Mivel nem várható, hogy a lopási kedv hamarosan alábbhagy, a szakértők megelőző intézkedéseket ajánlanak: a gazdák lehetőleg ne posztoljanak a közösségi médiában kedvencükről olyan képet, amelyről könnyen beazonosítható a kutya lakhelye, szerelkezzenek fel olyan hámokkal, nyakörvekkel, pórázokkal, amelyek lopásbiztosak; a speciális fémeszközöket szinte lehetetlen levágni. Bár a tolvajokat a chipek sem tartják vissza, és ha kell, azokat is kiszedik a kutyákból, mégis fontos, hogy a chipek adatait, a gazda elérhetőségét, lakcímváltozását frissíteni kell. Fontos még, hogy a kutyák időben megtanuljanak a gazdájuknak szót fogadni. Angliában arra is felhívják a figyelmet, hogy gyerekek lehetőleg ne sétáltassák egyedül kedvenceiket.
(Borítókép: VW PICS / Universal Images Group / Getty Images)