Több mint tíz év szenvedést zárt le a Fidesz

A forgatókönyvnek megfelelően a Fidesz nem csak a képviselőcsoportban, de az Európai Néppártban is feladta tagságát. Erről Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter csütörtök délután posztolt Twitter-oldalán, a magyar kormánypárt levele szűkszavúan értesíti az EPP főtitkárát lemondási szándékáról.

A Fidesz március 3-án lépett ki az EPP európai parlamenti frakciójából, nem sokkal azelőtt, hogy a magyar kormánypárt menesztését megkönnyítő pártszabály-módosításról döntött a képviselőcsoport. A több éve tartó marakodás végjátéka is lezárult a mostani döntéssel, ennek értelmében ugyanis a Fidesz nem várta meg a júniusban esedékes, nagy választmányi ülést.

Ezzel több mint két évtizedes történet ért véget, a magyar kormánypárt még 2000 novemberében csatlakozott az Európai Parlament kereszténydemokrata csoportjához. A Fidesz akkor a Liberális Internacionálét cserélte a Néppárt frakciójára, és a kapcsolat a következő években viszonylag kiegyensúlyozott volt. Bár 2010-et követően a liberális, baloldali erők több támadást is indítottak az uniós porondon is ambíciókat dédelgető Orbán-kormánnyal szemben, akkor még az EPP frakciója kiállt a magyar kormánypárt mellett.

A 2013-as, Magyarországot elítélő Tavares-jelentést maga Manfred Weber frakcióvezető minősítette az Orbán Viktor ellen indított, méltatlan támadásnak.

2015-ben azonban az Európai Uniót váratlanul érte a migrációs válság, ami az EPP-n belül is súrlódásokat okozott. Magyarország a kezdetektől bevándorlásellenes, vagyis az unió többségi álláspontjával szembehelyezkedő nézetet képviselt, többször megtagadta egyes uniós döntések végrehajtását. Ezt követően törtek a felszínre az olyan, évek óta szőnyeg alá söpört konfliktusok, mint a sajtó- és oktatási szabadság helyzete, a bírói függetlenség kérdése, vagy a korrupciós ügyek.

Látványos törést okozott a Sargentini-jelentésről szóló szavazás: az Európai Unió történetében először megindított, 7-es cikkely szerinti eljárásról szóló, parlamenti szavazást megelőzően Manfred Weber frakcióvezető bejelentette, hogy támogatni fogja a Magyarországot elítélő jelentést. Végül a néppárti politikusok csaknem kétharmada szavazott a magyar kormánypárt számára nagy vereséget jelentő dokumentum mellett, annak ellenére, hogy Orbán Viktor személyesen vett részt az EPP brüsszeli megbeszélésén.

Nem törte meg a mosolyszünetet, mikor 2019-ben a magyar kormány újabb plakátkampányt indított, ezúttal az Európai Bizottság EPP által delegált elnökét, Jean-Claude Junckert ábrázolta együtt Soros Györggyel.

Erre válaszul a Néppárt tizenhárom tagpártja jelezte, hogy elegük van a Fideszből, és kezdeményezik kizárásukat. A Néppárt 2019 márciusában tartott politikai gyűlésén felfüggesztették a Fidesz tagságát, Manfred Weber, a Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője akkor úgy fogalmazott: az EPP felfüggesztette a Fidesz tagságát, de Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy a Fidesz valójában önmagát függesztette fel.

Ezt követően 2020-ban kezdtek felgyorsulni az események, amikor Szájer József önként távozott a Néppártból. Akkor ismét megerősödtek azok a feltételezések, hogy a Fidesz maga hagyja ott az EPP frakcióját, nem várva meg a kiszavazását. Szakértők már akkor úgy spekuláltak, hogy

Ilyen előzmények után jelentették be március 3-án a Fidesz európai parlamenti képviselői, hogy kilépnek az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjából. Gál Kinga, a Fidesz–KDNP EP-delegációjának elnöke és Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP EP-delegációjának vezetője sajnálatosnak és politikailag elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy naponta több ezer európai polgár életét követelő járvány idején az EPP-frakció kapkodó adminisztratív manőverekbe kezdjen, és megkérdőjelezhető felfüggesztési szabályokon keresztül korlátozza az európai parlamenti képviselők jogait.

(Borítókép: Riccardo Pareggiani / AFP)