Egyre több a lövöldözés az amerikai autópályákon a járvány miatt

Mindennap szembesülnek a budapesti autósok is az úgynevezett forgalmi dühkitörésekkel. Az anyázásba, alkalmanként fizikai erőszakba torkolló büntetőfékezés, levillogás és eszeveszett dudálás jelenségére az angol nyelv a „road rage” kifejezést használja. Az Egyesült Államokban azonban teljesen más kategóriákban gondolkodnak az autósok közötti konfliktusokról:

Különösen rossz a helyzet Texasban, ahol az elmúlt hetekben több gyerek is áldozatul esett a lövöldözéseknek. Februárban egy kilencéves kislány szenvedett súlyos fejsérülést, miután egy forgalmi vita hevében hatszor lőttek rá a család autójára. A hazafelé tartó család elé egy másik autós próbált bevágni, a szabálytalan sávváltás miatt rádudáltak. Ezt követően került elő a fegyver, a hat lövést két sorozatban adták le a hazafelé tartó család autójára. Az egyik lövedék a kislány fejét súrolta, kórházba szállítását követően 15 centiméter hosszú sebet láttak el. A sajtónak nyilatkozó orvos szerint egyetlen milliméteren múlott, hogy az áldozat túlélte a sérülést.

Pár nappal korábban, Houstonban egy másik hasonló eset történt. Két autós, egy férfi és egy nő verekedett össze szóváltásukat követően. A rendőrségi nyomozás szerint ezután mindketten visszaszálltak a kocsijukba, majd klasszikus autós üldözés kezdődött.

„Nagyon meredek a közhangulat, az emberek kezdenek teljesen megőrülni” – mondta el az Indexnek Norbert, Houstonban élő olvasónk. Szinte mindennap hallanak olyan esetről, hogy az autópályán egymásra lőnek autósok; Texasban, de különösen Houstonban romlik a közbiztonság. Kérdésünkre elmondta, a jelenségnek nincs faji, etnikai vonatkozása.

Az áramkimaradások következtében sok helyen nem volt fűtés, akadozott az élelmiszer-ellátás, mindezt pánikvásárlás követte. A hideg idő és a felborult közrend miatt egyes híradások szerint közel száz ember meghalt.

A bűnügyi statisztikák szerint a járvány is hozzájárulhatott az erőszak fellángolásához. Csak Houstonban 400 embert gyilkoltak meg 2020-ban, ennyien legutóbb 1993-ban estek erőszak áldozatául a texasi városban – a 2019-es statisztikákhoz viszonyítva tavaly ezzel 42 százalékos volt az emelkedés. Az ABC hírcsatorna szerint ráadásul a bíróságok másfél éves késében vannak az ügyek tárgyalásával, a késlekedés miatt sok bűnöző visszakerül az utcákra. A washingtoni székhelyű, Büntető Igazságszolgáltatás Tanácsának (Council on Criminal Justice) korábbi felmérése szerint a járvány, valamint a rendőri túlkapás során elhunyt George Floyd emlékére indult tömegmozgalmak egyaránt hozzájárultak az erőszakos halálozások számának emelkedéséhez. A 27 amerikai nagyvárost vizsgáló jelentés szerint tavaly május és június között indult emelkedésnek az erőszakos halálozások száma, majd 2020 júniusa és augusztusa között kiugróan, 53 százalékkal nőtt a tavaly előtti év azonos időszakához képest.

A koronavírus-járvány eddig Houstonban több mint kétezer, Texasban pedig több mint 45 ezer ember halálát okozta. Ezért is bírálták sokan George Abbott republikánus kormányzó döntését, hogy eltörölte a kötelező maszkviselést, illetve újranyitotta Texast. A helyi sajtó most attól tart, hogy a koronavírus következő hulláma az erőszaknak is újabb lendületet ad, miközben a helyi rendőrség alig győzi a munkát. A nagy leterheltség miatt Houstonban például elutasították a George Floyd halála után elindult, a fegyveres szervek részleges leszerelését célzó „Defund the police” kezdeményezést, és tavaly inkább több mint négymillió dollárral emelték még meg a város rendőrségének költségvetését.

Miközben ugyanis a gyilkossági ügyeket vizsgáló húsz nyomozó messze kevés a munkára, járőrökből is nagy hiány van. A nyomozóknak ezért sűrűbb éjszakákon maguknak is ki kell menniük az utcára, az állandó állományhiány következtében pedig tavaly 300 túlóra műszakot kellett kifizetnie a városnak.

(Borítókép: Shutterstock)