Eltűnt a kínai internetről a H&M divatmárka

Saját fegyverével lő vissza a kínai kormány az Egyesült Államokra. Napokkal azt követően, hogy több nyugati ország a Hszincsiang Ujgur Autonóm Területen élő muszlim kisebbséggel szemben elkövetett atrocitásokra hivatkozva szankciókat léptetett életbe kínai tisztviselőkkel szemben, Peking az Egyesült Államokban történt emberi jogi visszaélésekről közölt jelentést. A terjedelmes dokumentumban hosszasan sorolják az amerikai közélet, társadalom és gazdaság problémáit.

• Sokat sejtet, hogy a szöveg előszava a rendőri túlkapás következtében meghalt George Floyd híressé vált, „Nem kapok levegőt” (I can’t breath) mondatát kapta címül.
• Majd a járványkezelésre tér át a jelentés, felhánytorgatva, hogy mintegy félmillió amerikai vesztette életét koronavírus-fertőzés következtében. Megjegyzik, hogy a betegség különösen rosszul érintette a fekete amerikaiakat, ebben a társadalmi csoportban a halálozási arány háromszorosa a többségi, fehér lakossághoz képest.
• Mindeközben – állítja a kínai jelentés – 2020-ban 64 százalékkal nőtt a fegyvereladás az Egyesült Államokban, emiatt 41 500 ember halt meg fegyveres erőszak következtében.
• Egyre nyílik a szegények és a gazdagok közötti társadalmi olló.
• De megjelenik a szövegben a „pénzpolitika” kifejezés is. Ez arra utal, hogy az Egyesült Államok elnökválasztási kampánya során felhasznált mintegy 6,6 milliárd dollár részben ismeretlen forrásból származik, ami nagyban befolyásolja a washingtoni döntéshozatalt.
• Ráadásul az amerikai társadalom Peking szerint szélsőségesen megosztott, ez a jelenség vezetett 2020 januárjában a washingtoni Capitolium épületegyüttes ostromához.

Nem ez az első alkalom, hogy az emberi jogokra alapozott támadásokra válaszul Kína a nyugati világ vélt vagy valós bűneit hánytorgatja fel. Miután hétfőn több nyugati állam bejelentette a Kínát sújtó szankciókat, a pekingi külügyminisztérium szóvivője egy sor európai állam történelmi bűneit sorolta fel. Megemlékezett például az Algéria francia gyarmatosítása során elkövetett genocídiumról, az Egyesült Királyság visszás afrikai térhódításáról, a náci Németország világháborús haláltáborairól, és a nyugati szövetségesek Afganisztán, Irak, Szíria és Líbia ellen indított katonai műveleteiről.

Remélem, megértik: Kína nem Irak, Líbia vagy Szíria. De legfőképpen nem a 120 évvel ezelőtti Kína

– utalt az egykoron az ázsiai ország gyarmatosítására tett nyugati kísérletre a kínai külügyi szóvivő, Hua  Csunjing. 

Ezek a közlemények inkább a kínai lakosságnak, semmint a nyugati világnak szólnak. Pekingben is tudják, hogy a Joe Biden amerikai elnök által építgetett koalíció az erőpolitikából ért, ezért is talált gyorsan egymásra a térségben egyébként rivalizáló Kína és Oroszország. Órákkal a szankciók bejelentését követően, kedden Vang Ji kínai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közösen tartott sajtótájékoztatót Kantonban. Ebben kezdeményezték az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, amit szerintük a nemzetközi konfliktusok elszabadulása, az egymás belügyeibe történő egyre durvább beavatkozás indokol. Egyben megerősítették, hogy Kína és Oroszország stratégiai partnerként tekint egymásra.

Szintén a keményebb kínai fellépés jegyében Peking az Európai Uniónak is visszaütött. Brüsszeli tisztségviselőket és európai parlamenti képviselőket, de a berlini Merics kutatóközpont munkatársait is kitiltotta az országból. A Kína-kritikus munkái miatt bírált think tank közleményben reagált a döntésre: „Független kutatóműhely vagyunk, célunk Kína mélyebb és sokoldalúbb megismerése.” A pekingi válaszlépés azonban nem marad el a politikai és kutatói szféra szereplőinek szankcionálásánál.

Ez vélhetően összefügg azzal, hogy korábban a svéd vállalat közleményben ítélte el a Hszincsiangban zajló kényszermunkát. Nyugati jelentések szerint ugyanis a térség gyapotföldjein gyakorlatilag ingyenmunkával zsigerelik ki az ott élő muszlim kisebbséget, a helyi beszállítókkal együttműködő globális divatvállalatokon ezért egyre nagyobb a nemzetközi nyomás. Erre reagált korábbi közleményében a H&M, a jelek szerint azonban eltaktikázta magát. Az online elérés vélhetően központi akadályoztatása mellett ugyanis a kínai lakosság is a svéd divatmárkán vezeti le a dühét. A Hszincsianggal kapcsolatos nyugati kritikák, illetve az arra adott kínai reakciók feltüzelték a kínai felhasználókat, a közösségi oldalakon többen állítják: ha vissza is tér az éterbe a H&M, ők akkor sem vásárolnak többet a divatcég termékeiből.

(Borítókép: A H&M üzlete Kínában, 2007-ben. Fotó: Cancan Chu / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!