Putyin taktikája a higgadtság lehet Bidennel szemben

2021-03-17T181529Z 570295517 RC26DM9I10R3 RTRMADP 3 RUSSIA-USA-A
2021.03.20. 06:02
Egyre ridegebb az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolata, az enyhülésre egyelőre semmi esély.

Még a hidegháború időszakának fagyos politikai viszonyai közepette sem volt szokványos, hogy a hivatalban lévő amerikai elnök olyan kemény kijelentésekkel minősítsen egy szovjet vezetőt, mint ahogy most Joe Biden tette Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Az amerikai elnök egy riporteri kérdésre válaszul lényegében gyilkosnak nevezte az orosz elnököt. Továbbá arról is beszélt, hogy Vlagyimir Putyin „meg fog fizetni” a 2020-as amerikai elnökválasztásba történt állítólagos orosz beavatkozásért.

Kapcsolódó
Joe Biden: Vlagyimir Putyin egy gyilkos

Joe Biden: Vlagyimir Putyin egy gyilkos

És meg fog fizetni a 2020-os amerikai elnökválasztásba történő beavatkozásért – fogadkozott az amerikai államfő.

Nem meglepő módon az orosz diplomácia azonnal reagált, és visszautasította az amerikai elnök kijelentéseit, a washingtoni orosz nagykövetet pedig hazarendelték, igaz, nem végleg, csak konzultációra.

Vlagyimir Putyin sem hagyta szó nélkül Joe Biden szavait. Az orosz elnök jó egészséget kívánt amerikai kollégájának, majd azt fejtegette, hogy mások megítélésében mindenki önmagából indul ki. Arra is emlékeztetett, hogy az Egyesült Államokban indián törzseket irtottak ki, a rabszolgaság következményei ma sem múltak el, és az USA az egyetlen ország, amely atombombát vetett be.

Az orosz elnök ugyanakkor a kapcsolatok mielőbbi rendezése érdekében felvetette, hogy tartsanak élőben lefolytatott, nyílt párbeszédet. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak azt mondta: Moszkva mindig a legjobbat reméli, mégis felkészült a legrosszabbra is a Washingtonnal való viszonyában.

Kapcsolódó
Navalnij politikai játszmája csak gőzlevezetés

Navalnij politikai játszmája csak gőzlevezetés

Egyre közelítő kérdésként vetődik fel Putyin távozásának és a hatalom átadásának kérdése.

Az Egyesült Államok és Oroszország ismét egy „hidegháborús” konfliktus felé tart, de ebben Washington fő ellenfele már nem Moszkva lesz – vélekedik Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója, aki az Indexnek adott rövid interjúban elemezte a mostani amerikai–orosz viszonyt.

Milyen üzenetet hordoz, hogy Oroszország hazarendelte konzultációra a washingtoni nagykövetét?

Egy ilyen gesztus manapság egyértelműen jelzésértékű, hiszen a gyakorlatban nincs szükség a nagykövetekkel történő személyes konzultációra, a kapcsolattartás távolról is biztonságosan megoldható. Moszkva viszont ezáltal kívánja deklarálni, hogy Washington az orosz fél számára elfogadhatatlan hangnemet ütött meg.

Vlagyimir Putyin tárgyalásra hívta Joe Bident, miközben több orosz szenátor is élesen visszautasította az amerikai elnök szóhasználatát. Szándékos kettősség van a kommunikációban?

A Kreml hagyományosan olyan képet igyekszik kialakítani magáról mind befelé, mind kifelé, amely szerint Oroszország egy mértéktartó, higgadt diplomáciát képviselő, az idegen országok belügyeitől magát távol tartó, de érdekeit keményen védő állam, amely – szemben a mindenhol beavatkozó és ezáltal zavart keltő Egyesült Államokkal – a nemzetközi stabilitás egyik őrzője. A nyilvános tárgyalásra invitálás Putyin részéről az amerikai fél várható elutasító válaszával szintén ezt a képet kívánja erősíteni, a Biden kijelentéseit övező zajos kommentárok pedig még jobban kiemelik Putyin higgadtságát.

Mennyiben különbözik a felszín alatt, a retorikán túl Trump, Biden vagy akár Obama Oroszország-politikája?

Az Egyesült Államok mindig konkurensként tekintett Oroszországra, és ez érdemben Trump alatt sem változott, sőt, a közhelyszerű vádak ellenére a két ország talán még távolodott is egymástól. Az Egyesült Államok felmondta a Nyitott Égbolt szerződést, valamint a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris fegyverek hordozására alkalmas rakétákat tiltó INF-szerződést, és a stratégiai támadófegyverek számát szabályozó New START is veszélybe került. Ezt végül nem sokkal Biden beiktatása után, pár nappal a szerződés lejárta előtt hosszabbították meg.

Emellett Trump alatt nem csupán a korábban hozott oroszellenes szankciók maradtak meg, de azok újabbakkal is bővültek, amelyek jelentős fennakadásokat okoztak az Északi Áramlat 2 földgázvezeték építése során. Persze Trump politikája nem annyira Oroszország feltartóztatására irányult, mint inkább azoktól a kötöttségektől kívánt volna megszabadulni, amelyek végső soron Kínát hozhatták volna előnyös helyzetbe.

A New START szerződés meghosszabbításánál így az Egyesült Államok Kína bevonására próbálta rákényszeríteni Moszkvát.

Amiben változást hozhat a Biden-adminisztráció politikája, az a közvetlenebb fellépés Oroszországgal szemben, akár a posztszovjet térség államaiban történő aktívabb jelenlét révén.

Mire számít a Kreml az új amerikai elnöktől?

Ha az orosz kormányzati szereplők és a Kremlhez közeli sajtó álláspontjából indulunk ki, Moszkvában a nyugati–orosz kapcsolatok elhidegülésére, egy új hidegháborúra számítanak.

Milyen az Egyesült Államok megítélése ma az orosz közvéleményben?

Nem mondható kiugróan rossznak – ahogy egyébként az Európai Unióé sem –, közel azonos az USA-hoz pozitívan és negatívan viszonyulók száma. A médiában kialakított Amerika-kép ennél jóval negatívabb, Biden megválasztásával ez pedig talán csak romlott.

Az orosz sajtó tényként kezeli és hangoztatja is, hogy az amerikai választásokon csalások történtek, és Bident – főképp a Putyint illető kijelentései után – szintén nem kezelik kesztyűs kézzel.

Az egyik legfontosabb, az állami tévén közvetített, 60 perc című politikai talkshow-ban Bident legutóbb gátlástalan alaknak és „külpolitikai Tourette-szindrómában szenvedőnek” nevezték a vendégek. A műsorvezető, Olga Szkabejeva pedig a közösségi oldalain „féleszű amerikai vénemberként” hivatkozik rá.

Hogyan változott ez a mostanra egyre negatívabbá váló kép az elmúlt években, és mi befolyásolja?

Az amerikaiakhoz az 1990-es években és a 2000-es évek elején rendkívül pozitívan viszonyultak az oroszok a felmérések szerint, az ezredfordulót követően ez lassan, időnként megtorpanva romlani kezdett, a mélypontot pedig 2014–2015-ben, a kelet-ukrajnai konfliktus csúcspontján és a szankciós politika kezdetén érte el. Innen lassan visszakapaszkodott az USA megítélése a mai kiegyensúlyozott szintre.

Az ezredfordulót követően a be nem igazolódott várakozások miatti csalódottság vezetett az Egyesült Államok növekvő elutasítottságához, kiugróan negatív hozzáállás pedig akkor volt tapasztalható, amikor valamilyen nemzetközi konfliktusban szembekerült egymással a két hatalom. Például a grúz háború vagy az említett kelet-ukrajnai háború idején.

Zbigniew Brzezinski lengyel származású amerikai politológus, geostratéga a 2012-es, Stratégiai vízió című könyvében egy Észak-Amerikától Európán keresztül Eurázsiáig együttműködő nagyobb Nyugat szükségességét vázolta fel, amelyben helyet kapna Oroszország is. Van ennek realitása belátható időn belül, vagy erre se az Egyesült Államok, sem pedig Oroszország részéről nincs is igény?

Jelenleg erre nem igazán van lehetőség és szándék sem. Oroszország persze valószínűleg nem ellenezné az európaiakkal való jobb viszonyt gazdasági okokból. Az eurázsiai integráció kapcsán korábban felmerült egy jövőbeli „integrációk integrációja”, egy Lisszabontól Vlagyivosztokig tartó Nagy Európa terve is. Az Egyesült Államokkal való stratégiai szövetség azonban ebbe már nem nagyon férne bele, és az USA is igyekszik akadályozni Oroszország és az EU közeledését.

Jelen állás szerint a két ország, úgy tűnik, ismét egy „hidegháborús” konfliktus két oldalára sodródik, igaz, ebben Washington fő ellenfele már nem Moszkva, hanem Peking lesz.

Az elmúlt években bekövetkezett orosz–nyugati elhidegülés ebben a konfliktusban egyértelműen Kína oldalára sorolta Oroszországot, és a közeljövőben ezen a téren nem várható jelentős változás.

(Borítókép: Joe Biden és Vlagyimir Putyin 2011. március 10-én. Fotó: Alexander Natruskin / Reuters)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Külföld
Donald Trump kiadta az ukázt, de valami nem jól sült el

Donald Trump kiadta az ukázt, de valami nem jól sült el

Nagy nehézségeket okozott az amerikai elnök döntése.

február 16., 17:24

  • Címlapon
Németországra figyel az egész világ, de főleg a magyar kormány

Németországra figyel az egész világ, de főleg a magyar kormány

Rég volt ennyire izgalmas és bizonytalan a német politika.

1 órája

  • Külföld
Magyarország vetett gátat Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának, itt a külügy válasza, hogy miért

Magyarország vetett gátat Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának, itt a külügy válasza, hogy miért

Kijev szívesen megmagyarázza a magyar kormánynak, milyen lépéseket tesznek.

február 16., 21:35

  • Külföld
Donald Trump: Remélem, hogy béketeremtőként és nem hódítóként emlékeznek majd rám

Donald Trump: Remélem, hogy béketeremtőként és nem hódítóként emlékeznek majd rám

Az amerikai elnök záró szónokként szólalt fel a CPAC konzervatív konferencián.

41 perce

  • Külföld
Amerikai külügyminiszter: a Hamász nem maradhat uralkodó erő Gázában

Amerikai külügyminiszter: a Hamász nem maradhat uralkodó erő Gázában

Benjamin Netanjahu és Donald Trump teljes együttműködésben dolgozik.

február 16., 20:13

  • Külföld
Ha lesz is választás Ukrajnában, Zelenszkij kihívói komoly hátrányból indulnak

Ha lesz is választás Ukrajnában, Zelenszkij kihívói komoly hátrányból indulnak

Az orosz–ukrán béketerv része lehet a voksolás, de az elnök szerint erre most nem alkalmas az idő.

február 17., 05:57

  • Külföld
Dél-Korea betiltotta a Deepseek használatát

Dél-Korea betiltotta a Deepseek használatát

Más ország is hozott már hasonló döntést.

február 17., 08:11

  • Külföld
Halálos áradás Kentuckyban, a Nemzeti Gárdát is bevetették

Halálos áradás Kentuckyban, a Nemzeti Gárdát is bevetették

Egy hétéves gyerek is életét vesztette.

február 17., 06:09

  • Címlapon
Vérátömlesztést kapott Ferenc pápa, egyre kritikusabb az állapota

Vérátömlesztést kapott Ferenc pápa, egyre kritikusabb az állapota

A Vatikán szerint a Szentatya „jobban szenved, mint tegnap.”

51 perce

  • Címlapon
Havasi Bertalan elárulta, miért nem akar többé Orbán Viktor sajtófőnöke lenni

Havasi Bertalan elárulta, miért nem akar többé Orbán Viktor sajtófőnöke lenni

A miniszterelnök évértékelőjére érkezve nyilatkozott a sajtónak.

tegnap, 19:03

  • Külföld
Az AfD társelnöke szerint Ukrajnát nem szabad fegyverekkel és katonákkal támogatni

Az AfD társelnöke szerint Ukrajnát nem szabad fegyverekkel és katonákkal támogatni

A másik három kancellárjelölt határozottan nem értett egyet a kijelentéssel.

február 17., 08:16

  • Külföld
Magyar és cseh neonácik is részt vettek egy drezdai felvonuláson

Magyar és cseh neonácik is részt vettek egy drezdai felvonuláson

A rendőrség nagy erőkkel készült az eseményre, antifasiszta blokádot is feloszlattak.

február 16., 07:02

  • Külföld
Több tízezren tüntettek a szerb kormány ellen

Több tízezren tüntettek a szerb kormány ellen

Az országban a novemberi újvidéki tragédia óta folyamatosak a tiltakozások.

február 16., 06:38

  • Külföld
Amerikai nehézbombákkal gazdagodott Izrael

Amerikai nehézbombákkal gazdagodott Izrael

A gázai konfliktus kezdete óta ez a legnagyobb ilyen akció.

február 16., 12:13

  • Külföld
Halálra taposták egymást a zarándokok Újdelhiben, legalább tizennyolcan meghaltak

Halálra taposták egymást a zarándokok Újdelhiben, legalább tizennyolcan meghaltak

Az óriási tömeg egyetlen vasúti szerelvényre próbált felkapaszkodni.

február 16., 07:22

  • Külföld
Kényszerleszállást kellett végrehajtania egy tenerifei járatnak, de az utas mégis meghalt

Kényszerleszállást kellett végrehajtania egy tenerifei járatnak, de az utas mégis meghalt

Egy hetvenes éveiben járó férfi váratlanul rosszul lett.

február 16., 09:20

  • Külföld
Az ausztrál kormány egy időre megtiltja a külföldieknek a lakásvásárlást

Az ausztrál kormány egy időre megtiltja a külföldieknek a lakásvásárlást

A tilalom április 1-jén lép életbe.

február 16., 13:12

  • Külföld
Nemzetbiztonsági rémálomra figyelmeztetnek Elon Musk ügynöksége miatt

Nemzetbiztonsági rémálomra figyelmeztetnek Elon Musk ügynöksége miatt

A Foreign Affairs szerint olyan alkalmazottak kapnak hozzáférést érzékeny adatokhoz, akikről a titkosszolgálatok semmit sem tudnak.

február 16., 11:23

  • Címlapon
Donald Trump benyújtotta a számlát Kijevnek, horribilis összeget követel

Donald Trump benyújtotta a számlát Kijevnek, horribilis összeget követel

Nagy árat fizethetnek az ukránok, de Zelenszkij nem ír alá semmit.

tegnap, 19:36

  • Külföld
Földrengések sorozata rázta meg Dél-Olaszországot, készenlétben állnak a hatóságok

Földrengések sorozata rázta meg Dél-Olaszországot, készenlétben állnak a hatóságok

A nápolyi iskolák még hétfőn is zárva maradnak.

február 16., 21:03

  • Külföld
Heteken át kínoztak, majd megöltek egy transznemű férfit New Yorkban

Heteken át kínoztak, majd megöltek egy transznemű férfit New Yorkban

Mindössze négy nappal eltűnése után találták meg holttestét.

február 16., 17:21

  • Címlapon
Saját szemünkkel láthattuk Marilyn Monroe tündöklését és zuhanórepülését

Saját szemünkkel láthattuk Marilyn Monroe tündöklését és zuhanórepülését

Magyar bőrgyógyász készítményeit használta a színésznő.

58 perce

  • Címlapon
Havazásra lehet számítani Magyarországon vasárnap

Havazásra lehet számítani Magyarországon vasárnap

De az ónos szitálás sem kizárt.

44 perce

  • Külföld
Többen meghaltak a Libanont ért izraeli légicsapásban

Többen meghaltak a Libanont ért izraeli légicsapásban

Az ország déli részét érte támadás.

február 16., 08:37

  • Címlapon
Hosszú évekre eltiltották a rendezéstől az Oscar-díjas alkotót

Hosszú évekre eltiltották a rendezéstől az Oscar-díjas alkotót

87 éve született Jiri Menzel.

57 perce

  • Külföld
Szamarakat festettek át zebrára egy kínai állatkertben, hogy odacsalogassák a látogatókat

Szamarakat festettek át zebrára egy kínai állatkertben, hogy odacsalogassák a látogatókat

A béna csíkozás még abban is gyanút kelthet, aki életében nem látott zebrát.

február 16., 10:26